Diébédo Francis Kéré A 2022-Es Pritzker Prize Díjazottja – &Quot;Hazatér&Quot; Mária Román Királyné Szíve » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését. 4/10 National Park of Mali, photo courtesy of Francis Kéré A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről: "Belülről tudja, hogy az építészet nem a tárgyról, hanem a célról szól; nem a termékről, hanem a folyamatról. Francis Kéré egész munkássága a helyben gyökerező materialitás erejét mutatja meg. A közösségek számára és közösségekkel együtt épített épületei közvetlenül e közösségekéi – készítésükben, anyagaikban, programjaikban és egyedi karakterükben. " Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást.
- Mária román királyné
- Mária királyné
- Katonai tiszteletadással szállították a Pelisor-kastélyba Mária román királyné szívét - kulfold.ma.hu
"Mindenki megérdemli a minőséget, mindenki megérdemli a luxust, és mindenki megérdemli a kényelmet. Össze vagyunk kötve, és az éghajlattal, a demokráciával és a szűkösséggel kapcsolatos aggodalmak mindannyiunkat foglalkoztatnak. " 3/10 A Gando Általános Iskola (2001, Gando, Burkina Faso) megalapozta Kéré ideológiáját – a közösséggel és a közösség számára forrást építeni egy alapvető szükséglet kielégítése és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Válasza kettős megoldást igényelt – egyrészt egy olyan létesítmény fizikai és korszerű tervezését, amely korlátozott erőforrások mellett képes volt megküzdeni a szélsőséges hőséggel és a rossz fényviszonyokkal, másrészt a közösségen belüli bizonytalanság leküzdésére irányuló társadalmi elszántságot. Nemzetközi adománygyűjtést folytatott, miközben a helyi lakosok számára változatlan lehetőségeket teremtett, a koncepciótól a kézműves szakképzésig. Az őshonos agyagot cementtel erősítették, hogy bioklimatikus hőtömegű téglákat alkossanak, amelyek a hűvösebb levegőt bent tartják, miközben a tégla mennyezeten és a széles, túlnyúló, magasított tetőn keresztül lehetővé teszik a hő távozását, ami a légkondicionálás mechanikus beavatkozása nélküli szellőzést eredményez.
A jelenleg építés alatt álló, közparkban álló Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság) a palaverfa ihlette. Míg a parlament belül ülésezik, a polgárok az épület tövében lévő hatalmas árnyék alatt is összegyűlhetnek. Kéré számos épített műve Afrikában található, többek között a Benini Köztársaságban, Burkino Fasóban, Maliban, Togóban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. Pavilonokat és installációkat készített Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Jelentős művei közé tartozik még a Xylem a Tippet Rise Művészeti Központban (2019, Montana, Egyesült Államok), a Léo Orvoslakás (2019, Léo, Burkina Faso), a Lycée Schorge Középiskola (2016, Koudougou, Burkina Faso), a Mali Nemzeti Park (2010, Bamako, Mali) és az Opera Village (I. fázis, 2010, Laongo, Burkina Faso). Kéré 1998-ban létrehozta a Kéré Alapítványt, hogy projektek, partnerségek és adománygyűjtés révén a gandói lakosokat szolgálja; 2005-ben pedig a Kéré Architecture-t Berlinben, Németországban.
1995-ben kezdett építészetet tanulni a berlini műszaki egyetemen. Már 2001-ben, tanulmányai befejezése előtt, megkapta a nagyon felruházott Aga Khan építészeti díjat szülőfalujában egy iskola tervezéséért és építéséért. Tanulmányai befejezése után 2004-ben megalapította saját Kéré építészeti irodáját. Elsősorban társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható építészeti projekteknek szenteli a fejlődő országokat, kezdve hazájával, Burkina Fasóval. Amellett, hogy a Aga Khan-díjat Architecture 2004 Kere megkapta a Global Award Fenntartható Építészet 2009-ben, a svájci Építészeti Díj bővítése az iskola Gando 2010-ben, a Marcus-díjat Architecture a University of Wisconsin Milwaukee 2011 és a Holcim globális aranydíjat egy gandói középiskola projektjéért. Kéré Christoph Schlingensief rendező elképzelései alapján az Afrika Operafalu építésze. 2012 májusában a Szövetségi Köztársaság volt szövetségi elnöke, Horst Köhler látogatta meg a projektet, amelynek védnöke. Kéré munkáit a Modern Művészetek Múzeumában, a Kis léptékű, nagy változás című kiállításon mutatták be, Andres Lepik gondozásában.
