Osztályfőnöki Búcsúbeszéd Ballagásra – Apponyi Albert Beszéde

Bodnár László, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium végzős diákja megható beszéddel búcsúzott osztálya nevében a legendás épülettől. Pannonhalma varázslatos hely és egészen különleges világ – ezt az is tudja, aki soha nem volt a bencés gimnáziumnak a tagja. Aki be tud illeszkedni, annak életreszóló élményt nyújt, közösséget ad, jövőjét is meghatározó támaszt jelent. Soha nem jártam Pannonhalmára, mégis pontosan tudom: nincs még egy ilyen iskola Magyarországon. Ezt a különleges érzést adta át ballagói búcsúbeszédében Bodnár László végzős hallgató, aki kevesebb mint tíz perc alatt előbb megnevettette, majd megsirattatta tanárait és diáktársait. Életkorához képest retorikailag is kiemelkedően felépített beszédét így kezdte: "Én nem szerettem Pannonhalmát", majd levette zakóját, amelyet nem más, mint Hortobágyi Cirill főapát vett el tőle készségesen. DUOL - Ballagó végzősök - Az osztályfőnök vezetésével még egyszer végigjárták az iskolájukat. Megkomponálhatatlan, zseniális jelenet. "Nem szerettem, hogy el vagyok választva a könnnyed szerelmi viszonyoktól és a külsős barátoktól, de rá kellett jönnöm, hogy azok a kapcsolatok, amelyek túlélték ezt a négy évet, erősebbek mint amelyekről valaha is álmodni mertem volna.

1. Az egyik osztályfőnök sírt, a másik humorral oszlatta el a búcsú miatti bút a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola ballagásán
2. Ballagásra | OFOE
3. DUOL - Ballagó végzősök - Az osztályfőnök vezetésével még egyszer végigjárták az iskolájukat
4. Apponyi Albert trianoni védőbeszéde a Kossuth Rádióban | Demokrata
5. BAON - Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde
6. A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében | MédiaKlikk

Az Egyik Osztályfőnök Sírt, A Másik Humorral Oszlatta El A Búcsú Miatti Bút A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola Ballagásán

Közösséget építettünk ebben a sokszínű osztályban: közösen hiányoztak egy-egy matek, magyar, töri dolgozat esetén, persze közösen szerették volna megoldani a pótlódolgozatot is. A gyerekek WiFi-je és telefonmennyisége határtalan. (…)" A ballagás után készített interjúban tanárnő még többet elárult arról, hogy miért csak egy évig volt az osztály osztályfőnöke. "Háromgyerekes anyuka vagyok. A legkisebb gyerekem velük egykorú. Én nem szerettem volna az előző, fiatal, általuk kedvelt osztályfőnököt helyettesíteni. Én más voltam. Én gyerekként, de mint anya kezeltem őket. Nemcsak a tantárgyat szerettem volna tanítani, hanem embereket nevelni. Az egyik osztályfőnök sírt, a másik humorral oszlatta el a búcsú miatti bút a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola ballagásán. Ez egy kicsit más volt: az előző osztályfőnökük a barátjuk volt, én pedig olyan voltam számukra, mint egy anya, aki rájuk szólt, számon kért, de egyébként segített nekik. Már tanítottam őket előtte is matematikára, és az osztályfőnök meginterjúvolta őket, hogy az akkori tanáraik közül kit választanának, így azt hiszem, hogy ez a közös választásunk volt.

Ballagásra | Ofoe

Ez döntően befolyásolja az idegrendszer fejlődését, a képességek kialakulását. Kongatják a vészharangot: a tanulási zavarokkal küzdők száma egyre nő, az emlékezőképesség soha nem látott mértékben romlik. Nincs szükség az eddig fontosnak tartott képességek kialakítására, a tudás gombnyomásra érkezik, nem kell megjegyezni, felírni dolgokat. Temetik az írásbeliséget. Vigasztalásul mondom, hogy az ókorban Szókratész az írásbeliség terjedésétől óvta a társadalmat, mert azzal gyengül a memória. Emellett új képességek erősödnek meg a digitális generációban: nagy ingertömeget könnyedén tudnak kezelni, párhuzamosan képesek több tevékenységet folytatni, gyorsan dönteni stb. Ballagásra | OFOE. Nehéz feladat és nagy felelősség a tanároknak, szülőknek – akik többnyire digitális bevándorlóknak számítanak – helyes utat mutatni ebben a helyzetben: hogy az információ zuhatagból kiszűrjétek a lényegeset, ami feldolgozható és tudássá érik. De most ti is felnőttkorba léptetek. Hamarosan szembe kell néznetek az utánatok felnövekvő nemzedék, gyerekeitek problémáival, újszerű kihívásokkal.

