Szent Péter Esernyője Kérdések És Válaszok / A Romantika Jellemzői Irodalom
- Mik ezekre a kérdésekre a válaszok?
- Romantika mint korstílus – jellemzők, irodalom, művészet- Oldal 2 a 18-ből
- A romantikus stílus jellemzői (53 design ötlet)
- Romantikus zene – Wikipédia
- A romantika jellemzői, irodalma (ismertető írás) – Oldal 5 a 5-ből – Jegyzetek
Mik Ezekre A Kérdésekre A Válaszok?
A romantika jellemzői az európai irodalomban A 18. század vége megvalósítani látszott a filozófusok álmát:a francia forradalom és az ipari forradalom létrehozták a modern polgári tá eredmény azonban messze volt a tökéletes törvényesség és szabadság "világpolgári állapotától. " A létrejött új világ nem váltotta be az elképzelt reményeket. (Fokozódó munkamegosztás, embertelenné váló életkörülmények). Az 1790-es évek fiataljainak nem kellett ez a valóság, mely egyre ellenségesebb, és bonyolultabb lett, így egyre nehezebb a megfelelő művészi forma megtalálása. A művészi forma alapja mindig világnézeti. A ázadig művész és közönsége egységét közös világnézetük biztosította. A régi vallásos világnézet megindulásával ez az egyetértés megszűnt, a művész és közönsége között távolság keletkezett, amely máig is tart. (Victor Hugo: Hernani című bemutatóján ököllel esett egymásnak a közönség 1830-ban. ) Ez a megbomlott összhang, művészi köznyelv elvesztése az oka a romantikusok formai kísérleteinek, új műfajok keletkezésének.
Romantika Mint Korstílus – Jellemzők, Irodalom, Művészet- Oldal 2 A 18-Ből
A romantika jellemzői by Kiara Kántor
A Romantikus Stílus Jellemzői (53 Design Ötlet)
legfontosabb mozdulatai amit a mai napig ismerünk. Ez volt a történelmi kontextusban ahol a romantika megszületett: francia forradalom: Európa válságban volt az előző rendszerhez képest a Franciaországban kitört forradalom miatt. Ráadásul Napóleon kudarcot vallott a terveiben, és az emberek állandó uralkodóváltásban voltak, ami nagyon aggasztó társadalmi stabilitást biztosított számukra. Felújítás: Santa Elena száműzetése tette a trónra a trónra XVIII. Lajost, aki megpróbálta a kezdetektől eltörölni a francia forradalom által elvetett összes gondolatot. Munkás tüntetések: Ekkoriban állították elő az első munkásbemutatókat a dolgozók, hogy a munkakörülményeikért küzdjenek. Iparosítás: Megindultak az első iparágak, és ezzel az egész társadalom, amely a városokon kívül élt, mozgósítani kezdett, hogy megtalálja a helyét a nagyvárosokban. Burzsoázia: Ahogy a városok az iparosodás miatt annyira növekedtek, a különbség nyilvánvalóbbá vált gazdagok és szegények között, ezért az első polgári osztályok társadalmi osztályként jöttek létre ben felemelkedés.
Romantikus Zene – Wikipédia
a szentiment. a népről az elnyomottakról szeret írni a klasszicizmus az arisztokráciáról az udvari világról, és mindenben az ésszerűséget keresi. a szentiment. a nemzeti múlt keresését tűzte ki célul, az úív részét keresi a kultúrának, míg a klasszicizmus emberideálja a nemzetek feletti világpolgár. A romantika nemzeti mozgalmakkal kezdődik. Visszanéznek a múltba, de ez nem a valóságtól való elfordulást jelenti, hanem ez a nemzeti fellendülés hajtóereje. ( Herder népdalokat gyűjt, skót népdalokat gyűjt: MCerson:Ossián c. műve: nem valós mert nem talál semmit a gyűjtőútján, ezért kitalálja. Nagyon kedvelik a korban, Petőfi: Homér és Osszián c. műve). A romantikusok szeretik az érzelmeket, idillt, de mindezt keveri a hátborzongató, természetfeletti dolgokkal. Egyéniség kereső, korlátokat áttörő művészet jellemzi. Új műfajokat talál ki, mert szerinte a művész: látnok, teremtő zseni, vátens. Olyan formákat hoz létre, ami eddig még nem volt. Belenéznek az ember lelke legmélyére, heves érzelmeket, szenvedélyeket ábrázol.
