Dukai Takách Judit: Az Én Képem (Sárvár Város Tanácsa, 1986) - Antikvarium.Hu, Erdei Pajzsika Szaporodása – Ocean Geo
Berzsenyi neki szóló költeményében (Dukai Takách Judithoz) fejtette ki a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításának eszményeit. Döbrentei Gábor pedig, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg Dukaiékat, Judit egyik versét magával vitte, s leközöltette az Erdélyi Múzeumban. A korszak több fontos írójával levelezett, versei kéziratban terjedtek. Az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő verseit Malvina néven jegyezte, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". DUKAI TAKÁCH JUDIT: BÁRÓ WESSELÉNYI Dicső nap! Boldog óra! – te, – mely Wesselényit Gyenge aetheri szárnyon kisded Dukánkba hoztad, Áldott nap! mely lelkében tündöklő erényit Kellemes alakjában lelkemnek megmutattad. A tudomány becsülése és a hazai Szeretet tüze fénylett arcája vonásiról; Most is fülemben zengnek megért bölcs szavai, Melyek folyvást ömlöttek rózsaszín ajakiról. Szintúgy tündöklik szép, nagy lelke a testéből, Mint a lenyugvó nap a csendes tenger tükrében; Ez fog maholnap hazánk felderült egéről Mirtuszokat hinteni az érdemnek ölében.
- HETI VERS - Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem - ekultura.hu
- Dukai Takách Judit – Köztérkép
- DUKAI TAKÁCH JUDIT – Vass Judit oldala
- Erdei pajzsika szaporítása magról
Heti Vers - Dukai Takách Judit: Az Én Lakhelyem - Ekultura.Hu
Dukai Takách Judit Dukai Takách Judit (Malvina) [1] Élete Született 1795. augusztus 9. Duka Elhunyt 1836. április 15. (40 évesen) Sopron Pályafutása Írói álneve Malvina Jellemző műfaj(ok) vers A Wikimédia Commons tartalmaz Dukai Takách Judit témájú médiaállományokat. Dukai Takách Judit sírja Dukán Dukai Takách Judit vagy Dukai Takács Judit, költői nevén Malvina ( Duka, 1795. – Sopron, 1836. ) magyar költő, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. [2] Élete [ szerkesztés] Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán ( Vas megye). Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták.
Dukai Takách Judit &Ndash; Köztérkép
Sikerének titka főként abban rejlett, hogy szinte megtestesítette a korabeli polgárosult nőideált: több nyelven olvasott, zenélt, valamint járatos volt a poétikai és esztétikai tudományokban is. Költői pályája házasságkötésével (1818) kissé háttérbe szorult, hiszen a férj, Göndöcz Ferenc felsőpátyi birtokának kezelése és négy gyermekének nevelése minden idejét lefoglalta. Az ebben az időszakban írt költeményei az életbe való belenyugvásról tanúskodnak. Csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban Göndöcz Ferenc meghalt, és Judit magára maradt négy gyermekével. Két évig tartott özvegysége, majd 1832-ben Ágfalván házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, Judit tüdőbajos lett, és 1836. április 15-én Sopronban elhunyt. A "magyar Szapphó" irodalmi hagyatékát – részletes életrajzával együtt – Vadász Norbert közölte Dukai Takách Judit élete és munkái című könyvében, 1909-ben. A költőnő emlékét őrzi szülőfalujában, Dukán az 1999 szeptemberében felavatott emlékpark, valamint emlékoszlop.
Dukai Takách Judit – Vass Judit Oldala
Döbrentei Gábor, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg a költőnőt, Judit egyik versét magával vitte. A vers az Erdélyi Múzeumban jelent meg, és még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő Malvina néven jegyezte verseit, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". Dukai Takách Judit 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője volt, és számos irodalmi díjat is elnyert. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkuló költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Férjét csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban vesztette el, és a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.
Ezenkívül rengeteg vizet igényelnek. A páfrányos kert szépségét a sávos zöld felületek adják Mivel a páfrányok télálló növények, nagyon jól illeszkednek az évelő növények ágyásába, ha a hely adottságai számukra is megfelelőek. Különösen örökzöld fajtákkal érhetünk el szép hatást a téli időszakban. Árnyékos kertek ideális dísze A páfrányfélék az árnyékos kertek ideális növényei. Egy páfrányos kert jó alternatívát jelent azoknak a díszkertkedvelőknek is, akik északi fekvésű, vagy a beépítettség és a fák miatt sötét kerttel rendelkeznek. Erdei pajzsika szaporítása krumplival. A páfrányos kert szépségét mindenek előtt egyfajta rejtélyesség jellemzi, amit e növények jellegzetes zöldje sugároz ki. Az egyszerű levelekkel (fodorka) és a szárnyasan összetett levelekkel (Vénuszhaj páfrány) rendelkező fajták változatosságával már különféle variációkat hozhatunk létre. Ezenkívül az egészen lágy levelű fajtákat váltakoztathatjuk kemény levelűekkel. Bordapáfrány, struccpáfrány és erdei pajzsika Ültetési idő és ültetési mélység Páfrányültetéséhez az ősz a legalkalmasabb évszak, ekkor van rá esély, hogy a növény meghonosodik.
Erdei Pajzsika Szaporítása Magról
Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Erdei pajzsika témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei pajzsika témájú médiaállományokat és Erdei pajzsika témájú kategóriát. Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának édesgyökerű páfrányok (Polypodiales) rendjébe, ezen belül a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az erdei pajzsika előfordulási területe Európa, Izlandtól és Portugáliától egészen a Kaukázusig, valamint Törökország, Szibéria, Közép-Ázsia, Afrikában Marokkó és Észak-Amerika. Egyes helyeken termesztik. Megjelenése Ez a növény tekintélyes megjelenésű évelő páfrány. Pajzsika – Zestart. Rövid, vaskos gyöktörzséből eredő többszörösen összetett levelei rozettaszerűen állnak, az 1 métert is elérik. A levélnyél erőteljes, a lemeznél sokkal rövidebb, sárgás, gyengén csatornás, világos színű pelyvaszőrök borítják. A levéllemez hosszúkás lándzsás kerületű, vállán kissé, csúcsán erősebben elkeskenyedik, egyszerűen szárnyalt, a tél kezdetéig zöld marad.
Egyébként ma minden páfrányt cserépben nevelnek, tehát az egészséges felnövekedésnek amúgy is nagy a valószínűsége. A növekedés a legtermészetesebben abban a fázisban megy végbe, amikor a fiatal levelek fejlődnek (az év korai szakaszában). Azonban nyáron ezek a "korai ültetésű" páfrányok kissé érzékenyek az esetleg fellépő szárazsággal szemben. Mire kell figyelni az ültetésnél? Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a növényt valamivel mélyebbre ültessük, mint a cserépben. Erdei pajzsika szaporítása magról. Csak a Vénuszhaj páfrányt és a tölgyespáfrányt nem kell mélyre ültetni. A növény körül jól nyomkodjuk meg a földet, és gondoskodjunk arról, hogy a korábban cserepes növény elegendő nedvességet vehessen fel. A páfrányok évtizedekig ugyanazon a helyen maradhatnak a kertben. Kivételt képeznek azok a fajták, amelyek gyöktörzzsel rendelkeznek, mint például a kagylópáfrány. Ezek könnyen elburjánzanak az egész kertben - ezt fontos figyelembe venni! Hagyja a lehullott lombot a földön Feltétlenül hagyja a lehullott lombot a földön, és késő ősszel már ne metssze a növényeket.