3 perc olvasás Mária román királyné szerepéről a párizsi békekonferencián számos történet kering, vannak, akik azt állítják: semmire nem volt jó az egész, mások szerint az egész egy nagyszabású udvarlási kísérlet a nyugati szövetségesek megnyerésére; adakozó kedvű udvarhölgyekkel és erotikus fülledtséggel. Érdemes súlyozni ezen vélemények között: Ferdinánd román király hitvese a kármentés céljával érkezett Párizsba, és befolyásának, kapcsolatainak, illetve intelligenciájának hála egy sor, Romániának kedvező döntést el tudott intézni - de korántsem mindent. Lássuk ezeket! Mária edinburghi hercegnő – Viktória királynő unokája (második fiának, Alfréd hercegnek a lánya) – 1875-ben született. Anyja II. Mária román királyné. Sándor cár egyetlen életben maradt lánya, Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő volt. A családban csak Missyként emlegetett hercegnő neveltetése részben Angliához, részben Máltához – ahol apja a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka volt –, részben pedig Németországhoz kötődik, mivel apja egyúttal a Szász-Coburg-ház feje lett 1893 után.
Mária Román Királyné
Az első világháború miatt azonban a királyi párt csak 1922 -ben koronázták meg. Mária anyakirályné ( 1936, László Fülöp Elek) A királyné már a kezdetektől fogva nagy befolyással rendelkezett a férje fölött, és jelentős szerepet vállalt az ország kormányzásában. Katonai tiszteletadással szállították a Pelisor-kastélyba Mária román királyné szívét - kulfold.ma.hu. A világháború alatt a Vöröskereszt szolgálatába állt, és ápolónőként szolgált, illetve az Én országom címmel könyvet írt, melynek az eladásából származott bevételeket a Vöröskereszt számára ajánlotta fel. Szerepe volt az 1917 -es bukaresti békeszerződésben, mellyel semlegesítették Romániát, ugyanakkor viszont szabad átvonulást engedélyeztek a központi hatalmaknak. A háború végeztével Ion Brătianu miniszterelnök segítségül hívta Máriát Versailles -ba, hogy a királyné járjon közben a nagyhatalmak vezetőinél Románia érdekében. Ekkor hangzott el Mária később szállóigévé vált mondata: "Romániának kell egy arc, és ez az arc én leszek?. A királyné lépése nagy szenzációnak számított, a sajtó szolgáló királynénak nevezte el, utalva ezzel arra, hogy Mária Romániát képviselve jelent meg a békekonferencián.
Mária Királyné
MacMillan megemlíti, hogy négy gyereke közül mindössze egyet - "a későbbi katasztrofális királyt", II. Károlyt - nemzett a férjével, az őt Párizsba elkísérő három lányának apja vélhetően Joe Boyle kanadai bányamágnás volt. Mária királyné. A triviális részlet abban az értelemben lehet fontos mégis, hogy Mária tudatosan használta, amit az utókor szexepilnek nevez. Kétségtelen, hogy Viktória angol királynő unokájaként sok ajtó megnyílt előtte, és a sajtóbeszámolókban kiemelt szőke hajával, gondosan kimunkált megjelenésével sokakat elbűvölt; egyesek szórakoztatónak tálalták, mások viszont idegesítőnek vagy egyenesen botrányosnak. Wilson a fogát csikorgatta Legnagyobb kudarca Párizsban éppen a béketárgyalásokat nagyban meghatározó Woodrow Wilson volt, írja MacMillan. A találkozó előtt "bájosan megkérdezte Balfourtól (Arthur James Balfour, brit külügyminiszter), hogy az amerikai elnökkel elsőként a legújabb ruhaszerzeményeit hozza szóba vagy a Nemzetek Ligáját", ami közismerten Wilson szívügye volt. "Kezdje a Nemzetek Ligájával, és fejezze be rózsaszín hálóinggel.
