Liszt Ferenc: Harmonies Poétiques Et Religieuses (Költői És Vallásos Harmóniák) S.173. - Thurzó Zoltán

Ritkán játsszák, talán kissé szentimentálisnak ható hangulata miatt. 10. Cantique d'amour (Szerelmi himnusz) Ez a darab tulajdonképpen a komponista Carolyne Wittgenstein hercegnőnek szóló szerelmi vallomása. Hangneme E-dúr, ütemezése változatos, formája: bevezetés-A-B-A'-kóda. Finoman érzelmes darab, Liszt később hárfára is átdolgozta. Források [ szerkesztés] Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 281–296. old. ISBN 978-963-506-835-7 Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 268–284. ISBN 963-330-605-1 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Funérailles Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Az akkor még rövidke kis darab hosszát a végső változatban több mint háromszorosára növelte, szabad szonátaformájú E-dúr kompozíció lett belőle, metruma 3/4-es. Himnikus, emelkedő főtémája van, a kidolgozás szeptimeket és tritonus-ugrásokat tartalmaz, a kóda a főtémából és egy pentaton részletből szövődik. 2. Ave Maria (Üdvöz légy, Mária) Az Ave Maria első változata egy 1846-ban írt vegyeskari mű volt, ennek átdolgozásaként született a zongoradarab. Finom és gyengéd líra jellemző rá, de van benne operás elem is – az énekkari alap hatása, de a zongoraletét szerény, nem igazán zongoraszerű. Hangneme B-dúr, metruma 4/4. 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban) Lamartine-re hivatkozó darab, a sorozat egyik legszebb kompozíciója, első vázlatai 1845-ből származnak. Lisztnek itt sikerült a szövegben megfogalmazott lelki derűt, a megbékélést zenei eszközökkel kifejeznie. Alaphangneme Fisz-dúr, formája A-B-C-A'-kóda. Az A leghosszabb, maga is háromrészes. A B harangozás jellegű, olyan, mint egy második tétel.

Ugyancsak egészen más indítékok, konkrétan a magyar szabadságharc elbukása nyomán érzett fájdalom nyomán született a hetedik darab – a gyűjtemény legkiemelkedőbbje –, a Funérailles. Ráadásul az egyes darabok egymástól eltérő időben születtek, a sorozat többszörös változtatás után érte el végső alakját, nem azonos színvonalat képviselnek, és egyes Lamartine-hez kapcsolható darabokat Liszt kivett a sorozatból. Mindazonáltal Bartók Béla, aki elismert zongoraművészként már 1904-től számos Liszt-művet tartott repertoárján, ezt írta önéletrajzában: "Újra Lisztet tanulmányoztam, és főként kevésbé népszerű műveiben, mint az Années de Pélerinage, az Harmonies poétiques et religieuses, a Faust-szimfónia, a Haláltánc stb. néhány, számomra idegen külsőségen áthatolva, eljutottam a lényegig. Felfedeztem Liszt igazi jelentőségét, s a zene továbbfejlődése szempontjából sokkal nagyobb lángelmét ismertem meg benne Wagnernél vagy Straussnál. " 1. Invocation (Invokáció) A sorozat viszonylag gyakran játszott darabja, amelynek első változatát Liszt 1847-ben írta, Lamartine azonos című költeménye hatására.

másolni a jogtulajdonos engedélye nélkül. A tilalom vonatkozik a zeneiskolai és magáncélú másolásra is. A szerzők vagy örököseik minden hivatalosan eladott kotta árából részesülnek. Az illegális másolás megfosztja őket a szellemi tulajdonukért járó jogos juttatástól. (A fénymásológépek és egyéb reprográfiai eszközök árába korábban beépített "jogdíj" a kották vonatkozásában 2004-ben megszűnt. ) Kottabolt vevőszolgálat Ár: €10. 00 (áfa nélkül) Ez a kiadvány most nincs készleten budapesti raktárunkban, de megrendeljük Önnek. szólamok Hangszer/letét: Zongora Terjedelem: 24 oldal Súly: 0, 11 kg Kiadó: G. Henle Verlag Katalógusszám: HN0984 ISMN: 9790201809847 "Liszt's piano cycle ''Harmonies poetiques et religieuses'' (HN 639) was inspired by religious-philosophical poems of the French Romantic Alphonse de Lamartine. Whereas the cycle as a whole remained comparatively unknown, single works have become an established part of the demanding standard repertoire for pianists. Aside from ''Funerailles'' (HN 748), the same is true of the longest work in the volume ''Benediction de Dieu dans la solitude''.

Hogyan vásárolhatunk? Online fizetéssel: Vásároljon webboltunkban hitelkártyás fizetéssel vagy utánvéttel. Így csak olyan kiadványokat tud megvásárolni, amelyek éppen készleten vannak. Bolti átvétellel: Ha nem szeretne online vásárolni, akkor lehetőséget nyújtunk arra is, hogy rendelését weblapunkról egy Ön által kiválasztott hagyományos kottaboltnak küldje el. Ez utóbbi esetben mi csak közvetítünk, Ön a választott boltnak lesz a vásárlója, nekik kell fizetnie a boltban. A termékek kiszolgálása nem mindig a bolti készletből történik, így kérjük várja meg, amíg az üzlet értesíti arról, hogy mikor veheti át csomagját. A vásárlás és fizetés módját itt állíthatja be. Áraink Az itt feltüntetett ár az adott készlet erejéig érvényes. Utánnyomás vagy új beszerzés esetén az ár módosulhat. Kóruskották esetében a feltüntetett ár 1 db-ra vonatkozik. Szerzői jogi tájékoztatás A hatályos Szerzői Jogi Törvény értelmében tilos jogvédett mű kottáját reprográfiai módszerekkel (fénymásolás, szkennelés, fényképezés stb. )

Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó 2015 óta közösen jelenteti meg a G. Henle kiadóval a " Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása " című sorozatot, és emellett a német partnercég teljes kínálatát is hozzáférhetővé teszi Magyarországon.

Költői és vallásos harmóniák Zeneszerző Liszt Ferenc Opusszám S. 173 (Liszt Ferenc műveinek listája) Hangszerelés zongora Tételek 10 piano piece A Költői és vallásos harmóniák (eredeti francia címén: Harmonies poétiques et religieuses) Liszt Ferenc tíz darabból álló, zongorára írt sorozata, amit nagyrészt 1845 és 1852 között komponált. Műjegyzékszáma S. 173. A mű születése [ szerkesztés] A Párizsban felnőtté érő Liszt Ferencre nagy hatással voltak a francia költők, főleg Victor Hugo, Hughes Felicité Robert de Lamennais és Alphonse de Lamartine. Utóbbi Apparitions (Jelenések) című költeménye hatására írta például azonos című korai, három darabból álló ciklusát zongorára ( S. 155, 1834), később, Les Préludes című szimfonikus költeményéhez ( S. 97) is Lamartine-idézeteket illesztett a költő Méditations poétiques (Költői elmélkedések) című művéből, mintegy utólagos Lamartine-hatást rendelve alkotásához. Ugyancsak zenemű írására késztette a költő Költői és vallásos harmóniák címen megjelent ódái, s már 1834-ben írt egy ilyen című zongoradarabot, és azt tervezte, hogy a majd ciklussá kiegészített művet Lamartine-nek ajánlja.