Római Pun Háborúk

Róma óriási veszélybe került, hiszen ahogy a szállóige is fogalmazott: Hannibál ott állt a kapuk előtt, s szövetségeseinek egy része - a közép-itáliaiakat kivéve elpártolt mellőle. Ezért mozgósította minden erejét: rabszolgákat állított csatasorba, minden 17 évnél idősebb polgárt katonai szolgálatra rendeltek, még a börtönökben is soroztak. Taktikát változtattak a rómaiak: kerülték az összecsapást Itália területén, és arra törekedtek, hogy elvágják a pun utánpótlási vonalakat. Cornelius Scipio először Hispániában verte meg a punokat, így az itáliai seregrészek elszigetelődtek. Majd már az egész római had vezéreként átkelt Afrikába és Zamánál Kr. 202-ben, a közben hazarendelt Hannibál elszenvedte első és utolsó vereségét. Pun háborúk | zanza.tv. A győztes Scipio pedig megkapta az Africanus melléknevet. Róma békefeltételei szigorúak voltak: Karthágó nem viselhetett háborút Róma engedélye nélkül, ki kellett szolgáltatnia harci elefántjait, flottáját (10 hajó kivételével), s ismét hadisarc fizetésére kötelezték. Ezzel a győzelemmel Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált.

1. Töri érettségi gyorstalpaló: Róma megalakulása és a pun háborúk
2. Történelem 5 osztály a pun háboruk - Tananyagok
3. Pun háborúk | zanza.tv
4. Római Birodalom - A II. Pun háború

Töri Érettségi Gyorstalpaló: Róma Megalakulása És A Pun Háborúk

Jól működő kapcsolatokat épített ki a görög városállamokkal, Egyiptommal, Föníciával és a Mediterránum szinte minden tengerparti államával. Az első pun háború (Kr. 264-241): A Róma és Karthago közt fekvő Szicília egyik része a punoké volt, a másik a rómaiaké. A furcsa helyzet önmagában hordozta egy közelgő háború lehetőségét. A háború Kr. 264-ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön és elfoglalták a szicíliai Messana városát (Kr. 264), majd szövetségre léptek Siracusaval és Kr. 262-ben birtokukba vették Karthágó szicíliai birtokainak jelentős részét. Karthágó tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták a csapóhidat (corvus), mely hajóikra szerelve lehetővé tette tengeren is a szárazföldi hadviselést (ami a rómaiak fő erőssége volt). Ennek segítségével fényes győzelmeket arattak Mylaenál (Kr. 260) és Economosnál (Kr. Történelem 5 osztály a pun háboruk - Tananyagok. 256) is. A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de Kr. 255-ben a karthágói zsoldos sereg megsemmisítő csapást mért rájuk.

TöRtéNelem 5 OsztáLy A Pun HáBoruk - Tananyagok

Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődnek át. Az első pun háború döntő nagy tengeri csatájára végül Kr. 241-ben került sor az Aegates szigeteknél, ahol Caius Lutatius Catulus római hajóhada nagy győzelmet aratott a punok felett. A római győzelem békekötésre kényszerítette Karthágót (Kr. Római Birodalom - A II. Pun háború. 241), amely értelmében Róma megkapta Szicíliát Siracusa és környékének kivételével, és a karthágóiaknak nagyösszegű hadisarc fizetését kellett vállalniuk. A vereség hatására az elégedetlen zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek elfoglalására használt fel: megszerezte a másik két nagy szigetet is Szardíniát és Korzikát. A háborút lezáró békében tehát a két nagy birodalom közt új határvonal kijelölésére került sor: Hispániában az Ebro folyó lett a választóvonal, a földközi-tengeri felségvizeket illetően pedig a három nagy szigetcsoport - Korzika, Szardínia, Szicília - Róma birtoka lett. A római csapóhíd működése Davis képén és makett illetve rajz ábrázolással A másodk pun háború (Kr.

