Dr. Terbe István: Zöldségfélék Tápanyag-Utánpótlása És Növényvédelme (Olitor Szaktanácsadó És Inf. Szolgálat, 2000) - Antikvarium.Hu

Ezzel szemben a túl magas talajhőmérséklet – fényhiányos időszakban – virág- és terméselrúgást okozhat, súlyosabb esetben a vízfelvétel egyensúlyának felborulása a szár és levélerek repedését is kiválthatja (1. kép). 1. kép: Túl meleg közeg és az intenzív öntözés következtében felrepedt levélerezet Paradicsom esetében az optimális közeghőmérséklet – a fejlődési fázistól függően – 17-20 ° C, talaj nélküli termesztésben, ahol lehetőség van a pontosabb szabályozására, nappal 17–20 °C, éjszaka pedig 16–18 °C tartása indokolt. Ennél 1-2 ° C-kal magasabb hőmérsékletet a palántanevelési és gyökeresedési időszakban igényli, ugyanakkor tartósan fényszegény, borús időben indokolt az optimumhoz képest ugyancsak 1-2 ° C-kal alacsonyabbat tartani. Uborka tápoldatos hajtatás Rosier tápanyagellátása. Az optimálisnál alacsonyabb talajhőmérsékleten a gyökér növekedése mérséklődik, és a tápanyagfelvétel is lelassul. Az uborka az a zöldségnövény, amelynek fejlődését és terméshozamát a termesztőközeg hőmérséklete a legnagyobb mértékben meghatározza. Ezzel magyarázható a korábban széles körben sikeresen alkalmazott szalmabálás uborkahajtatás, amely alkalmazásakor a bomló szerves trágya a gyökereket melegen tartotta.

1. Dr. Terbe István: Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelme (OLITOR szaktanácsadó és inf. szolgálat, 2000) - antikvarium.hu
2. Szabadföldi paprika intenzív tápanyag-utánpótlása (I.) - Agroinform.hu
3. Uborka műtrágya, extrakciók és tápanyag dózis nitrogénnel, foszforral és
4. Uborka tápoldatos hajtatás Rosier tápanyagellátása

Dr. Terbe István: Zöldségfélék Tápanyag-Utánpótlása És Növényvédelme (Olitor Szaktanácsadó És Inf. Szolgálat, 2000) - Antikvarium.Hu

Sokszor a harmonikus tápanyagellátás csak szóban valósul meg, műtrágyázás során a tápelemek egymáshoz viszonyított arányára kevésbé ügyelnek. Ennek következtében gyakori az olyan eset, amikor az egyik tápelem túlsúlya a másik növényi tápanyag felvételét akadályozza. Dr. Terbe István: Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelme (OLITOR szaktanácsadó és inf. szolgálat, 2000) - antikvarium.hu. A korábbi cikkünkben a klimatikus, toxikus és technológiai hibákból eredő vagy azzal összefüggésbe hozható tápanyagellátási zavarokkal foglalkoztunk, most azokat az eseteket vesszük sorra, amikor van a talajban tápanyag, de a felvételüket talajtényezők zavarják, azaz a talaj kedvezőtlen fizikai és rossz kémiai tulajdonságai miatt alakul ki hiánytünet. Ilyen gyakori okok: • kedvezőtlen talajkémhatás (pH), • túl meleg vagy hideg talaj, • levegőtlen talaj, • tápelem-aránytalanságok vagy ionantagonizmus, • magas sótartalom (EC). Míg a dísznövényeknek a talajkémhatás iránti igénye nagyon eltérő, ilyen tekintetben meglehetősen nagy különbséget mutatnak – gondoljunk csak a savanyú közeget igénylő orchideákra és rododendronokra, illetve a lúgos kémhatást igénylő szárazkötészeti növényekre –, addig a zöldségfélék esetében pH tekintetében alig van eltérés.

Szabadföldi Paprika Intenzív Tápanyag-Utánpótlása (I.) - Agroinform.Hu

Az intenzív fajták tápoldatos termesztésben csak jelentős műtrágya mennyiséggel adnak megfelelő eredményt. A tápanyag-utánpótlásban a tápelemek mennyisége és aránya, az ellátás folyamatossága egyformán fontos szempont. Kiültetéskor a jó foszfor ellátottság és mikroelem-ellátás fontos. Az első termések növekedésétől jelentősen megnő a növények tápanyag-felvétele. A fiatal növények jó indító ellátása az ellenálló képesség miatt is nagyon fontos. A gyenge gyökérzet a növekedés akadálya. A korai tőpusztulás is csökkenthető jó kondíciójú palánták ültetésével és a jó indítással. A termő időszakban az időjáráshoz igazodó jó nitrogén- és vízellátás lesz a termőképesség szabályozója. Milyen műtrágyát használjak? Alaptrágyázásra: YaraMila™ Cropcare összetett, klór mentes komplex műtrágya családot. Uborka műtrágya, extrakciók és tápanyag dózis nitrogénnel, foszforral és. Fejtrágyázásra, tápoldatozásra: YaraMila™ Cropcare összetett, klórmentes komplex, illetve tápoldatozásra Yara Ferticare és a Krista K (Kálium), YaraLiva™ Calcinit (Kálcium) termék családot. Lombtrágyázásra: Natur Agro, Folicare™, YaraVita™, Krista™ termékcsaládot Mikor adjam ki a műtrágyákat?

