Mészöly Miklós Jelentés Öt Egérről Novella Elemzés

June 30, 2024

A Jelentés öt egérről Mészöly Miklós 1957 és 1964 között született elbeszéléseinek gyűjteménye, amely első kiadása, 1967 óta most jelenik meg másodszor olyan remekművekkel, mint a címadó novella és a Magasiskola. A kötet szövegeiben a háború és háborút követő évek sűrű és komor világa elevenedik meg. A hatalomnak való kiszolgáltatottság, a védekező és támadó emberi ösztönök, a vak fordulatok kiszámíthatatlan következményei szervezik a történések dramaturgiáját, melyek mélyén az olykor személyes tapasztalatokat idéző emlékdarabkák hívására súlyos erkölcsi dilemmák fogalmazódnak meg bűnről, bűnrészességről, és mindezek elbeszélhetőségének kérdéseiről. "Teréz úgy élt ezekben az években, mint aki körül a maradék négy falat is lebontották, de azért mégis mindennap visszatér ugyanoda, mert megszokta, hogy valamikor ott szoba volt. " Eredeti megjelenés éve: 1967 Tartalomjegyzék >! 296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635180318 >! 296 oldal · ISBN: 9789635180325 >! 294 oldal Kedvencelte 3 Várólistára tette 31 Kívánságlistára tette 18 Kölcsönkérné 1 Kiemelt értékelések szadrienn P >!

Jelentés Öt Egérről By Miklós Mészöly

Az emberi közösség (Lilik, a telep két kisegítője és Terka, aki Lilik mellett háziasszonyi és egyéb funkciót is betölt, valamint a narrátor) mellett a természet, illetve annak Lilik által megfogalmazott törvényei értelmezik, keretezik az egyes történetdarabkákat. A tizenegy elbeszélésben azt próbálgatja Mészöly, hogyan lehet a minimumra csökkenteni az egyes törtneteket keretező kontextus információit ahhoz, hogy még érthető maradjon a szöveg, másrészt azok az elbeszéléstechnikai eljárások, amelyeket alkalmaz, ne sérüljenek. A Jelentés öt egérről narrációjában az egerek és az őket elkeseredetten üldöző emberek nézőpontja folyamatosan változik, de a narrátor szólamában e kettő oldottan folyik át egymásba, nem jelöli a váltásokat. Ennek erős, sokszor meglehetősen ironikus hatása van, különösen, amikor olvasás közben nem vesszük rögtön észre a nézőpontváltást. A novella története – öt egér a kamrába költözik, majd kiirtják őket – olyan csekély, hogy csak a részletező elbeszélésmód konstruálhat belőle elbeszélést.

Vásárlás: Jelentés Öt Egérről (2020)

Két művet kiemelnék, amelyek a magyar irodalom kánonjában mindenképpen fontos helyet foglalnak el, az egyik a címadó novella, a másik pedig a Magasiskola c. kisregény. Az előbbiről mostan szólnék, az utóbbiról pedig a Sólymok csillagvilága értékelése során. A Jelentés öt egérről c. novella mestermű, amelyben a Mészöly-féle objektív próza professzionális fokon megvalósul. Sokan, nálamnál bölcsebbek írtak erről a műről elismerően, úgyhogy igyekszem rövidre fogni. Ebben a szövegben nincsen üresjárat, minden egyes szó, minden egyes mondat a helyén van. Az író nagyon jól egyensúlyoz, pedig nem csinál mást, csak a legegyszerűbb szókészlettel, a legszenvtelenebbül, a legtárgyilagosabban elmesél egy nonszensz történetet, ahol mindezek ellenére az olvasó együtt izgul és érez az öt egérrel, noha tudja nagyon jól, hogyan is fog mindez végződni. Arról nem is beszélve, hogy számtalan értelmezési síkot, megközelítési módot biztosít úgy, hogy közben egyáltalán nem válik didaktikussá. Igen, azt hiszem, erre mondják azt, hogy zseni.

Jelentés Öt Egérről · Mészöly Miklós · Könyv · Moly

Az érzés azonban már egy ideje nem hagy nyugodni, hogy ha ez itt a legújabbkori modern magyar realista próza, akkor a Mészöly nek volt egy köpönyege… Bla I P >! 2019. augusztus 22., 07:55 A nemrég megvásárolt '67-es kötet () nagyon izgatta a fantáziámat. A Magasiskola (1956) című kisregény a solymásztelep megjelenítésével egy dokumentarista megközelítésű, kitűnő erkölcsi példázat, amely bekerült e válogatásba. Kaba-, vándor-, kerecsen-, az olvasó kiművelheti magát. Láttam korábban Gaál István filmjét, emlékezetes volt számomra Bánffy György alakítása. A Jelentés öt egérről (1967) című kötet további novellái realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetek, amelyek egyike Darvasi Lászlót is megihlette. Jó írások, ajánlom! mbazsa >! 2021. január 19., 18:33 Mészöly ott folytatja, ahol a Sötét Jelekben abbahagyta. A központi téma továbbra is a diktatúra mindennapjai, a hatalom mechanikája és az emberi természet kiismerhetetlensége körül forog. Az elbeszéléskötet színvonala kiegyensúlyozott, itt aztán minden mértanilag meg van szerkesztve, patikamérlegen ki van mérve a redukcionista esztétika jegyében.

Nagy hatással volt rá a francia egzisztencializmus, azon belül is főként Camus, akit gondolkodóként és íróként egyaránt nagyra becsült. Ezekben az években viszont az egzisztencializmus is legyőzendő ellenségnek számított. Ugyanakkor a hatás jelentős művész esetében soha nem azonosság. Mészöly szemléletmódjára éppen a nyitottság a jellemző. S mellette a gondolkodás és a magatartás fegyelme. Jelmondata: "Nagy önuralom kell hozzá, hogy az ember vissza ne éljen a korlátozások adta végtelen szabadsággal. " (Érintések) A mesterségről című műhelyvallomásában (1969) sokat elmondott ars poeticájából. Főbb tételei: az irodalom nem a világ megváltása, s nem is arra való, hogy aszerint éljünk. Az igazi formabontás nem más, mint a megfelelő forma keresése. A művészetnek a szépséget és a becsületes inzultust kell egyesítenie, s ez utóbbi mindenekelőtt szembesítés önmagunkkal. Az irodalom nem lehet tételes, s olyasmiről célszerű szólni, amiről semmit sem tudunk. "Csinálnunk kell a világot, s nem tettenérnünk. "

Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.

Bifokális Szemüveg Ár