Pun Háborúk | Zanza.Tv

Az utánpótlási lehetőségektől megfosztott Hannibál segítségére sietett öccse, Hasdrubal, azonban seregét a Metaurus folyónál a rómaiak szétverték ( Kr. 207). A sikerek lehetőséget teremtettek arra, hogy Scipio serege partra szálljon Észak-Afrikában, Karthágó közelében. A karthágói tanács ekkor visszarendelte Hannibált Itáliából. Kr. 202 -ben az észak-afrikai Zamánál lezajlott csatában Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett. 201 -ben Karthágó megalázó békét volt kénytelen kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római senatus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc fizetésére kötelezték, a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak. Harmadik pun háború (Kr. 149–146) [ szerkesztés] A harmadik pun háború t a Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulására féltékeny Róma indította. A háború kirobbanásához ürügyül szolgált az, hogy a rómaiak által támogatott numídiai király hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el.

Római Birodalom - A Ii. Pun Háború

És az elkövetkező évtizedek alatt folyamatos hadakozás folyt. Volt néhány karthágói, vagy pun győzelem. - Amint egy előző videóban említettem, a "pun" szó onnan származik, hogy a rómaiak így hívták a karthágóiakat föníciai gyökereikre utalva. -- Voltak tehát pun győzelmek, de többnyire Róma ért el sikereket. Így az első pun háború végén jó pár dolog történt. Karthágó kivonul Szicíliából. Karthágót kiűzik Szicíliából. Hadisarcot kell fizetnie. Róma azt követeli Karthágótól, hogy fizessen az okozott károkért. Nagy teher volt ez Karthágónak, mert a háború sokba került, és különösen azért, mert nem polgárok alkották a hadseregét. A seregben... Csak a tengeri haderőben szolgáltak polgárok. De a hadserege főleg zsoldosokból állt. Zsoldosokból. Ezek olyan katonák, akik, ha eleget fizetsz nekik, akkor érted harcolnak. Nincsenek ideológiai vagy állampolgársági alapokon álló kötődéseik. Ahogy ez a több évtizedes háború zajlott, Karthágónak sorra ki kellett fizetnie az összes zsoldost. Voltak saját költségei, és most Róma kártérítést is fizettet vele.

Ezután menekülnie kellett. Végül öngyilkosságot követett el, hogy nehogy a rómaiak kezére jusson. Scipio Scipio, Publius Cornelius Africanus (Maior), (Kr. 235 - 183) hadvezér, a Cornelius régi patrícius család sarja. 211-ben rábízták Hispaniában harcoló sereg vezérletét. Hispániában óriási sikereket ért el punokkal szemben. 204-ben Afrikába indult, hogy Hannibált odacsábítsa Itália földjéről. Zamánál a döntő csatában ( Kr. 202) sikerül is legyőznie... Scipio tettéért nagy diadalmenetet tarthatott Rómában és az Africanus melléknevet kapta. Később különböző hivatalokat viselt, majd, Kr. 190-ben visszavonult birtokára.

Mivel Mariust consullá nevezték ki a néppártiak, Sulla visszafordult és saját zsoldosaival indult Róma ellen, a törvényt megszegve. 83-ban korlátlan időre diktátorrá neveztette ki magát és korlátozta a néptribunusi hatalmat. Ellenfelei ellen a feketelista/proscriptio/ rendszerét alkalmazta. Aki rákerült a listára, azt bárki büntetlenül megölhette. A senatust 300-ról 600 főre emelte. Munkáját a köztársaság és a senatori rend/optimaták/ védelmében fejtette ki, és amikor úgy látta elérte célját, lemondott. Műve azonban sokkal inkább a köztársaság diktatórikus és törvénytelen módjához vezetett el. A birodalom területén sorra törtek ki rabszolgafelkelések, ezek közül a leghíresebb a Spartacus-féle, amit Crassus vert le. A másik veszélyt a kalóztámadások jelentették, amely ellen Pompeius lépett fel sikeresen. Crassus, Pompeius és Caesar Kr. 60-ban szövetséget kötöttek, amely az I. triumvirátus létrejöttét jelentette. Később Caesar consul lett, majd örökös diktátor és végleg szakított a köztársaság rendjével.