Katonai Tiszteletadással Szállították A Pelisor-Kastélyba Mária Román Királyné Szívét - Kulfold.Ma.Hu
Férjével ellentétben, aki nem nézte jó szemmel miniszterelnöke erőszakosságát és önfejűségét, a királyné kezdettől jó viszonyt ápolt a nemzeti-liberális politikussal, és szívesen kötélnek állt. Útját emellett olyan politikai számítások is kísérték, hogy a békekonferencia egyes, Románia számára hátrányos döntéseiért ne csak a kabinet vállalja a felelősséget, hanem abban az udvarnak is osztoznia kelljen. Mária királyné kétségkívül jobban megtalálta a hangot Wilsonnal és Clemenceau-val, mint Brătianu miniszterelnök. Az akkor 43 éves Mária vonzó és szellemes nő volt, akinek nyelvtudása, műveltsége, nagyvilági modora sokakra volt hatással az általa meglátogatott döntéshozók közül. A királyné 1919. március elején érkezett Párizsba. Néhány napnyi ott-tartózkodás után átkelt Nagy-Britanniába, majd március legvégén visszatért, és Aix-les-Bains-be való távozása előtt újabb bő tíz napot töltött a francia fővárosban. Ünnepélyesen fogadták a Francia Akadémián, találkozott Clemenceau-val, Poincaréval, Wilson amerikai elnökkel, és ami ennél is fontosabb: az elnök feleségével, Edith Wilsonnal, akivel rögtön rokonszenvesnek találták egymást.
Miután férje 1914-ben trónra lépett, következetesen a központi hatalmakkal szembeni álláspontot foglalt el, és támogatta Románia hadba lépését az antant oldalán. "Mária királyné azzal az elszánással lépett be a háborúba, ahogy egy szerzetesrendbe szokás" – írta róla Saint Aulaire gróf, bukaresti francia követ, aki – hasonlóan a külföldi diplomaták nagy részéhez – őszintén rajongott az uralkodó hitveséért. Ebből logikusan következett, hogy a királyné élesen ellenezte az 1918 májusában aláírt bukaresti békét. Ez a Marghiloman-kormány által megkötött szerződés meglehetősen kínos helyzetbe hozta a román delegációt a békekonferencián. Az akkori miniszterelnök, Ion Brătianu nehéz helyzetben találta magát: a különbéke a nagyhatalmak szemében érvénytelenítette a bukaresti titkos szerződés területi ígéreteit, és ezt a békecsinálók elég sokszor az egyre ingerültebb román kormányfő orra alá dörgölték. Ebben a helyzetben állt elő Brătianu azzal az ötlettel, hogy Mária jöjjön Párizsba, és próbálja megpuhítani az antant képviselőit.
Anna de Noailles, Hélène de Vacaresco (Ferdinánd király egy korábbi kedvese) vagy a Bibescók (Antoine román diplomata például az író Marcel Proust jó barátja volt) olyan kapcsolati hálóval rendelkeztek a francia fővárosban, amellyel kevesen vetekedtek. A jó kapcsolatok ellenére Románia komoly engedményekre kényszerült a békekonferencián. Nemhogy a Tiszántúl, de Békéscsaba vagy Debrecen sem lett Románia része; a Bánságot meg kellett osztani, és a Duna feletti szuverenitásának egy részét is elvesztette az ország, mivel a dunai hajóforgalmat egy időre szövetséges irányítás alá helyezték. És bár Brătianu lemondott a békeszerződésekhez csatolt kisebbségvédelmi egyezmények miatt, Románia mégiscsak rákényszerült azok aláírására – igaz, a román delegáció ebben is jelentős engedményeket ért el. Mindent összevetve, Mária királyné utazása 1919 tavaszán valószínűleg inkább társasági epizódja volt a békekonferenciának, mint valódi, pikáns részletekkel színezett kéjút. Kétségkívül helyreállított bizonyos megromlott szövetségesi kapcsolatokat a békekonferencián.