Magyar Nyomozó Iroda: Qulto | Magyar Ezredek Az I. Világháborúban
Az a lényeg, hogy a szöveg értelme, jelentése "hasonlítson". A szavak a mieink lesznek, azok írásmódja is a miénk, jól van ez így. [Ráadásul ebben az esetben nem is egyszerűen arról van szó, hogy egy szókapcsolatot ők különírnak, mi meg egybe – bár ilyen is sok van –, hanem náluk egy egészen más szerkezetben, más szórendben vannak a szavak, mint nálunk (Bureau of Investigation vs. Nyomozóiroda). Na de ez tényleg csak hab a tortán, nem lényeges a többihez képest. ] "nem egy mondat bármelyik szavát, szavait fordítjuk ebben az esetben magyarra, hanem egy megszokott alakú és nem magyar intézményt. Tehát nem magyar-intézményesíteném, hogy úgy mondjam. Magyar nyomozó iroda youtube. " Egyáltalán nincs magyar-intézményesítve attól, hogy szabályosan írjuk le a nevét, nem is értem ezt… "Mindezen túl, még jobbnak tartom az angol FBI rövidítést használni, úgy mint a NASA esetében, amit nem igazán szoktunk lefordítani, rövidebb és ismeri is mindenki. " Az FBI rövidítést sem szoktuk lefordítani – de "kibontva" már az "űrkutatási hivatalt" is le szoktuk fordítani, szóval ezt megint csak nem értem…
Magyar Nyomozó Iroda Radio
1/3 oldal
"A büntető törvénykönyv szerint aki a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta" − írja a Népszabadság. A cikk szerint a hatóságok azonosították azt a címet, amelyről az üzenetet küldték, de további részleteket egyetlen hatóság sem árult el.
Maga Sipos Gyula írja, hogy minden a bizalomra épült: ha nem bíztak volna egymásban, nem tudtak volna talpon maradni. Ez a bizalom ma már szinte ismeretlen fogalom. " A rendező: Burján Zsigmond (Fotó: Kiss László) forrás: A szerző véleménye: A lövészárokban átélt borzalmak hatalmas mentális és lelki megterhelést okoznak a besorozott katonáknak. A 21. században szinte felfoghatatlan, hogy mit élhettek át őseink a fronton. A Csak még egyszer előre! című film emberi szempontból mutatja be az I. világháború szenvedéssel teli világát. Lebilincselő látni hogyan kommunikáltak, harcoltak és tartották egymásban a reményt dédapáink. Azok az őrülten szoros baráti/bajtársi kapcsolatok, amik ott szövődtek megismételhetetlenek a mai körülmények között. Éppen ezért nagyon fontos kutatni, és foglalkozni a Nagy Háború,, egyszerű katonáinak" sorsával: talán elleshetünk valamennyit szolidaritásból, kitartásból és barátságból a 20. századi lövészárkok mélyéről… Honnan vették az emberfelettihez az emberi erőt őseink?
Az I. Világháború Vége
Erőviszonyok: Az erőviszonyok és főbb hadműveletek alakulása az I. világháborúban (1914 – 1915 – 1916) A háború haditervével a központi hatalmak rendelkeztek, az úgynevezett Schlieffen-terv a központi hatalmak helyzetét alapul véve villámháborút és egyfrontos háborút tervezett. Az antant a háború elhúzódásában és a többfrontos küzdelem kikényszerítésében érdekelt. 1914 Keleti front: Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának és ezzel megnyitotta a kettőjük közötti frontot, a várakozástól eltérően a szerbek erősebbek voltak, s így már augusztusban állóháború alakult ki közöttük (lövészárkok). Oroszország is gyorsabban mozgósított, és Galíciában megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az Osztrák-Magyar Monarchia kétfrontos háborúra kényszerült. Az orosz fölény kialakulását megakadályozandó augusztus végén (augusztus 28 – 30 között) Németország Tannenbergnél legyőzte Oroszországot, majd szeptember 3-án a Mazuri-tavaknál is, ezzel elérték, hogy az oroszok galíciai előrenyomulása leálljon, de ugyanakkor Németország is kétfrontos háborúba keveredett.
A központi hatalmak összeomlása a Balkánon következett be először: Bulgária 1918 szeptemberében, Törökország egy hónappal később, 1918 október végén feltétel nélkül tette le a fegyvert. Néhány nappal később, 1918. november 3-án Padovában (pádovában) a Monarchia képviselői írták alá a fegyverszüneti egyezményt. II. Vilmos császár és a katonai vezetők egy része nem akarta elfogadni a feltétel nélküli megadást, de a német társadalomnak és a hadseregnek elege volt már a háborúból. A háborús nélkülözés, a harcok értelmetlensége forradalmat robbantott ki Berlinben 1918. november 9-én. A megmozdulások hatására a császár lemondott, Németországban kikiáltották a köztársaságot. November 11-én pedig a compiegne-i (kompienyi) erdőben egy vasúti kocsiban az új köztársaság képviseletében a németek is aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A harcok tehát véget értek. 1914-ben azért ünnepeltek emberek ezrei az utcán, mert végre elkezdődött a háború; 1918 őszén pedig azért, mert végre véget ért. De milyen árat fizetett ezért a világ?