Bánk Bán: Sorsfordító Kérdések - Hírek - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, Hírek
A mű megírásának dátuma 1819. A történet, amivel a mű foglalkozik, az 1213-as évekre tehető. Lehetséges, hogy a 800 évvel ezelőtti kérdések még mindig kérdések maradtak? Más a politikai helyzet, más a civilizációs helyzet, más a kulturális és társadalmi helyzet, más a gazdasági helyzet, mások a történelmi határok... mondhatni minden megváltozott... Bánk bán kvízkérdések. akkor hogyan lehetséges, hogy a világ, amit Katona 195 évvel ezelőtt megírt egy 800 évvel ezelőtti történet kapcsán, mégsem változott...? Mészáros Árpád mint Bánk bán: Bánkot játszom, egy embert aki nagyon szereti a hazáját, becsületes, elvei vannak és mint ilyen - olyan emberré válik, akinek az értékrendje megingott, elárultatott. A szerepformálásban nem segít az, hogy ez a történet, mint ahogy mindig, ma is nagyon aktuális. Ha úgy szeretnénk őt bemutatni, mint egy újabb politikust és gyilkost, akkor gondban lennék, de mi az emberi oldalát szeretnénk megmutatni, fel szeretnénk fedezni, ki ez az ember, akit a tömeg követni fog, akiben a nép megbízik.
- Bánk bán Archívum - Olvasónaplopó
- Bánk bán kvízkérdések
- Bánk bán - Újvidéki Színház - Színházak - Theater Online
Bánk Bán Archívum - Olvasónaplopó
Ez a legfontosabb operánk. Katona József műve a legjobban színpadra írt szöveg és színdarab. Shakespeare-i magaslatokban mesél nagy, igaz, sorsfordító dolgokról. Könnyen át-és megélhető dimenzióban érzelmek segítségével kommunikál. Beszél féltékenységről, irigységről, gyűlöletről, csalásról. Olyan dolgok mozgatják a történetet, ami bennünket, egyszerű embereket érint és könnyen megélhető számunkra. Bánk bán - Újvidéki Színház - Színházak - Theater Online. Ugyanakkor nemzetünk, hazánk, Közép-Európában való ittlétünk legfontosabb kérdéseit boncolgatja. Nem véletlen, hogy mítosz lengi körül, kultikussá vált a mű, mert ez természetes - nyilatkozta Harmadik csengetés podcast műsorunk márciusi hírműsorában a Bánk bánról Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező. A nagyszabású, látványos, sztárénekeseket felvonultató grandiózus előadás a Coopera produkciójaként június 12-én látható a legendák évadában, a fertőrákosi barlangszínházban. Vidnyánszky Attilának megfogalmazása szerint neki ügye a Bánk bán. Négyszer állította színpadra az operát, kétszer a színdarabot.
Bánk Bán Kvízkérdések
Az opera műfajról azt gondolja, hogy ez a totális színház. Nem tudja az ember kivonni magát a hatása alól. A fertőrákosi barlangszínházba érkező előadás tavaly nyáron óriási sikert ért el a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ott háromezer néző felállva ünnepelte a stábot. Bánk bán Archívum - Olvasónaplopó. A főszerepet alakító Molnár Levente Liszt-díjas művész, nemzetközi hírű operaénekes nem a sokak által megszokott tenor hangnemben, hanem baritonként énekli a főszerepet. Vidnyánszky Attila már rendezte őt az Operaházban, most is örömmel dolgozott vele, mert jól áll neki ez a szerep és a szerep is remekül illeszkedik rá, jelenlétére, színpadi erejére. Molnár Leventével Harmadik csengetés műsorunkban itt hallgathatnak beszélgetést az előadásról: A Coopera a Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor verzióját adja elő Kesselyák Gergely Liszt-díjas, érdemes művész vezényletével. A rendező úgy érzi, nagyon hozzáértően, átgondoltan és alázatosan dolgoztak a művel, így Vidnyánszky Attila jelzője szerint: "erős húzása" maradt a produkciónak zeneileg.
Bánk Bán - Újvidéki Színház - Színházak - Theater Online
A mű innentől középpontos dráma: cselekményben szegény, egy erkölcsi kérdés megítéléséről szól. Az eleinte magabiztos Bánk szembesül tettének törvénytelenségével: a gyilkosság vádja alól a haza védelme sem menti fel. Végleg összeomlik halott felesége láttán, akit Ottó öletett meg. A büntetés számára irgalom lenne: lélekben már halott. A király belső konfliktusok árán mondja ki a végső szót: "Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné! " Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. Bánk bán kérdések és válaszok. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 168–179. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, Budapest, 269–283. o.
Úgy találja, hogy ezek az elemek izgalmas és érvényes olvasatot adnak az elhangzó szövegnek (" csak semmi pátosz, kérem, a magyar királyság nem több egy érthetetlen viszonyokkal bíró, magába záruló vadásztársaságnál "). Ebben a látvány- és hangzótérben véleménye szerint a helyszínen improvizált elektronikus zene feladata lett volna, hogy egységet teremtsen, ez azonban, úgy találja, nem sikerült: " egy idő után inkább zavaró ez az állandó hangkulissza " – fogalmaz. Dér Zsolt és Kovács Lehel (fotó: Jókúti György) Pikli Natália a színészi játékot – a többi kritikushoz hasonlóan – dicséri: " A színészeket jó nézni: nem hiába, a Katonának nagyon erős tehetségű csapata van " – írja. Hozzáteszi azt is, hogy a rendezői koncepció inkoherenciája mind a címszerepet ( Bányai Kelemen Barna), mind Melinda alakját ( Pálos Hanna), mind Tiborc karakterét ( Bezerédi Zoltán) érzelmileg súlytalanná teszi, és ezzel együtt több helyzet drámai ereje is elveszik. " A végeredmény hol humoros, hol szimbólumra hajazóan látványos, de igazán nem tud sem tragikussá, sem komikussá válni: meghatározhatatlan térben lebeg végig, és épp ezen eldöntetlenség miatt egy idő után némileg unalomba fullad, hiába rövid a játékidő " – foglalja össze véleményét kritikája egy pontján.