19 Század Festeszet
Ajánlott irodalom Fülep Lajos: Magyar művészet. In: F. L. : Magyar művészet. Művészet és világnézet. A művészettörténet forrásai. Szerkeszti: Németh Lajos. Corvina, Budapest, 1971. 15-132. o. Lyka Károly: Magyar művészélet Münchenben. Magyar művészet 1867-1896. Corvina, Budapest, 19511; 1982. Németh Lajos: Csontváry. Corvina, Budapest, 1964., 1970. Jászai Géza: München und die Kunst Ungarns 1800 bis 1945. (Einige Bemerkungen zur Revision der modernen ungarischen Kunst. ) In: Ungarn-Jahrbuch, Mainz, 1970. Magyar festeszet - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 143-153. Gellér Katalin: Néhány új adat a Julian Akadémiáról és az ott tanuló magyar művészekről. In: Ars Hungarica, 1979/1. A magyar és az európai művészet kapcsolata (Külföldi kiállítások és képzőművészek Magyarországon; Magyar kiállítások és kiállítók külföldön; Magyar képzőművészek külföldi akadémiákon; A képzőművészek külföldi tanulmányútjai; Az építészek külföldi tanulmányai; Külföldi építészek Magyarországon). In: Németh Lajos (Szerk. ): Magyar művészet 1890-1919. Két részben. A magyarországi művészet története.
- Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon (Corvina Kiadó, 1985) - antikvarium.hu
- Magyar festeszet - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
Szabó Júlia: A Xix. Század Festészete Magyarországon (Corvina Kiadó, 1985) - Antikvarium.Hu
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Képzőművészet Festészeti műfajok a 19. században Teljes szövegű keresés A 19. századot joggal nevezhetjük a nemzeti művészet korának, ami egyidejű a polgári nemzet és Magyarország mint Európa polgára ideájának megvalósításával. Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon (Corvina Kiadó, 1985) - antikvarium.hu. A művészet szoros összefüggése a társadalmi változásokkal, a polgárság és Magyarország kultúrahordozó szerepének felismerésével, művelődéstörténeti szempontok érvényesítését teszi lehetővé – stílustörténetiek helyett – a művészeti folyamatok leírásakor. Kelety Gusztáv: Tátrai táj vízeséssel Munkácsy Mihály: Párizsi szobabelső (1877) Munkácsy (1844-1900) életműve, hazai kezdetei és bécsi, müncheni, düsseldorfi tanulmányok után, Párizsban bontakozott ki. Hazai témájú népi életképeinek realizmusát Párizsban ún. szalonképeinek naturalizmusa követte, melyeknek figurákat és enteriőrrészleteket egyforma hansúllyal kezelő tárgyiassága, az egykori polgári, biedermeier életképek érzelmes lírájától eltávolodva, az akadémizmus záróakkordját jelentette A 19. századi változások gyökerének mondható "felvilágosodás kora" művelődéstörténeti meghatározás.
Magyar Festeszet - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
A történelmi festészet a 19. században A tájképek és az életképek számának, valamint a festészeti újítások szempontjából is jelentős szerepének megnövekedése mellett a század folyamán a hivatalos művészet keretei között, a történelmi festészet végig megőrizte kiemelkedő helyét a festészeti műfajok sorában. A művészek akadémiai képzésének a célja a nagyobb méretű, emberi cselekedeteket ábrázoló, figurális kompozíciók megfestésére való felkészítés volt (ez az általános definíció megfelelt a historia Alberti-féle értelmezésének), és a hivatalos elismerések, a díjak, valamint az állami megrendelések és vásárlások is elsősorban e műfaj művelőinek kedveztek. Ugyanakkor a történelmi festészet funkciója és eszköztára jelentős átalakuláson ment át a 19. században. Míg a század első felében, a klasszicizmus és a romantika időszakában az exemplum virtutis hagyománya volt általában a meghatározó (vagyis az antikvitás vagy a nemzeti történelem hőseinek és szellemi nagyságainak a tetteit példaként állították az emberek elé), addig a század második felében előtérbe kerültek a történelmi zsánerek, majd pedig a teátrális és dekoratív figurális kompozíciók, amelyekkel a festők egyre inkább a nézők képszükségletét elégítették ki.
Művészete [ szerkesztés] Művészetében az új stílusok ( fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1950-ből.