Legfinomabb Rakott Krumpli - Demjén Szállj Sólyom Szárnyán
- A sokat vitatott rakott krumpli
- A világ legfinomabb rakott krumplija - Lázár Chef
- Demjén Ferenc – Honfoglalás
A Sokat Vitatott Rakott Krumpli
Egy csodás finomság, amit kedved szerint ízesíthetsz, ha a pikáns ízt jobban kedveled akkor a tejfölös szószba tehetsz fokhagymát. Hozzávalók: 500 g csirkemell, 3 db tojás, 2 db paradicsom, 150 ml tejföl, só, őrölt fekete bors, felaprított zöldpetrezselyem, olaj, 60 dkg burgonya, reszelt sajt (kihagyható) Elkészítés: A burgonyát felkarikázzuk és 15 perc alatt sós vízben előfőzzük sós vízben 15 percig főzzük, majd leszűrjük. Szeletelt fel a csirkemellet kisebb kockákra, sózd, borsozd. A tojásokat verd fel a tejföllel és öntsd rá a csirkemellre. Egy kiolajozott tepsibe, vagy hőálló edénybe rakj egy réteg burgonyát, rá egy rétegtejfölös csirkehúst, majd újabb adag burgonyát, amire ráteszed a maradék csirkehúst. Majd rakd rá a felkarikázott paradicsomszeleteket. A sokat vitatott rakott krumpli. Előmelegített sütőben, 200 fokon süsd 30-40 percet. Amikor már majdnem elkészült szórd meg apróra vágott zöldpetrezselyemmel. Ha szeretnél sajtot is reszelhetsz rá. Melegen és hidegen is tálalhatod, jó étvágyat!
A Világ Legfinomabb Rakott Krumplija - Lázár Chef
Alapétel a rakott krumpli, bár ezer változata létezik. Könnyen vitatémává válik bármilyen társaságban, hogy milyen is az igazi, a legfinomabb – ahány ház, annyi rakott krumpli. A világ legfinomabb rakott krumplija - Lázár Chef. Az biztos, hogy burgonya, tojás, tejföl és kolbász van benne, ezek a klasszikus hozzávalók, de vannak, akik szalonnával gazdagítják, mások sajtot is tesznek a rétegek közé és a tetejére, de létezik olyan recept is, ahol dinsztelt paprikás hagymával keverik össze a tejfölt, és ezt használják a rétegezéshez, így még szaftosabbá téve a rakott krumplit. Ez a kiadós és tartalmas egytálétel szinte elronthatatlan, kezdők is bátran nekifoghatnak. Az egyetlen buktató, ha száraz lesz – ezt megfelelő mennyiségű tejföllel és jó minőségű – lehetőleg füstölt – kolbásszal elkerülhetjük. Krumpliból válasszunk nem szétfövő fajtát, és lehetőleg a tejföl a zsírosabb fajta legyen. Az előkészítés kissé hosszadalmas, vagyis gyors vacsorának, ebédnek nem alkalmas, viszont készülhet nagyobb mennyiségben, és előre össze is állítható, vagyis praktikus fogás dolgos hétköznapokra is.
Ebben nincsen semmi extra, sima egyszerű francia rakott krumpli. Mondok jobbat, még vékonyabbra vágod, le is gyalulhatod a krumplit. Hogy tejföl vagy tejszínnel csinálod nem sokat számít, de kolbász helyett sonkát tegyél bele. Elég sok réteg lesz. Tojást is ki lehet hagyni. Olajos ropogósra sül a krumpli. Nagyon más, mint a hagyományos szellős rakott krumpli, sokkal több sajtot is el bír a teteje. Legfinomabb rakott krumpli kel. Már már lasagne hatása lesz. Nagyon pro változat, hogy nem csak a tetejére, hanem egyes rétegekbe is teszel sajtot. A krumpli a sonka és a sajt szentháromsága.
No, de kinek is jutna eszébe errefelé túrázgatni, amikor még a turistatérképekről is gyakorlatilag lefelejtették ezt a Cserháttól Bükkig hullámzó gyönyörű erdőrengeteget? Karancs-Medves, Heves-Borsodi-dombság néven utoljára talán húsz éve adtak ki róla összefüggő, használható papírtérképet, ismertsége, marketingje a nullával egyenlő. Demjén Ferenc – Honfoglalás. Még a tapasztaltabb, gyakorlottabb túrázók közt is alig találni olyat, aki járta volna már ennek a tévedésből valamiért dombságnak nevezett tájnak a jóval ötszáz méter fölé emelkedő hegyeit, Kárpátokat idéző vad völgyeit. Mostoha sorsát elnevezésének bizonytalansága is jól tükrözi, a helyiek többnyire Óbükknek, Kisbükknek hívják, de volt már Ózd-Pétervásárai dombság, Vajdavár-hegység, jelenleg a tankönyvekben Heves-Borsodi-dombság néven szerepel. 1 / 23 Homokkő alkotta szirtjeinek zordsága, erdeinek érintetlensége, csendes ösvényeinek léleknyugtató hangulata vagy talán a magára hagyatottsága, elfeledettsége érintett meg, nem tudom már. De az idei első szép októberi szombaton, amikor a felkelő nap sugarai először csillantak meg a fűszálakra dermedt harmatcseppek hófehéren szikrázó, apró kristályain, már úton voltam a homokkővidék déli kapuja, a mesebeli környezetben megbúvó, kicsiny Árpád-kori eredetű település, Váraszó felé.
Demjén Ferenc – Honfoglalás
(Érdemes az egészet a ritmusok és magasság változások alapján is végighallgatni. ) A repülés élményének megidézése miatt így lesz pl. "sóóólyóm", stb. A "túl" és az "út" csak kicsit, de még a "hibahatáron" belül rímel, a "túl" nyújtása viszont a távolságra, az "út" lezárása viszont nem az útra, mint hosszra, hanem annak éppen a végére tud utalni. Érdemes tehát az egészet úgy IS végighallgatni, hogy a ritmusokból (nyújtások-rövidítések) és a hangmagasság-változásokból milyen absztrakt kép rajzolódik ki, a szavak értelmétől is függetlenül. Például, a "három hegyen túl", így valójában "hetedhét országon túl" jelentésű, azonban a szavak szerepeltetése megidézi az út végét, a Hármashegy országát a Háromhalom országát. A szavak alapján mégis kideríthető, hogy "Ki" az, aki énekli a dalt? A szöveg alapján tehát valaki elindul az útra, mégpedig az otthonából. De miért? Az utalásokból azt látjuk, hogy azért, mert az eredeti helyen nincs meg a teljesség életlehetősége. Erre utal a "régi szenvedés", illetve ott nem nőtt-nőhetett az Égigérő fának "újra ága".
Viszont, az a hely is - otthon volt. A dal tehát szerintem a régi, elhagyandó otthonból az új otthonba való átmenetet idézi meg. Amit, az otthon-teremtés szelleme énekel meg, egyes szám első személyben. Vagyis, az az otthon, amiben éltél, az mindig benned-veled marad, de az új helyen is - ha azért teszel is - meg tudsz teremteni egy új otthont, ami a régivel szellemi-lelki rokonságban marad, örökre össze lesz kötve. Mindez azért is lényeges, mert ballagásokon, de, temetéseken is el szokták énekelni ezt a dalt.