Duol - Ballagó Végzősök - Az Osztályfőnök Vezetésével Még Egyszer Végigjárták Az Iskolájukat

Diáktársaiknak jövő csütörtökön délután lesz az évzáró ünnepség. A Petőfin kívül a Dózsa, az Arany, a Vasvári és a Gárdonyi végzősei is tegnap intettek végső búcsút általános iskolájuknak. A Móricz nyolcadikosai is tegnap délután öltötték magukra utoljára az egyenöltözetet, a kockás inget, hogy az utolsó osztályfőnöki órán és az ünnepségen útravalót gyűjtsenek a középiskolás évekre. – Az életben sok mindenre vágyunk. A kicsik arra, hogy nagyok legyenek, a nagyok arra, hogy felnőtté váljanak, a felnőttek pedig gyerekek szeretnének lenni újra. Ti most nagyjából az közepén tartotok – kezdte ünnepi köszöntőjét Jakabné Józsa Klára, a Móricz igazgatója. Felidézte az első osztályos korukat, sok ballagót személy szerint is megszólított. Úgy fogalmazott: – Szívet melengető, ahogyan a csetlő-botló lányokból hölgyek lettek, és fiatal férfiak a fiúkból. Nagyszerű emberek vagytok, csodálatos közösséggé kovácsolódtatok az elmúlt nyolc év alatt. Kiálltok magatokért, összetartoztok, vigyáztok magatokra.

Énekeseink egy-egy szál virággal köszöntek el a társulat ballagó tagjaitól. Végzős tanulóink megható búcsúbeszédét Sikesdi Brigitta mondta el, aki bátran biztatta társait, hogy merjenek nagyot álmodni és repüljenek egészen a holdig, mert neki sikerült itt a Nagyváthyban. Gosztola Angelika Jobbágy Károly: Virágszál című versét adta elő. Vargánáné Nagy Viola igazgató asszony ünnepi beszédében így köszönt el diákjainktól: "Higgyetek önmagatokban és soha ne adjátok fel az álmaitokat! Váljatok akár tudósokká, jó szakemberré, legyetek sikeres sportolók, vagy váljék belőletek bármi, egy a lényeg dolgozzatok becsületesen, és soha ne feledkezzetek meg arról. hogy honnan indultatok, kik segítettek benneteket oda ahova eljutottatok! " Felhívta figyelmüket, hogy az iskola kapuja ez után is nyitva áll bármikor előttük, segítő kezeink bármikor megfoghatják!

A trianoni békediktátum 100. évfordulójáról és a szégyenteljes békediktátum aláírásáról emlékezik meg A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című film, melynek a premierje június 4-én 20 óra 15 perctől lesz látható a Duna Televízióban. A történelmi dráma Rátóti Zoltán főszereplésével készült. A film Apponyi Albert gróf beszédét dolgozza fel, aki a magyar küldöttség vezetőjeként csak Párizsban szembesült az antanthatalmak békefeltételeivel. Az általa vezetett békedelegációnak mindössze egy napot hagytak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. A magyar történelem egyik legnagyobb hatású beszédét 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondta el a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében. A filmben elhangzik a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is, amelyben a gróf a békefeltételeket elfogadhatatlannak nevezte, valamint úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.

Apponyi Albert Trianoni Védőbeszéde A Kossuth Rádióban | Demokrata

Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője Forrás: Wikimedia Commons Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet - amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket - dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Apponyi Albert gróf (középen, cilinderben) a párizsi béketárgyalásokon Forrás: Wikimedia Commons Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen - mintegy félórás - hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Legyen-e öngyilkos azért az ország, hogy ne haljon meg? Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(... ) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak ". "

Baon - Raffay Ernő Szerint Ma Is Nagyon Időszerű Gróf Apponyi Albert Trianoni Beszéde

"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében című film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.

A Beszéd – Apponyi Albert A Magyar Ügy Védelmében | Médiaklikk

A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei onyi a történelmi Magyarország egységének fenntartását tekintette volna ideális megoldásnak. Hangsúlyozta, hogy az ország területe természetes földrajzi egységet képez, mely szerencsés adottságainak köszönhetően harmonikus gazdasági együttműködést tesz lehetővé, s amely éppen ezért egységes kormányzást is kíván. Márpedig a magyar állam ezer éves fennállása alatt bizonyította életképességét és teljesítette hivatását: a nyugati civilizáció terjesztését a közép- és kelet-európai népek körében. Ezenkívül évszázadokon át fontos szerepet játszott a térség egyensúlyának és stabilitásának fenntartásában, "biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben".

A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi dráma előzetese itt tekinthető meg. A dráma alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. "A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe" – olvasható a közleményben. A film forgatókönyvét Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján. Apponyi gróf felszólalásának dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstrukciója megtekinthető június 4-én, 20.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.