Zöld Küllő Madár
A zöld küllő lett az év madara 2022-ben - adta hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az MME 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a zöld küllő nyerte. Az MME jellemzése szerint a zöld küllő szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van a mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrnyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú.
Zöld Küllő Mada.Org
Az Év madara 2022 című versenyen a kékbegyet és a vörös gémet megelőzve a zöld küllő nyerte a szavazást 41 százalékkal, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a következő évben a harkályféléket igyekszik megismertetni a természetkedvelőkkel. A zöld küllő ( Picus viridis) gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, kerteket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza mintegy 4, 5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter, míg testtömege 180-200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete "bajszáról" ismerhető fel. Mindkét nemnek piros tollak fedik a fejét. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat, illetve azok lárváit, bábjait is elfogyasztja.
Zöld Küllő Madariss
A zöld küllő lett az év madara a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása szerint. Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj – kékbegy, vörös gém, zöld küllő – közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara. A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.
Zöld Kellő Madár
Fotó: Wikimedia Commons/ltica Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj – kékbegy, vörös gém, zöld küllő – közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara – közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel. A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is. A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.
Zöld Küllő Madara
Zöld Küllő Madariss.Fr
Hangja jellegzetes, színezete összetéveszthetetlen, viszonylag gyakori, és zöldes tollazatával, piros "sapkájával" egyértelműen a legszebb magyarországi fajok közé tartozik. Gyakran láthatjuk a talajon keresgélni, de a harkályfélékre jellemző módon a fák törzsén is előszeretettel kutat élelem után. Fasorokkal, ligetszerű, erdős foltokkal tarkított agrártájakon gyakori, de a városi parkokban is szívesen fészkel. 2022-ben az év madara a zöld küllő. Gyerekkorom óta a kedvenc madaraim közé tartozik a zöld küllő. Jellegzetes, "klü-klü-klü-klü-klü" hangját akár már február végén hallani lehet, jelezve, hogy lassacskán hátunk mögött hagyjuk a telet, és közeleg a kikelet, a tavasz. Március közepétől az egyre gyakoribb és hangosabb lármázása mellett mind többször láthatók az egymással veszekedő példányok is. Gyakori harkályféle A zöld küllő gyakori harkályfélénk, szinte egész Európában előfordul, hazánkban is találkozhatunk a fajjal sík- és hegyvidékeken egyaránt. Leggyakrabban a ligetes erdőkben, ártereken, fasorok közelében látni, de jól urbanizálódott, így nem ritka a városokban sem.
Harka Ákos elmondta: a szervezet honlapján rendezett közönségszavazásra december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ennek alapján alakult ki a végeredmény. A hazai álló és folyóvizekben egyaránt elterjedt bodorka 55 százalékos eredményével abszolút többséget szerzett riválisaival szemben. A három jelölt közül a képzeletbeli ezüstérmet 25 százalékos támogatottságával a csak a Duna, a Dnyeper és a Dnyeszter vízrendszerében élő, védett széles durbincs (Gymnocephalus baloni) érdemelte ki. Harmadik helyezett lett a nagyobb folyóink márna- és dévérzónájának erősebb sodrású szakaszait benépesítő bagolykeszeg (Abramis sapa) a voksok 20 százalékával. Az idei év halát jellemezve a Magyar Haltani Társaság elnöke kifejtette: a bodorka nem nagy termetű, de a magyarországi vizekben gyakori pontyféle. Alsó úszói többnyire rőtes – pirosas színűek, és mivel többnyire mindkét faj szemgyűrűje narancsszínű, könnyen összetévesztik a vörösszárnyú keszeggel. A bodorka táplálékát zömmel kisebb gerinctelen állatok: férgek, alsóbbrendű rákocskák, apróbb puhatestűek alkotják.