Bíró Tamás Survivor, Sulinet HíRmagazin
Bíró Tamás Survivor Tamil
Varga-Bíró Tamás: Világok világa - YouTube
Biró Tamás weblapja Honlap English site angol oldal Szakmai önéletrajz Publikációk Szoftverek Előadások Események Kurzusok KIEMELT: Changing Minds OTKit SA-OT demo ARC SZEMÉLYES: Fényképalbum Írások Biró Tamás vagyok, 1975. november 24-én születtem Budapesten. Egy szösszenet nevemről, annak helyesírásának változásairól, angolul. Az ELTE -n végeztem, fizikus, hebraisztika és elméleti nyelvészet szakon. 2001 októbere és 2005 szeptembere közt a Groningeni Egyetemen (Groningen, Hollandia), PhD-ztam számítógépes nyelvészetből, a disszertációmat 2006. december 7-én védtem meg. További információ az angol nyelvű honlapomon és a szakmai önéletrajzomban található. A doktori disszertációm letöthető itt (pdf, kb. 2 Mbyte), valamint a tézisek (a hollandiai szokás szerint értve; pdf, 21 kbyte) és a disszertációm összefoglalása magyarul, angolul és hollandul. 2006/07-ben a Typological Database System (TDS) c. Hoppá! Eljegyezték a TV2 csinos sztárját. projektben voltam posztdok, az Amszterdami Egyetemen. Kisebb kerülők után 2008-ban ismét a Groningeni Egyetemen dolgoztam, kb.
Az emberi jogi munkacsoport ról azt mondta: létének az az értelme, hogy az Országgyűlésben olyan törvények szülessenek, amelyek könnyebbé teszik az emberek életét, függetlenül attól, hogy Magyarországon élő magyar vagy nem magyar állampolgárok vagy épp határon túli magyarok. Ügyintézés - Alapvető emberi jogok. A munkacsoport figyelemmel kíséri az emberi jogokat, és munkájához tartozik annak ellenőrzése is, hogy miként érvényesülnek az emberi jogok a mindennapokban. Tizenkét tematikus csoport létezik, ezekben többek között a roma ügyi, a menekültügyi és migrációs, a nők és gyermekek, valamint a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáért felelős csoport. Munkájukat 45, pályáztatással kiválasztott civil szervezet, valamint szakértők, például az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Századvég Alapítvány segíti. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón a kormány emberi jogokkal összefüggő lépései közül fontos előrelépésnek nevezte a nők jogainak védelme érdekében, hogy az Országgyűlés a nyáron elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, megalkotva a kapcsolaton belüli erőszak büntetőjogi tényállását.
Ügyintézés - Alapvető Emberi Jogok
V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (4) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
Az Alaptörvényben foglalt tilalmak, azaz, hogy senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni, illetve az, hogy tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás, egy mai ésszel "normálisnak mondott" társadalomban talán fel sem vetődhetnek. Ez azonban egyfelől garancia arra, hogy - mivel egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel - ne szülessenek olyan törvények és rendeletek, amelyek kapcsán felvetődhetnek a sérelmek, mint a "jogszerű" eljárás elemei; vagyis a jogalkotási folyamatban ezekre az alaptörvényi tilalmakra a legmesszebb menőkig figyelemmel kell lenni. Másfelől pedig garancia arra, hogy azon emberek, akik úgy vélik, hogy alaptörvényi tilalomba ütköző eljárásnak vetették alá őket, bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak jogvédelemért.