Füst Milán Feleségem Története Röviden - Kinyilt A Rózsa
Cannes-ban debütál Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története, amely Füst Milán irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regényét dolgozza fel. Az előzetes után most újabb filmrészletekbe kukkanthatunk bele! Egy hét múlva, július 14-én a 74. Cannes-i Filmfesztiválon lesz az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjének, A feleségem történeté nek a világpremierje. A filmfesztivál versenyszekciójában vetítik majd az alkotást, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett azonos című regénye alapján készült. A filmet a hazai mozik szeptember 23-tól vetítik majd. Fast milán feleségem története röviden. A feleségem története előzetesét már nálunk is láthattátok, a Filmvilág blogra pedig felkerült három rövid részlet a filmből, amelyek mindegyike a két főszereplő, Störr kapitány és Lizzy (akiket Gijs Naber és Léa Seydoux játszik) feszültséggel és szenvedéllyel teli kapcsolatába enged betekintést. Mutatjuk az egyiket: Enyedi Ildikó munkáját a koronavírus-járvány kitörése nagyban nehezítette: a pandémia egyrészt lassította az utómunkafolyamatot, másrészt pedig tavasszal maga a rendező is átesett a betegségen.
Ismét Belenézhettek A Feleségem Történetébe! - Könyves Magazin
Ezt a magatartást az ellenforradalom nem is bocsátotta meg neki: fegyelmi úton fosztották meg tanári állásától. Ettől kezdve kénytelen volt kizárólag az irodalomból élni. Csak 1945 után tért vissza a pedagógiához, de akkor már az egyetemen. Pártokon kívül is baloldali írónak-költőnek számított, aki értette a munkásmozgalmat is. 1921-ben önnyugdíjazását kérve megszűnt tanári állása. Egyik gazdag tanítványát vette feleségül, aki anyagilag végig támogatta. Első publikált írása Peter Altenberg szecessziós-impresszionista osztrák költővel fogalalkozott. Ismét belenézhettek A feleségem történetébe! - Könyves magazin. Ez, és első költeményei a Nyugatban jelentek meg 1909-ben. Barátságot kötött Karinthyval, Kosztolányival, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal. A Nyugat főszerkesztőjével, Osvát Ernővel végig kétarcú, ellentmondásos volt kapcsolata. Apaként tekintett rá, hol vakon megbízott ítéletében, hol éles ellentétbe került vele. A Nyugatnak rövid ideig főmunkatársa volt, ő maga kérte nevének levételét. Osvát – olykor hosszabb várakozás után – minden művét közölte, de a kritikai rovatban nem egyszer méltatlan írásokat jelentetett meg róla.
Egy szó mint száz, ezt az édes dallamot szívesen hallgattam, s aztán, mintegy isteni sugallatra, a park szélére mentem, kitéptem egy lapot a noteszomból, és ezt írtam rá hollandusul (mert írni franciául még nem tudtam, se beszélni jól, csak éppen értettem, amit mondanak): Greppel, greppel – ezt a két szót írtam rá. Vagyis, hogy menjünk az árokba kicsit. Ott a közelben volt ugyanis egy jókora pázsitos árok. S ezzel a papírlappal odamentem a nevelőnőhöz, s mint mikor kis gyermekkoromban a szatócshoz küldtek venni valamit, szelíden álltam előtte, és nyájasan néztem rá. Eléje tartottam a papírt. A nevelőnő azt hitte, megőrültem. Értette a szót, de nem értette a dolgot. Igaz, jókora kamasz voltam, tizennyolc évesnek is nézhetett volna valaki, de rövid nadrágom volt és kurta harisnyám, továbbá egy szép kék matrózblúz volt rajtam, amelyen reggel anyám kötötte meg a csokrot. Akkor még piros arcom is volt – s igaz, ehhez a füleim is pirosak s méghozzá jó nagyok, de viszont a fogaim fehérek, a szemeim bátrak – hű szemű fiú voltam.
Kinyílt a rózsa Hajlik az ága Nincsen aki leszakassza Csak úgy hervad rajta Egyik ága hajlik Anna vállára Másik ága reáhajlik János vállára Sötét az erdő Hangos a mező Kit adsz nékem király uram Kivel haza menjek? Adok én néked Szerzek én néked Egy szép fiút, egy szép legényt Kinek neve János Szeretem én őtet Ő is engemet Szép ő maga, szép ruhája Szép a két orcája Fogom a jobb kezét Kiviszem a kertbe Tearózsát, tearózsát Tűzök a mellére Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Kinyílt A Rózsa Hajlik Az Ága
Kinyílt a rózsa Hajlik az ága Nincsen aki leszakassza Csak úgy hervad rajta Egyik ága hajlik Anna vállára Másik ága reáhajlik János vállára Sötét az erdő Hangos a mező Kit adsz nékem király uram Kivel haza menjek? Adok én néked Szerzek én néked Egy szép fiút, egy szép legényt Kinek neve János Szeretem én őtet Ő is engemet Szép ő maga, szép ruhája Szép a két orcája Fogom a jobb kezét Kiviszem a kertbe Tearózsát, tearózsát Tűzök a mellére Tűzök a mellére
Kultúra Szombaton este a Tiszti Klub adott otthont az 5. Nyílik a rózsa népdal és nótaéneklési bemutatónak, amelyen a tázláriak vállaltak főszerepet. Az est "motorja", mint mindig Ekéné Misándi Klára volt, aki sorban szólította színpadra az énekeseket. A zenét Horváth János, nyugalmazott iskolaigazgató együttese szolgáltatta. A népdal és nótaéneklési bemutatóval párhuzamosan a tázlári Kézimunka Kör tagjainak legfrissebb alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A késő éjszakába nyúló, kiváló hangulatú est bevételét a Benjámin Lakóotthon javára fordítják a szervezők. Kép-szöveg: Tóth István