Boldog Vazul-Székesegyház | Érdekes Világ
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Ez a Vörös tér legérdekesebb épülete | Балалайка. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
- Ez a Vörös tér legérdekesebb épülete | Балалайка
- Székesegyház – Wikipédia
- Boldog Vazul-székesegyház | Érdekes Világ
Ez A Vörös Tér Legérdekesebb Épülete | Балалайка
A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni: a püspök trónja; szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival); templomhajó(k) a hívek befogadására. Az elnevezés eredete [ szerkesztés] A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516 -ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké (bár az érsek is püspök). A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Vasilij blazsennij szekesegyhaz . Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak székesegyházai (pl. : Santa Maria Maggiore, vagy Lateráni bazilika stb). Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen, bár Magyarországon előfordul. Ott a püspöki templomot általában egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik.
Székesegyház – Wikipédia
A templom mai nevét a XVI. század végén (1558-ban) kapta, amikor itt helyezték örök nyugalomra Boldog Vazult, az oroszok legendás szent emberét. A templom a XIV–XIX. században A XVII. század második felében jelentős átalakításokat eszközöltek rajta. Ekkor építették hozzá a templom körüli felső nyitott galériát, a fehér kőlépcsők fölötti verandát és a díszes "sátrakat". A külső és belső galériákra, valamint a teraszok korlátjaira növénymintás díszeket festettek. Ezek a részleges felújítások 1683-ban fejeződtek be. Az épület több mint négy évszázados története során számos moszkvai tűzvész próbáját állta ki, amelyek elkerülhetetlenül megváltoztatták alakját és külső megjelenését. 1737-ben az ún. Vaszilij blazsennij székesegyház. " Троицкого " ("Szentháromság") tűzvész után Ивана Мичурина moszkvai építész tervei alapján restaurálták homlokzatát és belső tereit. A következő átfogó felújítási munkálatokat 1784 és 1786 között végezték II. "Nagy" Katalin (София Августа Фредерика Анхальт-Цербстская) orosz cárnő kezdeményezésére.
Boldog Vazul-Székesegyház | Érdekes Világ
Russia / Moscow / Moszkva / Vörös tér World / Russia / Moscow / Moscow, 0 km -re a központtól (Москва) / Oroszország / / múzeum, érdekes hely, UNESCO World Heritage Site (en), Russian Orthodox Church (en), 17th century construction (en), 16th century construction (en), object of cultural heritage of federal importance (Russia) (en), tourist attraction (en), Orthodox church (en) Az orosz építészet remeke, a Vörös tér ékszere, mely közismert nevét egy XV-XVI. sz-i, szentként tisztelt eszelősről kapta, akinek ragadványneve, a "блаженный" (blazsennüj) boldogot és eszelőst egyaránt jelent. Vaszilij "látóember" volt - eredetileg csizmadia volt, de koldus csavargó lett és szent életű bölcs. Temetésén a cár, Rettenetes Iván teljes udvartartásával megjelent. Székesegyház – Wikipédia. Az ő sírja helyén építtette az uralkodó 1555-61-ben a templomot a mongolok feletti győzelme és Kazány bevétele emlékére. Hivatalos neve: "Mária Oltalma-templom", régen pedig úgy említették, hogy "Mária Oltalma-templom a meredek folyóparton".
Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának. Pécsi székesegyház légi fotón Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük. Olaszországban a katedrálisokat duomo -nak ("dóm") nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke. Boldog Vazul-székesegyház | Érdekes Világ. Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István-társszékesegyházat (a "bazilikát") is gyakran nevezik Szent István-dóm nak. [ szerkesztés] A társszékesegyház kettős központú egyházmegyékben (Magyarországon ilyen az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, a Szeged-Csanádi egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspöknek ott is van egy széke, de a templom ettől még nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra.
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: