Platán Étterem Tata — Mi Van Ma Mi Van Ma Piros Pünkösd Napja

July 1, 2024

- véli Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója. Forrás: Arterego

A Platán Gourmet Az Év Vidéki Étterme 2021-Ben | Gszt Szakújság

Pajta – Őriszentpéter Az előremutató gondolkodású, családi vállalkozásként működtetett Pajta és a konyhát jegyző Farkas Richárd chef farm-to-table étterme országos népszerűségre tett szert az elmúlt években. Saját kertjükben termesztett zöldségek-gyümölcsök is asztalra kerülnek, az erdők-mezők adta vadnövényeket pedig akár az erre nyitott vendégekkel közös programként is gyűjtik. A fenntarthatóság fontos alapkövük, az Őrség emblematikus alapanyagaira építő étterem (tökmag, tökfélék, hajdina, homoktövis, vadhúsok) konyhai elgondolása a progresszív skandináv konyhák stílusában fogalmazódik meg. Az étterem változatos, a térséghez és a szezonhoz igazított menüsorral várja vendégeit. A Platán Gourmet az Év Vidéki Étterme 2021-ben | GSZT szakújság. Kreinbacher Birtok – Somlóvásárhely A népszerű somlói presztízsborászat és pezsgőház fine dining koncepciója. A birtok étterme az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül. Konyhájának vezetését a korábbi Babel étterem társ-chefje, a külföldi konyhákon is edződött Langer Gábor vette át. Az étterem gasztronómiája mára teljesen kiforrott, jól illeszkedik a helyszínéül szolgáló nagyformátumú pincészet és boutique szálloda stílusához.

Mint nagyon sok minden, ez a történet is a szerencsén múlt. A Gasztroapró Kft. tulajdonosának Komárom-Esztergom megyében volt dolga, és 3 napot töltött a Platán Várárok Vendégházban, Tatán. Ott pedig természetesen vendéglátós szemmel választott szállást. Az étteremről ekkor még szinte semmit sem tudott, csak azt, hogy érdemes előre asztalt foglalni náluk. A helyszínen aztán egyre-másra érték őt a kellemes élmények. A Platán Tata környezete a Tatai-tó közvetlen közelében - Fotó: Gasztroapró A csodálatos környezetben elhelyezkedő étterem elegáns és harmonikus berendezése, a gyönyörű platánfák megteremtették a jó hangulatot. Az ételeket felszolgáló munkatárs kifejezetten kedves és segítőkész volt. Az étlap nagyon letisztult megjelenítéssel, jól átláthatóan és érthetően sorolta fel a választható fogásokat. A Várárok vendégház büféáasztala - Fotó: Gasztroapró Az étkezés a vendégfogadó séf ajándékával indult el: egy szép zöld fűszervaj mellé tálalt házi kenyér, a párosítás kimagaslóan finom volt együtt.

Énekük: Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz, a második napja. Királyné pálcája. szálljon a házára, ha nem a házára, az úr asztalára Lányok ülnek a toronyba, arany koszorúba. Arra mennek a legények. sárga sarkantyúba, levenném a süvegemet, annak örülnétek. 178 Királyné pálcája, az úr asztalára. (Papp L. gy. 1958) A lakodalmas menet mintájára a pünkösdölés egyes változataiban menyasszony és vőlegény szerepelt, de volt, ahol csak a menyasszony vonult a kíséretével. Legtöbbszőr a "vőlegény" is lány volt. Galgahévízen az 1920-as években szűnt meg a szokás. Addig a lányok ünnepi öltözetben, a "menyasszony" fehér ruhában és kendőben, fején pártaszerű koszorúval, bal karján hímzett kendővel, jobb kezében virággal ment. A "vőlegény", aki szintén lány volt, a bal füle mellé piros pünkösdirózsát tűzött. Pünkösdi vers-csokor | Családinet.hu. A "főnásznagy" kezében faragott vagy színes papírba csavart botra tűzött zászló volt. Mellette haladt a "kosaras", aki az adományokat gyűjtötte. Kíséretül még 8–10 lány csatlakozhatott párosával, zászlósan vonultak.

Pünkösdi Vers-Csokor | Családinet.Hu

Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Hiedelmek Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Néhol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. A csíksomlyói búcsú Hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság öt-hatezer hívő is eljön a világ minden tájáról.

Pünkösd az egyház eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Korábban nagyon sok búcsújáróhelyen ezen a napon ünnepi misét tartottak, népi hagyományok, szokások is fennmaradtak. "Amikor a Római Birodalom romjain Európa kereszténnyé lett, új népei kialakították életformájukat, az egyház az ősi hagyományokat igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. Így kapcsolódott a tavaszünnep szokásköre pünkösd ünnepéhez, amelyet a Szentlélek eljövetelének szentel az egyház. Változó ünnep ez is, húsvét után számított ötvenedik napra, a május 10-e és június 13-a közötti időszakra esik. Így aztán a régi, a görög-latin, illetve a germán, szláv hiedelmek és szokások közül nemcsak a tavaszünnep, hanem az évkezdő márciusi ünnepek és a nyárkezdő júniusi ünnepek is e naphoz kapcsolódtak a kialakuló európai kultúrkörben" – olvasható Bogdán István Régi magyar mulatságok című művében. A 325-ös niceai zsinat határozott a mozgó ünnepekről, és pünkösdöt is ide sorolta, hiszen a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük.

Műfogsort Éjszakára Ki Kell Venni