Rukkola Könyvcserélde - Rukkolj, Happolj, Olvass | Rukkola.Hu

June 25, 2024
A széles, világos szoknya általában piros, kék, vagy zöld színű volt. A XX. század végére a nők egyre kevesebb alsószoknyát kezdtek hordani. A szoknyát mindig egy kötény fedte, amit gyakran virágminta díszített, és aminek fehér csipkés szegélyei voltak. A női ingeket gazdag díszek borították, amik először fekete vagy sötétkék hímzésben, majd az 1930-as évek után piros, halványlila, zöld, kék és sárga minták formájában jelent meg. A hagyományos magyar női ingek és blúzok csak a derékig értek, amit sok szláv népviseletben is megfigyelhetünk. Az alföldi nők általában fekete vagy sötétszínű mellényeket hordtak külső ruházat gyanánt. Nyáron inkább széles, díszített köpenyeket öltöttek magukra. Magyar nepviseletek tájegységenként. Télen főként rövid báránybőr kabátokat ("kis bundákat") viseltek, vagy a férfiakéhoz hasonló hosszabb darabokat. A női külső öltözeteket szintén díszek borították, amit általában hímzéssel kertültek a ruhadarabokra, de nem voltak ritkák a szalagok és egyéb elemek sem. A nők télen csizmában, melegebb időben pedig cipőben jártak.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Fekete Nász, Fehér Gyász – Népviseleteink Színei

Számunkra a fekete menyasszony már furcsának tűnhet, illetve az is szokatlan már, hogy sokáig a gyászban lévők nyersfehéret – félgyászban zöldet vagy kéket – viseltek. Félgyász-öltözetet több esetben viselhettek az asszonyok, nem csak a gyászidőszak letelte után; a félgyász jelezhette azt is, ha a férjet vagy fiút katonának sorozták, vagy akár családon belüli viszályt, haragot is jelölhetett. Mikor hordják a magyar népviseleti ruhákat? Miért hordják? Mi a neve ennek az.... A színek, a díszítettség jelezte viselője életkorát, családi állapotát (nők esetében), sőt, az egyén társadalmi helyzete is megállapítható volt belőle, egyfajta státuszszimbólumként funkcionált. A színjelképek mellett fontos szerep jutott a virág- és növényszimbólumoknak is. Ezek a "kódok" számos információt hordoztak, a faluban mindenki előtt ismertek voltak. A legfiatalabbak és/vagy a legmódosabbak viselték a legdíszesebb öltözéket – főként piros színt; a piros volt a fiatalság, az élet, a szerelem színe (a hímes tojások - amelyek eredetileg termékenység-szimbólumok - is általában pirosak). Az is előfordult, hogy az ékesítés átcsapott túldíszítésbe – az extra csipkék, szalagok, gyöngyök, flitterek, az ún.

Viseletek alkalmak szerint [ szerkesztés] Munkaruhák [ szerkesztés] A leghétköznapibb alkalom a munka. A munkában használatos ruhák anyaga régiesebb volt, mint az ünneplőké, dísztelenebb is azoknál. Sokszor a régi divatok ünneplőit hordták munkaruhaként. Például az egykor általánosan hordott ing-gatya viseletet már csak dologban használták. Mivel a paraszti munkák sokfélék, így a munkaruhák is igen változatosak voltak: tapasztáshoz, meszeléshez, kenderáztatáshoz másképp öltöztek. Ez utóbbi munkához vették fel a legrosszabb ruhadarabot. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Fekete nász, fehér gyász – népviseleteink színei. De másképp öltöztek aratáshoz é szénagyűjtéshez is. Egyes ruhadarabok kifejezetten egy-egy munka elvégzéséhez kapcsolódnak. Például a melleskötényt araáskor vették fel a palóc marokszedők, sok helyen pedig még külön karkesztűt, pótujjat húztak, hogy védjék alsókarjukat. A munka- és ünneplőruhák között átmenetet képeztek a falubajáró ruhák, melyekben piacozni, vásározni, ügyeket intézni jártak. Ünnepi ruhák [ szerkesztés] Az ünnepi viseletek igen sokfélék voltak.