A Romantika Jellemzői, Irodalma (Ismertető Írás) &Ndash; Oldal 5 A 5-Ből &Ndash; Jegyzetek
Szereti a babonákat, a misztikus dolgokat. Mindig különös kalandokat keres, szókimondó, lelküket szinte kiöntik. Szereti az álom és a képzelet részletes feltérképezését. A romantika célja a kimondhatatlan dolgok érzékeltetése, ezért összekapcsolják a lírát, a zenét, és a festészetet. Új formát teremt: Pl: a LÍRAI EPOSZ-t Ilyen:Vörösmarty: Zalán futása. Szereti a szabálytalanságokat, romokat. (Puskin: Anyegin: kihagy részleteket, a művet szándékosan nem fejezi be, ez az élet. ) Nagyon fontos a művészetében az ŐSZINTESÉG, intuició: megérzések. A romantika is szereti a történelmet, elsősorban a középkort, (a misztikumok miatt. ) a keleti világokat (Goethe:Nyugat-keleti Díván), és az exotikumokat. Szereti a szubjektív műfajokat: dal, ballada, líra. Művészi szabadságot adnak egymásnak is. Nem ismerik az átmeneti jellemeket, a szereplők vagy elvetemülten rosszak vagy nagyon jó tulajdonsággal rendelkeznek. Gyakori a DOPPELGANGER: olyan testvérek, legtöbbször ikrek, ahol az egyik nagyon jó (kedves, becsületes, jóhiszemű, jóakaratú, …) a másik a rossz (gonosz, ellenséges …) Ilyen doppelganger-t alkalmaz Pl: Schiller: Haramiák c darabjában.
A romantika TÖRTÉNETI kontextusa A romantika A 18. század végén született és a 19. század elejéig tartó művészeti, irodalmi és kulturális mozgalom. Ez volt Anglia és Németország között keletkezett, de rövid időn belül átterjedt Európába, sőt Amerikába is. Ez a mozgalom azon alapul a szerző szabadsága megszegni az eddigi szigorú szabályokat, és szubjektív szemszögből látni a világot. Ebben a TANÁR leckéjében szeretnénk megmutatni a a romantika történelmi összefüggései így megértheti, miért alakult ki ez a mozgalom, amely teljesen megváltoztatta a művészetet. Azok az évek, amikor a romantika a csúcspontján volt, a 1820 és 1850, bár több évvel korábban kezdődött Németországban az irodalmi irányzattal Sturm és Drang és a filozófiai iskola Jena. A romantika gondolata ekkor merült fel szemben az ókori modernkorral aki mindenben rendet és szigort keresett. A romantika viszont azt tanítja, hogy a művész az alapján építheti fel művészetét érzelmeinek szubjektivitása. A tizenkilencedik század társadalma folyamatosan változott, és ez adta a romantikának a szükséges erőt ahhoz, hogy a romantika egyikévé váljon.
Számára az eposz volt a legmagasabb rendű műfaj. A hazafias költészet mindig egy példamutató költészet, nem a lírai én és a világ személyes kapcsolatáról szól, hanem a hazaféltés fejeződik ki benne, és innen már csak egy lépés a tanító jelleg. Mivel a romantika szereti a gyökereit keresni, Magyarországon is ekkor alakul ki a nemzeti tudat. A XIX. század elején vált fontossá, hogy honnan jöttünk, kik a példaképeink, hőseink (ezért fordultak a népköltészet felé külföldön is pl. Herder, Schiller, Heine, Puskin). Az egyes nemzetek felmutatják hősi eposzaikat, felfedezik régi eredetmítoszaikat. Ekkor döbbennek rá a magyarok, hogy nekik csak mondai elemekben, népmesei elemekben van meg az eredetük, s nincs leírva (csak Anonymus által, de a régi történetírók mind az akkori uralkodó elvárásának megfelelően írták le a múltat). Ez az oka annak, hogy nálunk sok lírai alkatú költő (Vörösmarty, Arany, Petőfi stb. ) az epika felé fordult, hiszen ebben a műfajban lehetett igazán kifejezni az akkori kor elvárásait.