Dr. Juhász Miklós Cikkei
Sztáray Zoltán közgazdász, író szerkesztő az amerikai emigráns magyarság egyik szellemi vezetője volt. Festetics Antal etológus, biológus a Hortobágyi Nemzeti park létrehozásának egyik kezdeményezője volt, és a világhírű etológus, Konrad Lorenz tanítványa lett. Publikációit számos nyelven olvashatjuk. Csávás Imre a felsoroltak közül az egyetlen tudós, aki itthon maradt 1956 után. Az agrármérnök részt vett a Gödöllői Forradalmi Bizottság tevékenységében, a szovjet megszállást követően is harcolt, négyhónapos börtönbüntetést kapott. Többek között Göncz Árpáddal is raboskodott együtt. Megyei Lapok. Később Rómába került ENSZ FAO-szakértőként, majd a szervezet projektigazgatója lett. Térdig vérben Tűzkatasztrófa a múzeumban és a Lenin Intézet "házmesterhallgatói" Elkaszált életút "Ki a geológiáról a fasisztákkal" Forradalom a Kaukázusban Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Nemzetünk Nagy Költői – Wikipédia
1969-1975 közt tanulmányokat folytatott a pécsi Orvostudományi Egyetemen, 1975-ben diplomázott. 1979-ben Budapesten szülész-nőgyógyász szakvizsgát tett. Szakterületei: ultrahang, genetika. Megnősült, felesége Kajdel Edit, két fiúgyermekük van. Már fiatal korában érdekelte a fotózás, s látogatta a galériákat, egy időre ez az érdeklődési köre csökkent, később ismét felerősödött. Jeles kortárs művészek kiállításait látogatta, s vásárolt tőlük képeket. Dr. Nagy Miklós. Hat fontosabb kiállítása volt eddig, egy a műgyűjteményéből, négy saját fotóiból, végül 2010. januárban műgyűjteményeiből és fotóiból, amelyeket igen jeles, művészettel foglalkozó személyiségek nyitottak meg, Szeifert Judit (2007. október), Géger Melinda (2008. március) művészettörténészek, Lugosi Lugo László (2008. január) fotóművész, Szüts Miklós (2007. február) festőművész, Alföldi Róbert (2008. szeptember) színházigazgató, Parti Nagy Lajos (2010. január) költő, író, drámaíró. Neoavantgárd szürreális valóságának motívumait a természetből és épített környezetünkből meríti, úgy láttatja környezetünket, ahogyan mi nem látjuk, a kortárs festők szemléletével exponál.
Dr. Juhász Miklós Cikkei
1956 előtt egy tiltott határátlépési kísérlet miatt már megjárta a Markó utcai börtönt, és komlói szénbányászként is dolgozott. Részt vett a forradalomban, és mivel úgy érezte, itthon nem lett volna értelme az életének a forradalom leverése után, emigrált. Távozásában közrejátszott a csalódottság és a múlt visszatérésétől való félelem is. Teleki Pál unokája, Teleki Pál geológus 1956-ban tagja volt az ELTE Egyetemi Forradalmi Bizottságának. Dr nógrády miklós. Az USA-ban a Westoni Geológiai Szolgálat munkatársa lett, és a Nebraskai Állami Egyetemen is tanított. Bariss Miklós geomorfológus azért távozott, mert elmondása szerint elege volt a diktatúrából, és látni akarta a világot, utazni szeretett volna, ami egy földrajztudósnak olyan, mint a levegő. Dojcsák Győző geográfus-geológus is az USA-ba távozott, de 1979-ben hazatelepedett. Számos értékes kötetet publikált a magyarok amerikai tevékenységéről. Makkai Ádám nyelvész, műfordító szintén az USA-ba emigrált, munkásságát nemzetközileg is számon tartják, több mint 2000 oldalon jelentette meg a magyar költők antológiáját.
Dr. Nagy Miklós
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Megyei Lapok
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
2016. szeptember 14. 16:13 "Nyugaton még a falból is pénz folyik" Dr. Dr. Juhász Miklós cikkei. Kubassek János Az 1956-os forradalom emigráns tudósai öt világrészen, a Sarkkörtől az Egyenlítőig című előadásában rámutatott, a sajnálatos eseményeknek (a forradalom és szabadságharc leverésének) tulajdonképpen pozitív következményei is voltak, mivel számos emigráns tudós futott be nemzetközi karriert. A "disszidensek", "jogellenesen külföldre távozott személyek" magyarországi rokonait egészen az 1980-as évekig érték számos vonatkozásban joghátrányok. A legtöbb, közel 38 ezer főt az USA fogadta be, de egy ember még Finnországban is otthonra talált (azért csak ennyi, mert a finnek tartottak a szomszéd Szovjetuniótól), Svájc pedig kiemelendő, mivel lakosságszámához képest nagyon sok, 12 ezer magyar menekültet fogadott be. A távozásnak számtalan oka lehetett a szabadságvágytól kezdve a nyomorúságos életviszonyokon keresztül a kalandvágyig. Volt, aki még a 80-as években is azt hitte, Nyugaton szinte szó szerint kolbászból van a kerítés: még a falból is pénz folyik (természetesen a Magyarországon ekkor még ismeretlen bankautomatákra utalt).