Bozsik József Halal.Fr | Budavári Nagyboldogasszony Templom
- Index - Futball - Futball - Puskás társai csak elkésett tőmondatokat érdemeltek
- Budavári Nagyboldogasszony-templom - Sumida Magazin
Index - Futball - Futball - Puskás Társai Csak Elkésett Tőmondatokat Érdemeltek
Kifutófiúból lett az Aranycsapat vezéregyénisége Bozsik József 2015. november 28. 09:27 MTI Kilencven éve, 1925. november 28-án született Bozsik József olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat középpályása, az első magyar labdarúgó, aki elérte a 100-szoros válogatottságot. Bozsik a klubhűség szimbóluma is egyben, mivel pályafutása alatt csak a Kispetsben játszott. Bozsik józsef halal.com. Cucu, ahogy a nagymamája, majd később a szurkolók is becézték, Kispest munkásnegyedében nőtt fel. A család szegény volt, ő kifutófiúként járult hozzá megélhetésükhöz, s amikor csak tehette, legjobb barátjával, a szomszédban lakó Puskás Ferenccel rúgták a grundon a rongylabdát. Tehetségére hamar felfigyeltek, már tizenegy éves korában leigazolta a Kispesti Atlétikai Club, első felnőtt bajnoki mérkőzését 1943-ban játszotta a Vasas ellen. A második világháború végén katonaszökevény bátyjával bujkált, később a szovjetek akarták "malenkij robotra" vinni, de sikerült megszöknie. A politikai változások miatt 1949-től Budapesti Honvéd néven szereplő Kispestben bontakozott ki tehetsége.
16 Szojka * 17 Hidegkuti 18 Csordás *nem lépett pályára m v sz Magyar keret – 1954-es labdarúgó-világbajnokság – ezüstérmes 7 Tóth J.
A díszes ünnepély után, már a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára, a Millenniumra készülve nekiláttak a templom alapos felmérésének és felújításának. A munkálatokat Schulek Frigyes irányította, aki a korszakban uralkodó francia mintát követve a templom eszményi, gótikus állapotát tartotta az épület történetéből a legértékesebb korszaknak – így született meg alapos feltárások után a ma ismert neogótikus épület. Egyes részei valóban az egykori állapotokat tükrözik a historizmus szellemében, de igazodva az eredeti stílushoz Schulek saját tervei is visszaköszönnek végeredményben. A gazdagon díszített belső tereket Székely Bertalan és Lotz Károly – középkori falfestés leleteire épülő – festményei díszítik, a színpompás tetőcserepek a Zsolnay gyár remekei. Kevesen tudják, de a templomban nyugszik III. Béla király és felesége, Châtillon Anna is: a középkori uralkodói pár földi maradványait a Szentháromság-kápolnában temették újra a 19. század végén. Budavári Nagyboldogasszony-templom - Sumida Magazin. Ebben a templomban koronázták meg 1916-ban IV.
Budavári Nagyboldogasszony-Templom - Sumida Magazin
XX. század 1916. december 30-án itt koronázta meg Csernoch János bíboros-hercegprímás IV. Károly királyt és Zita királynét a Szent Koronával. A jóakaratú és békére vágyó király már nem tudta elhárítani a katasztrófát, amely 1918-ban az ő uralmát is elsöpörte. Budavari nagyboldogasszony templom . Az I. világháború és a trianoni tragédia után a templom még őrizte ugyan nemzeti főtemplom-jellegét, számos országos esemény színhelye volt, itt zajlottak az országos úrnapi és Szent Jobb-körmenetek – de koronázásra többé nem került sor. Az épület Budapest 1944-45-ös ostroma során igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha korma 1993-ig feketéllett. A szentélyben szovjet lóistálló volt, a főkapu lépcsőjét harci jármű járta. Az épületet életveszélyesnek nyilvánították, és az erősödő kommunista befolyás alatt álló hatóságok a közeli Mária Magdolna-templomhoz hasonlóan lebontásra ítélték. Máig titok, hogy kinek köszönhető a Budavári Főtemplom megmenekülése a teljes leromboltatástól.
A XVIII. század folyamán tűzvész, majd villámcsapás nyomán többször újították föl az épületet. Amikor XVI. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, a templom kegyura Buda város tanácsa lett. 1785-ben II. József osztrák császár rendeletére elárverezték a templom Pozsonyból visszakerült középkori kincseit, amelyek így végleg elvesztek. 1780-ban gróf Zichy Miklósné megépíttette a főszentély alatti kriptát. 1862-ben itt nyertek elhelyezést a töröktől lerombolt székesfehérvári királyi bazilika ásatásakor előkerült csontok. A maradványok közül csak III. Béla királynak és első feleségének, Chatîllon Annának tetemét tudták azonosítani. 1867-ben, a Kiegyezés után Simor János bíboros-hercegprímás itt koronázta magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet. Ezen a hallatlan pompával megült ünnepen hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje. Schulek Koronázó Főtemploma 1874-96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét.