Mátraverebély Szentkút Története
MÁTRAVEREBÉLY SZENTKÚT Palócföld leghíresebb zarándokhelye A Mátraverebély melletti Szentkút Magyarország egyik legrégebbi és máig egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelye. Az utóbbi években teljesen felújított és kibővített épületegyüttes a Cserhát egyik varázslatos völgyében fekszik. A Szentkút, a hívők szerint csodákra képes vize mellett a barokk stílusú kegytemplom, a remete-barlangok, és a csodás, hűvös völgyben fekvő forráscsoport a fő vonzerő. A Szentkút rövid története A Mátraverebélytől mintegy 5 km-re fekvő Szentkút már a XIII. P. Zadravecz István - Mátraverebély-Szentkút története - Múzeum Antikvárium. század óta keresztény zarándokhely. A völgyben feltörő, csodatevőnek tartott forrás az ősi legenda szerint az ezen a vidéken járt Szent László király lovának patája nyomából tört elő. A vízfakadást a hagyomány szerint a Szűzanya mutatta meg egy néma pásztorfiúnak, aki miután ivott a vízből, megszólalt. Hogy mik voltak az első szavai, arról nem szól a legenda. A Mátraverebély, Szentkút forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek.
- Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története – Szerzetesség a koraújkori Magyarországon
- P. Zadravecz István - Mátraverebély-Szentkút története - Múzeum Antikvárium
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Története – Szerzetesség A Koraújkori Magyarországon
19 / 28 Az öltöztethető kegyszobor most lilában volt Fotó: Pálvölgyi Krisztina 21 év alatt 21 különböző ruha készült el, és a kegyszobrot minden ünnepre a megfelelő liturgikus színű ruhába öltöztetik. Van itt például pünkösdi bársony ruha, gyöngyökkel díszített fehér ruha, kék, lila és arany, egyszerű és díszes, ünnepi viselet. Egyébként a szobrot eredetileg is úgy készítették el, hogy át lehessen öltöztetni, ezért az egyik karja kivehető. A csodatevő kegyszobor ruháit ide kattintva lehet megnézni. Múlt és jelen Mielőtt nagyobb kört tennénk a völgyet övező hegyekben, sétálunk egyet a bazilikával szemben kialakított kálvárián, amelynek végén egy kis kápolna áll. Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története – Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. A sárga üvegű ablakokon át beszűrődő napfény épp a bejárati rácsnál álló fából készült szoborra esik, Máriára, karjai közt haldokló fiával, hátul a keresztre feszített Jézus szobra fekszik egy kőpadon. A fából készült szobrok az 1705-ben épült első szentkúti kőkápolnában voltak. 22 / 28 A kálvária egyik stációja Fotó: Pálvölgyi Krisztina 24 / 28 A Kálvária-kápolnát hamarosan felújítják Fotó: Pálvölgyi Krisztina 25 / 28 Fotó: Pálvölgyi Krisztina A néhány évvel ezelőtti nagy fejlesztések után hamarosan újabb változások várhatók Szentkúton.
P. Zadravecz István - Mátraverebély-Szentkút Története - Múzeum Antikvárium
2010 körül a templom és a kegyhely látogatottsága ugrásszerűen megnőtt. " Hatodik Pius pápa. Örök emlékezetre. A híveknek isteni tiszteletök öregbítésére, és a lelkek üdvösségére, az anyaszentegyház mennyei kincseiből, mindnyájatoknak, kik igazán penitencziát tartván s meggyónván, azután az oltári szentségben részesülvén, esztergami püspöki megyében Mátraverebélyi sz. kúti gyümölcsoltó Boldogasszony, makula nélkül való szűz Mária tiszteletére levő templomot, (melyben más búcsú is találtatik engedve, de melyet most apostoli hatalommal megváltoztatunk. Mátraverebély szentkút története. ) Nagy-Boldogasszony ünnepén, és mindjárt ugyanazon ünnepelötti két napon minden évben ájtatosan maglátogatják, és ottan a kereszttény fejedelmek egyességeért, az eretnekségek kiírtásáért és az anyaszentegyház felmagasztaltatásaért az Istenhez ájtatos könyörgéssel esedeznek; hogy Krisztusnak minden hívei, azon három napon, maguk tetszése szerint, esztendőben csak egyszer választván napot, teljes bucsút nyerhessenek. Ezenfelül mindazoknak, kik igazán penitencziát tartván, és meggyónván, azután pedig az oltári szentségekben is részesülvén, az említett templomot, azon boldog makula nélkül való szűz Mária hat ünnepein; pünkösd vasárnapján, páduai sz.
P. Zadravecz István: Mátraverebély-Szentkút (Ferencesek Rendháza, 1934) - A kegyhely története/ A kegyhely ájtatosságai/ A kegyhely énekei Kiadó: Ferencesek Rendháza Kiadás helye: Szentkút Kiadás éve: 1934 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 258 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomatta Kapisztrán Nyomda, Vác. Fekete-fehér képekkel illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Régi közmondás: "Fuldokló a szalmaszálba is kapaszkodik". Nem szalmaszálat, hanem biztos fundamentumot kínál a mai rogyadozó, fuldokló emberiségnek a Szentkút. "Aki szomjúhozik, jöjjön Hozzám... Tovább Tartalom Előszó 3 A kegyhely története Bevezetés 11 Szent László 13 Búcsújárás a XII. -XIV. században 28 Mátraverebély-Szentkút 41 Szent László ugratása. Forrásai. Lópatanyomok a kősziklán 52 Virágzás után pusztulás 77 Sötét gyász után derengés 81 Ismét pártoló kezekben I. 101 Ismét pártoló kezekben II.