Vörös Gyémánt Film — A Heineken Emberrablás (2015) – Mozi Univerzum
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Egy friss felfedezés szerint ez a jelenség egy Egyiptomot letaroló cunamit okozhat A Vörös-tenger mélyén egy tengeralattjáró legénysége sokkoló jelenséget fedezett fel, amely rengeteg ember életét veszélyezteti a partok mentén. Egyelőre még a szakértők sem tudják megmondani, pontosan mikor kerülnek Egyiptom és Szaúd-Arábia bizonyos részei víz alá a katasztrófa miatt. A Föld tengerei olyan erőket rejtegetnek, melyek akár…
- Vörös gyémánt film festival
- A Heineken Emberrablás (2015) – Mozi Univerzum
- Emberrablás, vesztegetés: celebek a vádlottak padján
Vörös Gyémánt Film Festival
Értékelés: 796 szavazatból Solomon (Djimon Hounsou), akit elválasztanak a családjától és arra kényszerítenek, hogy a gyémántmezőkön dolgozzon, egy nap különleges drágakövet talál, amit élete kockáztatásával elrejt, hogy az érte kapott pénzzel megmentse a családját. Archer (Leonardo DiCaprio), az exzsoldos tudomást szerez a kincsről és Mady Bowen (Jennifer Connelly) újságírónő közvetítésével Solomon mellé szegődik abban a reményben, hogy a kincs sikeres értékesítésével ő is jól jár és végre elhagyhatja Afrikát. A két ember sorsa végzetesen összefonódik az életveszélyes vállalkozás során. Bemutató dátuma: 2007. február 1. Vörös gyémánt film sub indo. Forgalmazó: InterCom Stáblista: Linkek: Díjak és jelölések Oscar-díj 2007 Legjobb hangkeverés jelölés Legjobb hangvágás Golden Globe-díj Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Djimon Hounsou 2007
Bírósághoz fordult Hollandia egyik legismertebb gengsztere, Willem Holleeder, mert szerinte egy filmben negatív színben tüntetik fel őt. A mozi azt a megtörtént eseményt dolgozza fel, amikor 1983-ban elrabolták Freddy Heinekent, a Heineken sörgyár igazgatóját. Holleeder a bűncselekményben kulcsszerepet játszott, és társaihoz hasonlóan el is fogták, majd 1986-ban 11 évi börtönre ítélték, jelenleg pedig szintén a rács mögül perel, ugyanis épp egy másik ügyben zsarolásért kapott kilencéves büntetését tölti. A visszaeső bűnöző problémája az a filmmel, hogy szerinte erőszakosabbnak tüntetik fel benne őt és társait, mint amilyenek valójában voltak, és ez megnehezíti majd számára a társadalomba való visszailleszkedést. A pénteken ítéletet hirdető bíróság érdekes döntéshelyzetbe került, ugyanis az elkövetőket meg sem nevezik a valós történetet deklaráltan fikcióval keverő filmben, és a figurák csak részben emlékeztetnek az igazi emberrablókra. A Heineken Emberrablás (2015) – Mozi Univerzum. A rendező, Maarten Treurniet a vádakra azt felelte: szerinte Holleeder akkor tette tönkre a hírnevét, amikor elrabolta Heinekent, és a nézőknek még szimpatikusabb is lesz a gengszterre leginkább emlékeztető figura, mint amennyire azt megérdemelné.
A Heineken Emberrablás (2015) – Mozi Univerzum
Amszterdam, 1923. november 4. – Világra jön Alfred Henry Heineken, aki világhírűvé tette az előtte csak Hollandiában ismert sörmárkát. Bár családjának legismertebb és legünnepeltebb tagja volt, magát a sörfőzdét nem ő hozta létre. Nagyapja, Gerard Adriaan Heineken még 1864-ben, 22 évesen vásárolta meg az amszterdami Den Hoyberg (A Szénakazal) névre hallgató főzdét – átszámítva mintegy 6500 forintért (21, 80 euróért). Emberrablás, vesztegetés: celebek a vádlottak padján. Ő volt az első, aki főzdéje mellett egy laboratóriumot is fenntartott, ahol Louis Pasteur egyik tanítványa, Dr. Elion segítségével 1886-ban létrehozták a kimagasló minőségéről híres " Heineken A-élesztőt ", ami állítólag a mai napig felelős a jellegzetes ízért. A minőséget a fogyasztók és a szakma is értékelte, nem csoda tehát, hogy a nagyapa 1893-as halálakor Hollandia legnagyobb sörfőzdéjévé nőtte ki magát a Heineken. A XX. század első felében, a két világháború és az átalakuló társadalmi rend okozta gazdasági- és minőségbeli ingadozások ellenére a Heineken meg tudta tartani regionális elsőségét, azonban a nemzetközi siker még váratott magára.
EmberrabláS, VesztegetéS: Celebek A VáDlottak PadjáN
Az ügyészség azzal vádolta a zenészt, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A vádirat szerint a közműveket az ingatlanokra beköttette, majd illegális rácsatlakozásokat építtetett ki, míg a szolgáltatóknak a szabályosan felszerelt fogyasztásmérők által jelzett, nullaközeli óraállások alapján éveken át csak minimális összeget fizetett. Heineken emberrablás. A védők a tárgyaláson azt hangsúlyozták, hogy a vádirat feltételezéseken, fikciókon alapul, és nem tartalmaz minden kétséget kizáró bizonyítékokat. Állításuk szerint az ellopottként feltüntetett energiahordozók mennyisége csupán becslés, márpedig így a mérésügyi törvény szerint joghatályos adatok nem keletkezhetnek. Az ügyész ugyanakkor szakértőkre hivatkozott, és hangsúlyozta, hogy az illegális vezetékeken áthaladó mennyiségek nyilván nem mérhetők. Galambos Lajos szeptemberben az Index Sunday Brunch című műsorának vendége volt, ahol bővebben mesélt arról, hogyan élte meg ő és családja az ítélethirdetést.
Nemzetközi hadjáratot indított Erdogan elnök a legnagyobb ellenlábasához kötött iskolák ellen. Magyar intézmények is a célkeresztjébe kerültek: utánanéztünk, mi a helyzet ezekkel, és történt-e házuk táján valami szokatlan a mostani Erdogan-látogatás előtt. 2016. június 15., a sikertelen törökországi puccs óta több mint 3003 általános és középiskola, kollégium és egyetem zárt be Törökországban a TurkeyPurge oldal szerint. Recep Tayyip Erdogan török elnök záratta be őket, a vád az azóta elhangzott legáltalánosabb: Fethullah Gülen hitszónok hatása alatt álltak. A kultúrák közti párbeszédet, megértést hirdető Gülen az erdoganista elmélet szerint a puccs értelmi szerzője volt, azaz terrorista. (Gülen és Erdogan korábban szövetségesek voltak, majd egymás ellenfordultak, Gülen lapjai, amelyeket mára szintén bezártak, több Erdogant és családját érintő korrupciós botrányt tártak fel. ) Az iskolabezárási hullám nem állt meg a török határoknál. Egyre-másra jöttek a hírek, hogy külföldön is iskolák bezárását követeli Ankara, a gülenista Hizmet mozgalom, illetve hívei ugyanis külföldön is létesítenek iskolákat.