Megnyitották A 100 Éves Hajdúdorogi Egyházmegye Centenáriumi Emlékévét | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál / Ii Erzsébet Királynő
A bélyeg sikerét igazolja, hogy a kihelyezett postaszolgálatot működtető Hajdúdorogi posta munkatársai órákon keresztül fogadták a hosszú tömött sorokban, türelmesen várakozó vásárlókat. Címkék: Csige Tamás, Kiss Attila, Kocsis Fülöp, Magyar Posta, Orosz Atanáz, Szászfalvi László, Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye, dr. Bölcskei Gusztáv, Czifra Károly, Kujbus Mihály, Monostory Viktória Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
- Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia
- Magyar Posta Zrt. - 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye
- Dr. Fodor György: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987 (1987) - antikvarium.hu
- Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete
- Hajdúdorogi Főegyházmegye
- Ékszertolvaj volt Mária királyné, II. Erzsébet nagyanyja? - IN
- Tények a Sandringham -birtokról - II. Erzsébet királynő magánvárában
Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia
A kompozíciót baloldalon a vatikáni bullát is dísztő ornamentikás díszítés egészíti ki. A bélyegkibocsátáshoz alkalmi boríték is készült, amelyen Puskás László alkotása, a hajdúdorogi templom mennyezetének részlete látható. Ötvös Tamás a bélyeget egy alkalmi bélyegzővel jelképesen is útjára bocsátotta a helyszínen. Az alkalmi bélyegző grafikáján egy 1859-as ábrázolás, templom sziluettje látható. A bélyeget Laczkó Anita grafikusművész tervezte és az Állami Nyomda Nyrt készítette 250 000 db példányban. Hagyomány, hogy ilyen jeles alkalmakkor személyesen és postán keresztül díszlevelet indít el a Magyar Posta a legfőbb közjogi, egyházi méltóságok, valamint más tiszteletbeli címzettek részére. Magyar Posta Zrt. - 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. Az első postai úton történő díszlevél címzettje XVI. Benedek Pápa. A beszédek után történelmi és művészettörténeti előadások adtak még átfogóbb képet az egyházmegye történetéről, küldetéséről. Janka György: A magyar görögkatolikusság kezdetei és kialakulása, Véghseő Tamás: Egy Kálvária-út véget ér – a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása és első évtizedei, Puskás Bernadett: A görögkatolikus egyházművészet évszázadai, Terdik Szilveszter: A Hajdúdorogi székesegyház, egyházmegyénk szíve címmel tartottak előadást.
Magyar Posta Zrt. - 100 Éves A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye
Kocsis Fülöp püspök rendhagyó megnyitó beszédét a centenáriumi év himnuszának eléneklésével kezdte, amely nem más, mint damaszkuszi Szent János által több mint ezer évvel ezelőtt írt karácsonyi himnusz záró ódája. Az év során még gyakran elhangzó himnusz mély mondanivalót hordoz magában a jelen korra nézve is, erről elmélkedett a görögkatolikus püspök. "Veszélytelen és ezért könnyebb lenne hallgatni, s a félelem ennek megőrzésére ösztönöz bennünket. " - halljuk a himnusz első sorát, amelyről Kocsis Fülöp püspök elmondta, veszélyt hordoz az a cselekedet, amikor az ember mások előtt kiáll és szólni kezd. Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Olyat mondhat, amit nem kellett volna, másokat megbánthat, kiforgathatják a szavait, könnyebb lenne tehát hallgatni. Ez a fajta hozzáállás jellemző ránk, az ember inkább hallgat. Majd hozzátette, van egy másik késztetés is, amelyben benne van a bizalom. Ha a szeretetben bízunk, akkor legyőzzük a szólásnak, az emberek elé kiállásnak a félelmét. És ez a szeretet biztat, hogy bátran megszólaljunk és énekeljünk, Isten üzenetét adjuk tovább.
Dr. Fodor György: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 1912-1987 (1987) - Antikvarium.Hu
századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent. 1968-ban a Szentszék engedélyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát – a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hivőre kiterjesztette.
Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Már 1913-ban átadásra kerültek például az akkor megszűnt Hajdúdorogi Külhelynökség iratai, 1976-ban pedig a Hajdúdorogi Főesperesség levéltárát is Nyíregyházára szállították. A levéltár iratanyaga a két világháború ellenére sértetlenül megmaradt, összesen csak két iratcsomó tűnt el. A levéltár rendezése 1975-ben kezdődött, amikor megfelelő raktár- és irodahelyiséget kapott. Nagy fordulatot jelentett viszont a levéltár sorsában az 1989/90. évi rendszerváltás, amikor lényegesen szabadabbá váltak a személyi, anyagi és kutatási feltételek. 1993–1997 között történt meg az addig rendezetlen iratok számbavétele. Ekkor került sor került a levéltár teljes felújítására, amelynek során az iratok végre dobozokban nyertek elhelyezést a polcokon. Ekkor történt meg a hittudományi főiskola iratanyagának átvétele, és ekkor kezdődött a segédletek számítógépes földolgozása is. 2003 őszén a levéltárral szomszédos könyvtár a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola új épületébe költözött, így jelentős raktári hely szabadult fel a levéltár számára, amely lehetővé teszi az egyházközségeknél lévő történeti értékű iratok beszállítását is.
