Ügyfélfogadási Rend - Zalakaros Város Közös Önkormányzata: Balogh Ádám Szikla
28. 2019. szeptember 1-től Hétfő: 12. 30 Kedd: 12. 00 Szerda: 9. 30-10. 30 és 12. 00 Csütörtök: 12. 00 Péntek: 12. 30 Szombat (páratlan héten): 9. 30-11. 30 Nyári nyitvatartás az alábbiak szerint: Hétfő: 10. 00 – 14. 00 Szerda: 08. 00 – 16. 00 Péntek: 10. 00 30/631-1526 Közlekedési info Autóbusz és Vasút Közös Önkormányzati Hivatal Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. 93/340-100 93/340-531 Közüzemi Ügyeletek Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. Zalakaros Fürdő Címe – Boni Hotel Zalakaros | Zalakaros.Hu. Nagykanizsa, Kisfaludy u. 15/A. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. Nagykanizsa 80/314-019 40/545-545 Közvilágítással kapcsolatos hibabejelentések Egyedi közvilágítási hiba esetén Utcarészek vonatkozásában Watt-Eta hibabejelentő hibabejelentő 72/511-599; 80/205-020 Mentő Zalakaros, Jegenye sor 3. 93/340-374 OMSZ: 104 Nemzeti Dohánybolt Zalakaros, Gyógyfürdő tér 4. Nyilvános WC Tourinform Iroda mellett, Autóbusz-pályaudvarnál, Termáltó és Ökopartnál Orvosi ügyelet Munkanapokon: 16:00 első munkanap reggel 8:00 92/321-000 Parkolás A KIJELÖLT PARKOLÓHELYEKEN INGYENES Posta Hétfő: 7:30-16:30 Kedd-Péntek: 8:00-16:00 93/340-114 Rendőrség Zalakaros, Hegyalja u.
- Zalakaros Fürdő Címe – Boni Hotel Zalakaros | Zalakaros.Hu
- Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület – FŐKERT – A BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió hivatalos weboldala
- Kirándulás: Balogh Ádám-szikla, Apáthy-szikla - Stonemine Pictures - YouTube
- Budai Polgár - A gyep drágakövei
Zalakaros Fürdő Címe – Boni Hotel Zalakaros | Zalakaros.Hu
A belépőjegyek egész napra érvényesek nyitástól zárásig és egyszeri belépésre jogosítanak fel. Az árak az ÁFA-t tartalmazzák. Az árak változtatásának, valamint az esetenkénti vagy a térségi kedvezmények kialakításának jogát a Vezetőség fenntartja. A kedvezmények egymással nem összevonhatóak.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
859. Balogh Ádám sziklája (GCDC) A kilátás a János-hegy felé Lépcső a meredek hegyoldalban Virágzó virágos kőrisek Itt indulj felfelé Piros madárbirs Cserszömörce Feeling... Szélesség N 47° 31, 587' Hosszúság E 18° 59, 954' Magasság: 242 m Megye/ország: Budapest Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2004. 03. 05 18:00 Utolsó lényeges változás: 2021. 18 10:47 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: dchard >> skiccpausz Ládagazda: Vincenzo65 Nehézség / Terep: 1. Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület – FŐKERT – A BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió hivatalos weboldala. 5 / 3. 5 Úthossz a kiindulóponttól: 200 m Megtalálások száma: 1293 + 11 sikertelen + 13 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 1. 4 megtalálás hetente A geoláda a megadott koordinátán, egy fa földközeli ÉK-re nyíló odvában található. Nem az tökéletesíti az embert, hogy a hegy tetején van, hanem az, ahogy felmászott oda. A ládába TravelBug NEM helyezhető. Megközelítés A keresés kiindulási pontjának a 11-es és 29-es busz találkozási pontját, a Kapy utcai megállót javaslom.
Balogh Ádám-Szikla Természetvédelmi Terület – Főkert – A Bkm Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió Hivatalos Weboldala
Viszont nem szeret szerepelni, így fotón sem örökítettük inkább meg, mivel udvariasan erre kért minket. Akinek a húszperces andalgás az ébredő természetben nem lenne elég, nyakába veheti a Rózsadombot, és a szemrevaló villák között sétálgatva más kirándulóhelyeket is bejárhat, hiszen nincs messze a Ferenc-hegy, a József-hegyi kilátó vagy a már említett Apáthy-szikla. A Balogh Ádám-sziklához tömegközlekedéssel a Széll Kálmán tér felől az 5-ös busszal a Pasaréti térig (végállomás), a 149-essel a Fenyves utcáig (végállomás) kell utazni és onnan 18-22 percet sétálni a célig, vagy a Batthyány tértől a 11-es vagy a 111-es busszal a Verecke lépcsőig és onnan gyalog a másik irányból, a Kapy utca, Bimbó út felől lehet érkezni.
