Kéne Egy Kis Segítség? ( Történelem)

– A települések komfortfokozatának növelése, amely által a mostoha természeti körülmények hatásai csökkenthetők. A Föld sűrűn lakott térségeiről általában: – A világ népességének ¾-e az északi félgömb keleti féltekéjén él (5 milliárd ember). – Ázsia a legnépesebb kontinens (a népesség 60%-val  4, 1 milliárd ember). – A Föld népességének többsége a kedvező éghajlati adottságú területeket összpontosul, ezen belül is elsősorban a mérsékelt övben. Sűrűn lakott területek: – A nagy folyók, folyamok környéke: ilyen a két nagy ázsiai népességkoncentráció: Kína és India. Alapja az öntözéses földművelés, jó minőségű talajok, elegendő csapadék. – – Az ipari forradalom hatására kialakult népességkoncentrációk: Japán, Dél-Korea. – A tengerpartok: ilyen az észak-amerikai népességkoncentráció az USA keleti partján (Bostontól Washingtonig), az USA nyugati partja (Los Angeles, San Francisco, San Diego, Seattle). – Egyéb kedvező adottságok (pl. tavak, ásványkincsek, jó talaj együtt): USA Nagy-Tavak vidéke.

• Életmódtörténet - őskor és ókor | Sulinet Tudásbázis
• SEGITSÉG - Mi az öntözéses földmüvelés fogalma és mi a plaota gazdaság fogalma holnap irok dolgozatot és ez is benne lesz . HE...
• Mezopotámia | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár

ÉLetmóDtöRtéNet - Őskor éS óKor | Sulinet TudáSbáZis

Az intenzív földművelés Öntözés Ázsiában és Egyiptomban a civilizációk a nagy folyamok mellett, az öntözéses földművelésre épülve alakultak ki. Ezek a területek nem tartoztak a legelső földműves vidékek közé. Általában kevesebb volt itt a csapadék és kisebb az egyidejűen kiaknázható élelmiszerforrások száma. A zsákmányolás szintjén megélhetést nyújtott a halászat, madarászat, a vadászat, de az esőzónában megtalálható tápláló gabonák itt nem voltak honosak, általában viszonylag kevesebb volt a növényi gyűjtögetni való. Mégis, ezeken a "kedvezőtlenebb" területeken, és nem a Termékeny Félhold szűkebb területén jöttek létre a civilizációk. Ebben valószínűleg szerepe volt maguknak a sajátos körülményeknek, amelyek kihívására a civilizáció megteremtésével lehetett "válaszolni". Jelenleg a mezopotámiai civilizáció kialakulása a legismertebb. Mégis, még itt is kérdéses, hogy hogyan honosodtak meg a közelben "felfedezett" termelési technikák. Valószínűleg szerepet játszhatott ebben, hogy a Termékeny Félhold lakóinak egy része – esetleg túlnépesedés következtében – bevándorolt a folyóvölgyekbe.

Segitség - Mi Az Öntözéses Földmüvelés Fogalma És Mi A Plaota Gazdaság Fogalma Holnap Irok Dolgozatot És Ez Is Benne Lesz . He...

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány. Összeomlott az öntözéses földművelés A Nílus-forrásvidéki esőzések elmaradása okozta a népek elvándorlását és egész települések pusztulását a késő római birodalom Egyiptom provinciájában. A települések hanyatlását a Bázeli Egyetem ókortörténésze, Sabine R. Huebner elsőként vetette össze környezeti adatokkal. A Kairótól mintegy 130 kilométerre délre elterülő, oázisszerű Fajjúm régió volt a római birodalom éléstára. Az ókori Egyiptom misztikus világa még ma is sokak fantáziáját megmozgatja Forrás: Elter Tamás A Kr. u. 3. században azonban a korábban virágzó települések jó része hanyatlani kezdett, majd el is néptelenedtek. Ásatások és korabeli, papiruszra írt források tanúsága szerint az öntözéses földművelés összeomlása lehetett a kivándorlás oka. Azt is dokumentálták, hogyan próbáltak a földművesek alkalmazkodni a szárazsághoz és az elsivatagosodáshoz, többek között a mezőgazdasági gyakorlat változtatásával.