Mikor Hordják A Magyar Népviseleti Ruhákat? Miért Hordják? Mi A Neve Ennek Az...

A menyecskék kendőviselete megkülönböztető jelleggel bírt a kendők fajtáját, anyagát tekintve, ahogy azt a továbbiakban is olvashatjuk. A kendőket gyakran a kontyra rögzítették vagy a főkötő felett hordták. Az ún. menyecskés kötés például a háromszögre hajtott kendő főkötő feletti, tarkón való megkötése. Az elől kötött kendőt áll alá valónak hívták. A hétköznapi színes, kékfestéssel készült kendők mellett az ünnepi viseletet a selyem és rojtosszegélyű kendők jelentették, télen a vastagabb anyagok, a gyapjú és a posztó védték az asszonyok fejét a hidegtől. A hosszúkendő vagy fidel/fedél 2-3 méter hosszú, fél méter széles volt, és sokféle variációban viselhető. A dulandlé (tulle anglais, azaz angol tüll) tüllből készült, hímzett sarkú, nagyméretű kendő, amelyet félbehajtva, háromszög alakjában hordtak. Nepviselet magyar - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Kalotaszegen az új asszony ünnepi viselete volt. A bíbor vagy tekerődzőfátyol a főkötőre tűzött és a nyakon körbetekert fátyolkendő szintén a fiatalasszonyok cifra kiegészítője volt. Főként az ország legdíszesebb viseleteiről híres Sárközben volt használatban.

Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor

Nepviselet Magyar - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

A csernátoni Haszmann Pál Múzeumban. Fotó: ha A két szervezet tagsága a vacsora után az estet a székelyföldi és a felvidéki magyarok közös ünnepévé varázsolták. Népviseletbe öltöztek maguk is, ismert és kedvelt népdalokat énekeltek, és könnyekig meghatódtak a Himnusz és a Székely Himnusz elhangzásakor. Nyolcszáz méter magasan, a Nyergestetőn és az aradi vértanúk emlékoszlopánál A körút során a csoport tagjai ellátogattak Mátyás király kolozsvári szobrához, Tamási Áron farkaslakai síremlékéhez, a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjába és a "Vasszékely" szobrához. Jártak a Nyergestetőn, Hargita megyében, 795 méter magasban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi helyszínének emlékoszlopánál és a kopjafáknál. Végül Aradon, a 13 aradi vértanú kivégzésének helyszínén és a Szabadság-szobornál helyezték el a megemlékezés koszorúját. Az aradi vértanúk kivégzésének helyén álló emlékoszlopnál. Fotó: ha A megtett 1800 kilométer Erdélyben, Székelyföld szívében és Csíkországban mély nyomot hagyott az utazóban.
Az öltözetnek minden kultúrában és minden időben nagy szerepe volt. Egy-egy ruhadarabnak a viselése vagy letevése rangnak, méltóságnak is jelképe. Egyes ruhaformák vagy ruhák színei önmagukban is alkalmasak arra, hogy különféle alkalmakat vagy érzelmeket fejezzenek ki. A középkori lovagvilágban például a nők ruhájának kék színe hűséget, a zöld pedig reményt fejezett ki. A paraszti társadalomban ugyanílyen jelképes értelmet kaptak az öltözetek, melyeknek jelentését az adott közösségben egyformán megértett mindenki. Az öltözködés szabályozói [ szerkesztés] A falusi szokás szerint mindenki olyan öltözetben járhatott, amilyet az illető falusi társadalomban betöltött szerep neki megengedett, ill. tőle megkövetelt. Azonban néha az egyházi és világi intézmények is beleszóltak ebbe a szabályozómechanizmusba. 1567-ben például a debreceni zsinat hosszú időre megszabta az egész Tiszántúl öltözködését azzal, hogy kimondta: "A tiszthöz illendő méltó ruhát viseljen minden. A bíró mást, a hajdú mást, egyéb mester az ő tisztihöz illendőt viseljen. "
Szódabikarbóna Ágyi Poloska Ellen