Radnóti Miklós Élete Röviden
Bármely fogoly magáénak vallhatná őket a világ bármely fogolytáborában. Nem habozom leírni, hogy valami evangéliumi szépség van e versekben. " A "kása-sors" talán nem más, mint az, amit ma a sorstalanság névvel illetünk. Ezt tette sorssá a maga számára Radnóti Miklós. Ez a gyönyörű könyv segít abban, hogy erről sose feledkezzünk meg. Szépmíves könyvek, Atheneum kiadó, 2016, 380 oldal, 3990 Ft Fotó: Adrián Zoltán - Origo (Címlapi kép: Adrián Zoltán)
- Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009)
- Radnóti kézjegyei, avagy egy költő élete és kora
- TESZT: felismered Radnóti Miklós verseit? | Középsuli.hu
Radnóti Miklós Élete És Költészete. Kritikai Életrajz (Osiris Monográfiák, 2009)
SZAKTÁRS Osiris kiadó Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009) A kísérletezés évei (1930-1935) 223 A cenzúra árnyékában fényképmellékletben közöl két oldalt az Ujmódi pásztorok énekének az ügyészségi eljárás során használt példányából. A kifogásolt verssorok mellett jól láthatók a vádindítványban említett, vastag ceruzával tett jelek (Markovits-Tóbiás 1966, 287-288). Vas István a Mért vijjog a saskeselyű? lapjain elbeszéli, hogy 1954—1955 körül felkereste őt egy volt bíró, aki az írói perekről hírhedtté vált Töreky-tanácsnál dolgozott a Horthy-korszakban, és olvasván valamit Radnóti és Vas kapcsolatáról, átadta neki az Újmódi pásztorok éneke szétrongyolódott példányát. Vas elbeszéléséből fény derül arra is, hogyan került az ügyészség látókörébe Radnóti könyve. A kötet úgy került az egykori bíróhoz, hogy "amikor az egyéb hivatalokkal együtt a bíróságokat is nyugatra menekítették, ő csinált rendet Töreky íróasztalában: amit kellett, azt elégette, a kevésbé fontos dolgokat — így ezt a tizenhárom éve ott porosodó versesfüzetet is — magához vette.
Radnóti Kézjegyei, Avagy Egy Költő Élete És Kora
SZAKTÁRS Osiris kiadó Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009) Élet és költészet (1940-1944) hozta. Mivel tudatilag nem voltak asszimilációs problémái (felnövekedésé- 535 nek körülményei folytán nemigen voltak emlékei szűkebb családja asszimilációjáról), a magyarkodást éppolyan idegenkedve nézte, mint a német vagy a zsidó disszimilációt. Radnóti identitásproblémája individuális-egzisztenciális természetű volt. Baloldali világnézete és keresztény humanizmusa (amelybe nem beleszületett, hanem választotta, és amelyet ezért a teológiai antiszemitizmus nem fertőzött meg) mindenfajta társadalmi egyenlőtlenséget és különbségtételt ellenzett. Mivel magyarságtudatát kulturálisan élte meg, a kulturális disszimiláció megnyilvánulásaival sem érthetett egyet. Radnóti körül a zsidó identitástudat számos magánérvényű változatát találni, és többen tettek kísérletet arra, hogy valamiféle modellt fogalmazzanak meg. Vas Istvánnak asszimiláns zsidótudata volt.
Teszt: Felismered Radnóti Miklós Verseit? | Középsuli.Hu
Radnóti a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Alig 35 évnyi élete alatt a magyar irodalom legszebb műveit alkotta. A Nyugat harmadik nemzedékének lírikusaként költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozták meg. Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születése édesanyjának, Grosz Ilonának és ikertestvérének életébe került. Alig 12 éves korában, 1921-ben édesapja, Glatter Jakab – aki egészen addig kereskedőként tartotta el családját - szintén elhalálozott, így nagybátyja, Grosz Dezső neveltette. Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit. Később, 1927-28-ban a csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari főiskoláján tanult. Ezután barátaival együtt indította el az 1928 című folyóiratot. 1929-től kezdve már csak Radnóti néven publikált. Ekkoriban változtatta meg ugyanis vezetéknevét, a sokkal magyarosabb hangzású Radnótira. Választása mögött az a tény állt, hogy apai nagyapja a felvidéki (Gömör vármegyében fekvő) Radnóton született.
Ortutay Gyula: Radnóti Miklós, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1973 (In: Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyék). Tóth Dezső: Radnóti Miklós, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1977 (In: Élő hagyomány-élő irodalom). Balázs Mihály: Radnóti Miklós, Tankönyvkiadó, Bp., 1975 (In: Balázs Mihály: Írók képek: Írók, költők gyermek- és ifjúkora). Tolnai Gábor: Radnóti Miklós, Gondolat folyóirat, Bp., 1974. Rónai Mihály András: Radnóti Miklós, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1984 (In: Rónai Mihály András: Magyar lant). Tarján Tamás: Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994. Bóka László: Válogatott tanulmányok (Radnóti Miklós), Magvető Könyvkiadó, Bp., 1966.
Sem emlék sem varázslat Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag, és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van, mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban. De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet, kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen, annak szép, könnyüléptű szivében megterem az érett és tünődő kevésszavú alázat, az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről, az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör. Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen; szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, a világ ujraépül, – s bár tiltják énekem, az új falak tövében felhangzik majd szavam; magamban élem át már mindazt, mi hátravan, nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, – baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, – talán most senki sincs.