Mezopotámia | Keresztyén Bibliai Lexikon | Kézikönyvtár

A föld intenzív kihasználása, az egyre nagyobb társadalmak településeinek ellátása élelmiszerrel, építő-, fűtő- és kézművesipari nyersanyagokkal új viszonyt teremtett az ember és a természetes környezet között. Most már előfordulhatott, hogy egy társadalom visszafordíthatatlan pusztítást végez a természetben. Dél-Mezopotámia termőföldjeinek egy része például a Kr. II. évezredre, a sokévszázados szakadatlan öntözés és termelés miatt elszikesedett, terméketlenné vált. A Földközi-tenger térségében erdők tűntek el az ókor évszázadai alatt a hajóépítés és az építkezések következtében. Ezek azonban egyelőre elszórt jelenségek voltak, a Föld tágabb természetes egyensúlya érintetlen maradt. Mezőgazdasági eszközök az ókorból A nem folyammenti civilizációk az ókorban Nem minden civilizáció épült az öntözéses földművelésre, amit példáznak Európa vagy a Közel-Kelet nem folyammenti kultúrái. Nem tudjuk, kialakult volna-e (és mikor) a civilizáció ebben a térségben azok nélkül a hatások nélkül, melyek a nagy folyamok felől érkeztek.

Az intenzív földművelési módszerek azonban általában itt is jellemzőek, például az eke, az igényesebb szőlő-, gyümölcs- és olajfa termelés. Előfordult, hogy a nem folyammenti civilizációk kereskedelem útján szerezték be a szükséges gabonát a folyammenti vidékekről, míg cserébe másféle élelmiszereket és kézműves termékeket szállítottak, ily módon közvetetten részesülve az öntözéses gazdálkodás áldásaiból. Az amerikai civilizációk viszont – bár sokan kétségbe vonják – feltehetően függetlenül jöttek létre a folyammentiektől. Ezért vagy nem ezért, mindenesetre később alakultak ki, nem ismerték az ekét, nem használtak állatokat munkavégzésre (kivéve a viszonylag kicsi teherhordó lámát), de nem ismerték a kereket, a keményebb fémek megmunkálását, vagy az üveg előállítását sem, sőt, döbbenetes kőépítményeiket kötőelem nélkül építették. Termelésük kézi, kapás munkára épült, de olyan mértékben volt szervezett, gondos, hogy meglepően jó terméseredményeket értek el még a magas Andok lejtőin is. Úgy látszik tehát, hogy a civilizációk kialakulásához nem elengedhetetlenek az intenzív termelést elősegítő különleges technikai eszközök és eljárások, de nélkülözhetetlen a sokakat ellátni képes, teherbíró mezőgazdaság, épüljön technikai megoldásra, szerencsés természeti adottságokra vagy emberi ügyességre, szorgalomra – esetleg valamennyire.

II–I. évezred fordulóján keletkezett vallás. Az őslakosság és a betelepülő árják vallásának összeolvadásából jött létre. A világegyetemet egy rendezett egésznek tekintette, amelyen a világtörvény uralkodik. Elismerte a kasztrendszer jogosságát, annak merevségét, áthághatatlanságát a lélekvándorlás (reinkarnáció) tanával oldotta fel. Istenháromság jellemzi: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító). Kasztrendszer (casta = népfaji törzs): Indiában a társadalmat négy kasztba (varna) sorolták: a bráhmanák (tanítók), a ksatriják (harcosok), a vaisják (földművesek és üzletemberek), valamint a sudrák (szolgák) rendjébe. A kasztok zártak, mindenki abban halt meg, amelybe beleszületett. Ezt oldotta fel a lélekvándorlás tana (reinkarnáció), amely szerint a következő életében bárki születhet egy magasabb kasztba. A kaszton kívüliek: a páriák. Buddhizmus: Indiában kialakuló (Kr. 6. század) és elterjedő világvallás. Hirdeti, hogy az élet szenvedés. A szenvedés a vágyakozásból, élvhajhászásból, a hatalomvágyból fakad.