Uborka Műtrágya, Extrakciók És Tápanyag Dózis Nitrogénnel, Foszforral És

Uborka kacsolása egyszerűen Az uborka növény hónaljhajtásait hívják kacsnak (a paradicsomhoz hasonlóan), mely a levelek tövéből kinövő oldalág. Az uborka kacsolása azt jelenti, hogy ezeket a kacsokat részlegesen vagy teljesen eltávolítjuk, vagyis a kacsolás is az uborka metszése. Uborka metszése videó Van egy kedvenc videónk, ahol nagyon szépen elmagyarázzák az uborka metszésének lényegét. A videóban jól megfigyelhető az uborkára jellemző növekedési mód, és az is, hogy a videó készítője szerint hogyan célszerű megrövidíteni a hajtásokat. A növény alsó részét megritkítja, hogy a levelek és a termés lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. 10-20 cm magasságig csaknem minden levelet eltávolít. Az alsóbb oldalhajtásokat egy elágazásig hagyja meg, feljebb pedig kettőre, de ez később már aszerint változik, hogy mennyire sűrűsödik be az állomány, ha nagyon sűrű, akkor akár tőből is visszavágja, kacsolja a mellékhajtásokat. Uborka szedés Az uborka gondozása magába foglalja azt, hogy az első terméseket hamar le kell szedni – függetlenül attól, hogy szükségünk van-e éppen uborkára -, mert a tápanyag-ellátás zavarát okozhatja, ha rajta hagyjuk.

Uborka Tápoldatos Hajtatás Rosier Tápanyagellátása

A kabakosok (uborka, sárgadinnye, görögdinnye, cukkini), a burgonyafélék (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs), továbbá a bab különösen érzékenyek a talaj hőmérsékletére, az optimumnak számító 21-22 0 C alatt jelentősen csökken, 14-16 0 C alatt gyakorlatilag leáll ezeknél a növényeknél a víz- és tápanyagfelvétel. Tápanyagok közül hideg talajon a foszfor felvétele válik nehézzé, és a korai kiültetésű primőrök jellegzetes foszforhiányt mutatnak, annak ellenére, hogy elegendő a foszfor a talajban (1. kép). Hideg talajból nehezebben veszik fel a növények a foszfort, ebből adódóan gyakori a foszforhiánytünet (sötétzöld, vöröses-lilás színű idős levelek). Míg a szabadföldi zöldségtermesztésben kora tavasszal és hajtatásban októbertől áprilisig a hideg talaj okoz gondot, addig az üveg és a fólia alatt májustól, szabadföldön, különösen a homoktalajok esetében június-augusztus az az időszak, amikor túlzott felmelegedéssel kell számolni. Az ilyenkor jelentkező levélszélperzselés, termésfoltosság, virágelrúgás és hajtáshervadás annak következménye, hogy a növény gyökérzete (hajszálgyökerek) a forró talajban perzselési kárt szenved, és az így sérült, funkcióját csak részben ellátni képes gyökérzet állandó öntözés ellenére sem tud elegendő vizet és tápanyagot felvenni az asszimilációhoz és a párologtatáshoz.

Az uborka esetében a gyökérzóna optimális hőmérséklete kedvező fényviszonyok esetén 20-25 °C, gyenge fényviszonyok mellett 19-21 °C, minimálisan 18 °C, több meleget a többi zöldségféléhez hasonlóan a palántanevelési és ültetés utáni időszakban igényli, káros hatással van a 18 °C alatti és 35 °C feletti hőmérséklet. A gyökérközeg hőmérsékletének kiegyenlítettnek kell lennie, csak minimális napi ingadozás lehetséges, minél közelebb áll az optimumhoz, annál jobban tűri az uborka a kedvezőtlen stresszhatásokat. Padlizsán számára az optimális gyökérközeg-hőmérséklet 18-20 °C nappal, mely éjszaka vagy borús időben csökkenhet 2-3 °C-kal. A salátánál a nagy meleg kifejezetten hátráltatja a kelést, 30 °C feletti hőmérsékleten a csírázás vontatottá válik, esetenként a mag teljesen el is fekszik. A hidegtűrők esetében (fejes saláta, káposztafélék, hónapos retek) kisebb a jelentősége a talaj hőmérsékletének, a szárazanyag képződését és a terméseredményeket kevésbé befolyásolja. Csírázás már 2-3 °C-on megindul, optimálisnak a 10-15 °C közötti, egyes fajok esetében (pl.