Első Rigómezei Csata: Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja

July 19, 2024
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt. A ma Koszovónak nevezett Rigómező területén több csata is zajlott, ezek közül az elsőre 1389. június 15-én (Szent Vitus napján) került sor a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai között. Ma a Gergely-naptár alapján június 28-án van az ünnepe. A harc kimenete, eredményei, a csatához kapcsolódó mondakör alapvető jelentőségűek a szerb nemzeti öntudat megértéséhez. Dátuma a szerbek számára szimbolikus, egyszerre jelképezi a bukást, az újjászületést és a reményt. A csata legendája A szerb hagyományokban ma is élő legenda a jó és a rossz közötti harccá stilizálta a keletről jövő hadak előnyomulását. Rigómezei csata (1389) | Napjaim. A legenda szerint Lázárnak két választása volt: a földi vagy a mennyei birodalom. Ő mártírhalálával az utóbbit, az örök életet választotta, a szerb ortodox egyház szentje is lett. Az ő és lovagjainak példája védte meg a szerbeket az iszlamizálástól is.

Szamár-Sziget Szellemkatonái: Az Utolsó Rigómezei Csata

2014. június 27. 16:22 URL: Hatszázhuszonöt éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. Első rigómezei csata. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte. 1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is.

Rigómezei Csata (1389) | Napjaim

Ereklyéit szerb menekültek az akkori Magyarországra, a Szerémségbe menekítették a törökök elől. Ez volt a magyarországi szerb betelepülés kezdete is. Lázár mellett, akit a legbölcsebb szerb fejedelemként emlegetnek, akadt több más személyiség is a rigómezei legendakörben, mint Ivan Kosančić és Toplica Milan. Az első olyan hatalmas volt, a második pedig olyan szép, mint senki más. 1389. június 15. | Az első rigómezei csata. Ők szerepelnek például az egyik szerb eposzban, A rigómezei lányban, ahol egy fiatal lány a vőlegényét (Toplica Milant) keresi az elesettek között. A rigómezei lány a csatatéren megitatja a sebesült szerb katonát – ez a jelenet Szerbiában a kegyelem egyik szimbólumává vált. Lázár zászlósa, Pavle Orlović, Stefan Mušić aki halált megvető hűséggel lovagol Lázárral a halálba. A vén Jug Bogdán a kilenc fiával. Az egyik legmeghatóbb eposz "Kilenc Bogadanovics anyjának halála" és mindenekelőtt Banović Strahinja, aki egyedül küzdött a törökökkel, amikor a feleségét elrabolták és legyőzte őket. Amikor pedig a felesége megcsalta, megbocsátott neki, ráhagyta minden vagyonát és ő vonult vissza.

1389. Június 15. | Az Első Rigómezei Csata

Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás.

század iskolaépületeinek stílusában hánt építtetett. I. Murád szultán De most nézzük részletesebben kicsit I. Murád oszmán szultán életét. Murád (Bursa, 1319 – Rigómező, 1389. június 15. ), az Oszmán Birodalom harmadik szultánja 1362-től haláláig uralkodott. Hüdavendigâr-nak is nevezték, ami Isteni-t jelent. Egyike volt a legnagyobb török hódítóknak és uralkodása korszakot alkot az oszmánok történetében: majdnem háromszorosára növelte a hatalma alá tartozó, a Balkán és Anatólia között fele-fele arányban megoszló területet. Az oszmán birodalom térképének részlete – Forrás: NatGeo Murád Orhán szultán második fiaként született 1319-ben (más források szerint 1326-ban), édesanyja Heléna bizánci hercegnő volt. Mivel bátyja, Szulejmán még Orhán előtt meghalt, így édesapja halálakor (1362-ben) Murád lett az Oszmán birodalom szultánja. Az Oszmán Birodalom és (Murád apja, Orhán) 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. Nem sokkal később I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (a mai Edirnét), ahová székhelyét is áttette.

Valószínűbb azonban, hogy Branković később, a vereséget látva vonult el, hogy megkímélje embereit. ) A csatamezőn ott maradt a szerb nemesség színe-java, élükön Lázár fejedelemmel, de az ütközetet a török források is keserűen említik, mert I. Murád is életét vesztette (ő volt az egyetlen török uralkodó, aki csatában halt meg). Az ma sem világos, hogy harc közben esett-e el, avagy - ahogy a török források írják - már a győzelem után, a csatamezőn sétálva döfte le egy magát színleg megadó szerb nemes, Miloš Obilić. A szerb források szerint ugyanakkor Obilić még a csata előtt, megadást színlelve ment a török táborba, és saját sátrában egy mérgezett késsel végzett Muráddal. Bajazid mindenesetre azonnal cselekedett: magát nyilvánította szultánná, öccsét pedig (aki a csatában a balszárnyat vezette) ott helyben megfojtatta, hogy elkerülje a trónviszályt. A csatában mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett, de a törököknek - a szerbekkel ellentétben - szinte kimeríthetetlen tartalékaik voltak.

Közösségi média és hirdetés A közösségi média cookie-k lehetővé teszik, hogy csatlakozz közösségi portáljaidhoz és rajtuk keresztül megoszthasd a weboldalunkon lévő tartalmakat. A (harmadik féltől származó) reklám cookie-k adatgyűjtése azt a célt szolgálja, hogy az érdeklődésednek megfelelő reklámok jelenjenek meg a webhelyeken és ezeken kívül is. Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Bizonyos esetekben ezek a cookie-k feldolgozzák a személyes adataidat. A személyes adatok ily módon történő feldolgozásával kapcsolatos információkért lásd Adatvédelmi és cookie-kra vonatkozó szabályzatunkat. Ha nem engedélyezed ezeket a cookie-kat, akkor előfordulhat, hogy számodra nem annyira fontos reklámok jelennek meg, vagy nem tudsz hatékonyan kapcsolódni a Facebookhoz, Twitterhez, illetve egyéb közösségi portálokhoz és/vagy nem tudsz tartalmakat megosztani a közösségi oldalakon. Bármikor módosíthatod a beállításodat a lap alján lévő "Cookie-beállítások" révén.

Ma Van A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

Köszöntő Menczer Erzsébet; elnök, Szorakész Megemlékező beszédet mond Dr. Bognár Zalán; tanszékvezető egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem; elnök, GKNT Közreműködő partnereink Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszalegység Braunhaxler dalkör Ötvös Csilla operaénekes Kérjük szépen a koszorúzni kívánó szervezeteket, hogy legkésőbb február 24-ig, hétfő 12 óráig jelezzék részvételi szándékukat az e-mail címen. Érdeklődni a +36203262598-as telefonszámon tudnak. Kerekasztal beszélgetés és Örök tél filmvetítés Időpont: 2020. 17. 30-20. 30 Helyszín: Óbuda – Rozmaring Vendéglő 17. 35 Köszöntő 17. 35-17. 45 SZORAKÉSZ Kazahsztáni kisfilm 17. 45-17. 50 MNM Málenkij Robot Emlékhely AVICOM arany díjas kisfilmje 17. 50-18. 30 Kerekasztal beszélgetés Moderátor: Makra Mónika; koordinátor, MNM Málenkij Robot Emlékhely; titkár, GKNT Beszélgetés résztvevői: Gera Marina, Emmy-díjas színésznő, Örök tél főszereplője (Irén) Dr. Bognár Zalán, történész Havasi János, újságíró (Lánykák az idő eljárt felettünk c. novella írója, ami alapján íródott az Örök Tél forgatókönyve) 18.

20 Örök Tél filmvetítés Az emléknap meghívója ITT található.

Német Magyar Szótár Halász Előd