Kirándulás: Balogh Ádám-Szikla, Apáthy-Szikla - Stonemine Pictures - Youtube
Az orom több irányból is megközelíthető, én a Törökbálinti út felől, a Sün utcán értem el a hajdani kőfejtőt, ahol egykor dolomitot és mészkövet bányásztak. Innen a zöld jelzést követve lehet feljutni a közel 320 méter magas orom tetejére, ahol tanösvénytáblák mutatják be a hely élővilágát. Az Ördög-orom az egyik legjobb állapotban fennmaradt védett természeti érték a fővárosban. Ezt jelzi az itt talált fajok sokasága is. A közel húsz hektáros területen mintegy 300 növényfajt találtak a kutatók, melyek közül 44 védett, de kiemelkedő a terület lepkefaunája is, és előfordul itt a pannon gyík is. Az Edvi Illés utca felőli meredek falakon több helyen is láthatunk vasajtókat. Ezek a szikla belsejében kialakított járatrendszereket rejtenek, melyeket a II. világháború elején német katonák létesíthettek. Kirándulás: Balogh Ádám-szikla, Apáthy-szikla - Stonemine Pictures - YouTube. 2 / 10 A kőfejtőből fel az oromra Fotó: Tóth Judit 3 / 10 A vasajtók a sziklában kanyargó világháborús járatokat rejtik Fotó: Tóth Judit Az orom tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a közeli Széchenyi-hegyre, a Farkas-völgyre, de belátni a Tétényi-fennsíkot, és szinte az egész 11. kerületet a Sas-heggyel és a Gellért-heggyel.
Budai PolgÁR - A Gyep DrÁGakÖVei
A 12. kerületi Kis-Sváb-hegyen egyszerre két tanösvény is fut egymás mellett. Az egyik egy meseösvény, melyen Mimó és Csipek mutatja be a gyerekeknek a hegy élővilágát, és a séta nemcsak ismeretekkel bővíti a gyerekek tudását, de érzékszerveiket is játékba hozza. 5 / 10 A Kis-Sváb-hegyen már egy meseösvény is várja a legkisebbeket Fotó: Tóth Judit A hegyet egykor Martinovics-hegynek hívták, valószínűleg azért, mert a magyar jakobinusok vezetőjét, Martinovics Ignácot a hegy lábánál elterülő Vérmezőn végezték ki, és a közelben egykor létezett kútvölgyi temetőben hantolták el. A közel 260 méter magas hegy tetejéről remek kilátás nyílik a városra. A védett terület nagysága közel 12 hektár, a természetes növénytársulások aránya a teljes kiterjedéshez viszonyítva már nem túl jelentős. Sok helyen díszcserjék szorították ki az őshonos növényzetet, a hegy egy részén pedig telepített fekete fenyőket láthatunk, amelyek, bár kétségkívül szépek, nem tesznek jót az őshonos növényzetnek, lehulló tűleveleik miatt ugyanis a talaj elsavanyodik, így a lágyszárúak eltűnnek ezekről a területekről.
Az aprózódó dolomit közötti kis mélyedésekben, résekben meg-megtapad a föld vékony kis humuszréteget alkotva. És ahol föld van, ott növények is nőnek: ezek alkotják a dolomit sziklagyepek izgalmas közösségeit. A flóra összetételét a vékony föld mellett döntően meghatározza maga a kő, hisz ez nagyon felerősíti a klíma hatását. A déli-délnyugati oldalakon ugyanis sok napsütés éri a köveket, amelyek azt magukba szívják és visszasugározzák. Ilyenkor tavasszal ez jól jön, nyáron viszont perzselő meleget és szárazságot okoz. A meleg mikroklíma teszi lehetővé, hogy az ilyen déli kitettségű sziklákon olyan növényfajok éljenek, amelyek egy régebbi meleg korból maradtak fenn, és itt vészelték át a jégkorszakot. Ezek rokonait sokszor a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú vidékein találjuk meg. Érdemes hát ilyenkor tavasszal megmászni valamelyik sziklát, és leguggolni a növényekhez. Fontos, hogy kizárólag a kijelölt úton menjünk, hisz a sziklagyepek legnagyobb ellensége éppen a taposás: a nehezen megkapaszkodott kis föld a lépések nyomán feltörik, lecsúszik, tönkremegy.