Katona József: Bánk Bán (Tartalom) - Klió - Minden Ami Irodalom És Magyar Nyelv – Szántó Dániel - Egy Pap Vallomása &Ndash; Ah Magazin
De Franciaországban is születtek Bánk bán-feldolgozások 1726 óta, a német regényfeldolgozások közül pedig egyet maga Katona József is olvasott 1815 és 1819 között, a dráma két kidolgozása közötti időszakban. Világirodalmi szintre azonban az osztrákok nemzeti drámaíró-klasszikusa, Franz Grillparzer (1791-1872) emelte a témát. 1825-ben felkérték, hogy írjon ünnepi darabot Karolina Auguszta császárné (I. Ferenc felesége) magyar királynévá koronázása alkalmából. Grillparzer 1828-ban készült el a munkával és a bécsi ősbemutató nagy sikert aratott. A császár előbb örökáron akarta megvásárolni a darabot, hogy elterjedését megakadályozza, aztán 1830-ban (az újabb francia forradalom hírére) egyszerűen leparancsolta a színpadról. Pedig a Grillparzer-feldolgozás korántsem lázító mű, sőt, már a címe is az, hogy Ein treuer Diener seines Herrn (Urának hű szolgája). Katona József: Bánk bán (elemzés) – Oldal 2 a 6-ből – Jegyzetek. Az osztrák drámaírót a vétlen államférfi tragédiája érdekelte: Bánk nála ősz öregember, aki túlságosan szerény, ezért mindenki gúnyolódik rajta, és a csábítás után is rokonai sürgetik a cselekvésre.
- Katona József: Bánk bán (elemzés) – Oldal 2 a 6-ből – Jegyzetek
- Szántó dániel egy pap vallomása
- Egy pap vallomása
Katona József: Bánk Bán (Elemzés) &Ndash; Oldal 2 A 6-Ből &Ndash; Jegyzetek
A mű eddigi eseményeiben jelleméből csak a szigor, az alattvalókkal szembeni fensőbbsége nyilvánult meg. A tetőpontjelenetig jelleme tovább árnyalódik, ellenszenvessé, zsarnokivá válik. Bánk szinte az utolsó pillanatig tisztelettel beszél vele. A gyilkosság hirtelen következik be, a személyében megalázott főhős a rá támadó királynét dühében öli meg. Bánk késlekedése, bizonytalansága végletesen változik meg ebben a helyzetben. Tragikumának ez is fontos momentuma. 5. SZAKASZ–ÚJ KONFLIKTUSSZINT, MEGOLDÁS A tragédia legvitatottabb felvonása az ötödik szakasz. A Bánk bán -elemzők és értelmezők (pl. Gyulai Pál, Arany János, Németh László, Kerényi Ferenc, Nagy Péter, Illyés Gyula, Pándi Pál) szinte mindegyike megállapítja, hogy dramaturgiai szempontból ez a mű legvitathatóbb része. Az egymásba fonódó konfliktusszálak már eddig is bonyolulttá tették a cselekményt, sokak szerint felesleges az új konfliktusszint (Endre király) beépítése. Látni kell azonban, hogy Katona szándéka nem egyszerűen a "jó, igazságtevő uralkodó" konvencionális, megoldást hozó szerepének megvalósítása.
Miért volt szükség erre az ötödik felvonásra? Csak ezzel a "hozzátoldással" lehetett megválaszolni azokat a jogi, erkölcsi és lélektani kérdéseket, amelyek a királyné meggyilkolásából következnek. És csak így lehet hitelessé tenni Bánk tragikumát is, valamint viszonylagos kiegyenlítődést teremteni a dráma végén a radikális tett és a nemzeti megbékélés gondolata között. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Szántó Dániel Egy Pap Vallomása
Egy Pap Vallomása
"Amikor ő az ultrahang alapján azonnal látta ezt a dolgot, könnyek jelentek meg a szemében és átölelt. Én nem tudtam elképzelni, hogy miről van szó, fogalmam sem volt, hogy ez ennyire súlyos" – mondta. István atya Istennek adott hálát, amiért egy percre sem esett kétségbe. "Hála Istennek, sikerült mindent úgy a helyére tenni, hogy békében, mindent elrendezve hagyjam itt ezt a földi életet. Nyilvánvalóan voltak percek vagy esti órák, amikor könnyekre fakadtam, de nem amiatt, mert meg kell halni, hanem inkább azokat siratom, akiket itt kell hagyni, és akiknek ez nagyon rossz lesz. " István atya már gyermekkora óta tudta, hogy a papi hivatást szánta neki Isten. Nagy hatással volt rá a Csörsz utcai kápolna egyik papja, aki 56-os menekültként húzta meg magát a templomban, István atya emlékei szerint borzalmas körülmények között. "De csodálatosan prédikált, nagyon jó pap volt. Emlékszem, kisgyerekként hogy felnéztem rá és azt mondtam: én ilyen akarok lenni! " István atya édesapja is komolyan gondolkozott a papi hivatáson, be is adta jelentkezését a szemináriumba, végül azonban nem ment el a felvételire, de szívből örült, amikor fia végül ezt a pályát választotta.
A több, mint ötszáz oldalas regényben nem csupán a magyar rendőrség nyomozói munkájába kapunk bepillantást, hanem a közelmúlt közéleti eseményei is megelevenednek a lapokon, illetve én egy-két szereplőbe konkrét, létező személyeket is beláttam, de ez nyilván csak a véletlen műve. A fent említett skandinávság egyik apró eleme is ebből fakad; hogy úgy mondjam, a könyv nem szűkölködik a társadalomkritikában és a mai magyar (politikai) valóság ábrázolásában. Mennyivel szebb és élhetőbb lenne a világ, ha a hazug propaganda helyett a nyílt őszinteség dominálna. A másik tipikusan skandinávnak mondható elem a főszereplő. Kicsit klisés ugyan a kiégett, cinikus, múltbéli tragédiákat cipelő, de zseniális nyomozó karaktere, de kétségtelenül működőképes koncepció és ez itt sem volt másképp. Budai Viktor kívülálló, akit egyszerre félnek és csodálnak, de leginkább elgáncsolni próbálnak. A karakterek szempontjából megállapítható egyébként, hogy ennél több irritáló szereplővel még nem találkoztam egy regényen belül.