Balaton Felvidék Kőzete
Most a technológiai fejlesztéseken a sor, megfelelő adottságú feldolgozó pincét kell kialakítani – jóval több alapanyag jön be, mint eddig, 18 hektárnyi szőlőt dolgoznak fel az idei évben. Több mint 50 ezer palack bor fog készülni ebből, és ez a szám nő, ahogy az új dűlők is termőre fordulnak.
A Dunántúli-Középhegység - Földrajz Magazin
A középkori Vászoly falu templomát Szent Kereszt egyház néven egy 1230-as oklevél említi (a templom maradványai ma is megvannak a Pusztaszentegyházi dűlőben) egy másik, 1305-ben keletkezett okirat pedig a veszprémi káptalan vászolyi gazdatisztjéről ad hírt. A lakosság fő megélhetési forrása a szőlő, a nagy kiterjedésű szőlőit helybéliek és vidékiek művelik. Szőlőhegyeit (Promontorium) az 1363. évi oklevél felsorolásából ismerjük. A völgy bővizű patakjaira malmok települnek. A török elvonulása után (kb. 1660) a terület lakatlan, a szőlők műveletlenek. A tulajdonos káptalan először a szőlőhegyeket telepíti be, a betelepülők környékbeli magyarok. 1692-ből származó vászolyi bordézsma lajstrom sokuk nevét megőrizte. A legfontosabb gazdasági ág ebben az időben a szőlőművelés, de jó megélhetést biztosít a szántó, legelő, rét és az erdő, jelentős az állatállomány (igásállat, fejőstehén, sertés, juh, baromfi). Újjászerveződik a falusi társadalom. Balaton-felvidéki tanúhegyek. 1711-tól helyben lakó tanítója van a falunak, lakóházak, majd imaházak épülnek.
Balaton-Felvidéki Tanúhegyek
A Velencei-hegység - a legidősebb tájegység A Velencei-hegység kőzetanyagának kialakulása a földtörténeti óidőbe nyúlik vissza. Az óidei, hatalmas hegység maradványa az a kristályos gránittömb, amelyet magában rejt a vidék. Ez az anyag több helyen is ott húzódik hazánkban, mélyen a föld alatt, de csak a Velencei-hegységben került a felszínre. A Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. A terület később rögökre töredezett, felszínét a külső erők alaposan lepusztították. A Velencei-hegység A röghegységek A Dunántúli-középhegység nagy része a középidőben jött létre, üledékes mészkőből állnak, és az évmilliók során, törésvonalak mentén rögökre töredeztek. Ilyen üledékes röghegység a Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység. Többféle ásványkincset rejtenek magukban ezek a hegyek, melynek kitermelése már régóta tart. A mélyben nagy mennyiségű bauxit halmozódott fel, amely az alumínium előállításához nélkülözhetetlen, valamint több helyen találunk barnakőszén-bányát, mely fontos energiahordozó. Rét a Bakonyban A Visegrádi-hegység A Visegrádi-hegység különbözik a vidék többi hegységétől.
Egy gasztrofalus baráti beszélgetés alkalmával vetette fel Pálffy Gyula borász, hogy érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a balatoni furmintra, mivel többszázéves hagyománya van ennek a fajtának a vidéken. Az 1890-es filoxéria vészt követően a fajta azonban teljesen kipusztult a Káli-medencében, és egy, az időjárási körülményeket jobban bíró fajta vette át a helyét, az olaszrizling. A Balaton-felvidéki boroknak óriási hagyományai vannak, Köveskálon mindennek az alapja a bor és a borászat. Az ott lakók mindig is ebből éltek. A furmintot a kétezres évek elején kezdték újra telepíteni, kezdetben azonban sok fejtörést okozott, mivel rég nem dolgoztak már ezzel a fajtával. A szubmediterrán éghajlat és a vulkanikus talaj az, ami különlegessé teszi, és a hozzáadott szakértelemmel egy kedvesebb furmint készülhet a Káli medencében - vallja Pálffy Gyula. A furmintnak a műhelye az a Káli-medencén belül Köveskál lesz majd – emelte ki Döbröntei Csaba De, hogy mi is az, ami a Balaton-felvidéki, pontosabban a köveskáli furmintot annyira különlegessé teszi?