Pannonhalmi Apátság Alapítója
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
- A pannonhalmi apátság. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár
- Pannonhalma és Pápa: Apátság és a kékfestők titka - Kárpáteurópa Utazási Iroda
- A bencés apátság épületének megújulását ünnepelték Celldömölkön | Magyar Kurír - katolikus hírportál
A Pannonhalmi Apátság. | Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi És Városai | Kézikönyvtár
996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a megrongálódott épületek helyreállítása. Pannonhalma és Pápa: Apátság és a kékfestők titka - Kárpáteurópa Utazási Iroda. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. Ezzel párhuzamosan a szerzetesélet ismét felvirágzott. A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak.
Pannonhalma És Pápa: Apátság És A Kékfestők Titka - Kárpáteurópa Utazási Iroda
András király pedig 1221-ben megerősítette. Ronkát 1216-ban nyerte cserébe Uros szentmártoni apát a Millértő (mélyértő) nevű helyen levő rétekért és a dunai halászatért, melynek birtokában a rendet Honorius pápa 1225-ben megerősítette. Némát (Kolozsnéma) Honorius pápa 1225. évi összeíró levele említi elsőízben, az apátság birtokaként, melynek birtokában IX. Gergely pápa 1232-ben megerősítette. Csicsó birtokot 1172-ben 418 Konrád, II. Géza király jobbágya ajándékozta a rendnek, mely szerzeményt IX. Füss elsőízben III. Incze pápa 1216. évi összeírásában fordul elő. Ásványtő 1226-ban Uros apát új szerzeményei közt szerepel. A pannonhalmi apátság. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Szántó és Erecstő először az Albeus mester esztergomi kanonok által 1240 táján eszközölt összeírásban fordul elő az apátság birtokai között. Az előbbit Uros utóda, Salamon apát (1244–1252. ) eladta a szolgagyőri vár gelléri jobbágyainak, de IV. Béla király 1257-ben a birtok visszaadását rendelte el. Ugyancsak Albeus mester összeírása szerint Tatán négy jó malma volt az apátságnak.
A Bencés Apátság Épületének Megújulását Ünnepelték Celldömölkön | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
A település, amely a Pannonhalma nevet csak 1965 óta viseli, az apátsággal egy idős. A város igazán a tatárjárás után indult fejlődésnek, ekkor bővült az ipari tevékenység és a kereskedelem is. Ebben törést a török idők hozott, mivel a harcok, fosztogatások miatt a város elnéptelenedett, a 16. század végétől a monostort is hol török, hol magyar katonák lakták. Az elnéptelenedett területre a török kiűzése után német és szláv lakosok érkeztek az apátság hívására, és ismét fejlődésnek indult a város. A monostorban is nagy építkezések kezdődtek az 1700-as évek második felében, az 1800-as évek elején. Az addigi mezőváros lassan, fokozatosan átalakult, a 19. század második felére jelentős iparos- és kereskedőréteg alakul ki. A bencés apátság épületének megújulását ünnepelték Celldömölkön | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A 20. század háborúi, társadalmi átalakulásai ismét gyökeres változásokat hoztak az akkori nagyközség életében. Pannonhalma 1996-ben ünnepelte az apátság fennállásának 1000 éves évfordulóját, ahol II. János Pál pápa is látogatást tett. Ekkor nyilvánította az Unesco a világörökség részévé az apátságot és környékét.
n Az apátság földjei a székesegyház körül terülnek el Hírlevél feliratkozás Ha nem akarsz lemaradni az Otthonok & Megoldások cikkeiről, akkor iratkozz fel hírlevelünkre mielőbb! Feliratkozom
Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Ez az időszak nem tartott sokáig. I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, s a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek megfelelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták szerzeteséletüket Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban. 1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től csak két közösségben engedték meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött, azzal, hogy e két házban újra engedélyezték a gimnázium működését. A szerzetesközösség a nehéz években is hűségesen végezte munkáját, helytállt az istenszolgálatban, és a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől sokat fáradozott liturgiájának megújításán és a zsolozsma magyar szövegeinek és dallamainak elkészítésén.