A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává tette. Három évvel később, 2018. április 7-én, Ábel atyát a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki Ferenc pápa, ünnepélyes püspökszentelését nyíregyházi a Szent Miklós-székesegyházban május 10-én tartották. Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe. Egyházmegyénk területén a középkorban még lehettek bizánci szertartású szerzetes közösségek. Ezt a régi utat nagysokára találtuk meg. Jelenlegi metropolitánk és megyéspüspökünk korábban hosszú éveken át Dámócon élt monostorban. 2016-tól pedig Sajópálfalán élnek és imádkoznak a Kenethozókról elnevezett női monostor nővérei.
A legdurvább történet az orosz forradalomhoz és a Romanov okhoz kötődik. Miután brutálisan kivégezték II. Miklós cár t és családját, annak édesanyja, az özvegy Marija cárné Európába menekült, holmijai közt egy roppant kincseket rejtő ládikával. A legenda szerint a cárné ezzel is aludt, hogy védelmezze, és nem volt hajlandó eladni belőle semmit. A brit uralkodók és a Romanovok rokoni kapcsolatban voltak (ahogy szinte az összes nagy európai uralkodóház tagjai), így Marija halálos ágyánál megjelent egy brit küldött, hogy Marija két lányának, Olga és Kszenyija nagyhercegnő nek segítsen azzal, hogy biztonságba helyezi a kincseket az angol György királynál, és segítenek majd eladni, hogy a száműzetésbe kényszerült hercegnők egy "kis" pénzhez jussanak. Állítólag az ékszerek 160 ezer fontot értek akkor. Ékszertolvaj volt Mária királyné, II. Erzsébet nagyanyja? - IN. A botrány csak ezután jött: a láda a Buckigham-palotába került, ott kinyitották, ám hivatalos értékbecslés sosem történt. Mária királynő megvásárolta egy jó részét a kincseknek, állítólag becsületes árért, azonban csak annyit tudni, hogy Kszenyija hercegnő jóval később kb.
Ékszertolvaj Volt Mária Királyné, Ii. Erzsébet Nagyanyja? - In
II. Erzsébet először beszélt arról, hogy Kamilla királyné lehet Utódlásáról is említést tett a brit uralkodó a trónra lépésének 70. évfordulóján közzétett üzenetében. Ii erzsebet kiralyne. Erzsébet királynő most először nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát is, hogy elsőszülött fiának, Károly trónörökösnek a felesége, Kamilla cornwalli hercegnő Károly trónra lépése után felvehesse a királynői címet. Kiderült ki lesz zsébet utódja Vége a találgatásoknak, hogy ki lesz zsébet után Anglia királya. Utódlásáról is említést tett ugyanis a brit uralkodó a trónra lépésének 70. Így Károly a leendő és egyben már hivatalos várományosa is a királyi címnek. Erzsébet királynő most első ízben nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát is, hogy első
Tények A Sandringham -Birtokról - Ii. Erzsébet Királynő Magánvárában
A trónörökös felesége jogot formálhatna a walesi hercegnői rangra is, Kamilla azonban erről már az esküvő előtt lemondott, tekintettel Károly első feleségére, az 1997-ben tragikus autóbalesetben elhunyt Diana hercegnőre, aki viselte ezt a címet. Arról, hogy Károly trónra lépése után Kamilla felvegye-e a királynői rangú hitves - "Queen consort" - címet, a hercegi pár esküvője óta folyamatos a vita a brit társadalomban és a sajtóban. Tények a Sandringham -birtokról - II. Erzsébet királynő magánvárában. Kamilla a trónörökös ifjúkori kedvese volt, és bevallottan fenntartották intim kapcsolatukat egymással, miközben mindketten házasok voltak. A nem is nagyon titkolt románccal Diana, Károly első felesége is tisztában volt, és ezt a világszerte általános döbbenetet okozó, 1995-ben sugárzott BBC-interjúban világossá is tette. Akkori szavai - "kissé zsúfolt ez a házasság, mivel hárman vagyunk benne" - azóta szállóigévé váltak. Diana halála után Kamilla addig sem túl nagy népszerűsége mélypontra zuhant: a britek a korabeli felmérések szerint hallani sem akartak arról, hogy Károly házasságtörő kedvese - akit Diana bizalmas körben általában csak úgy emlegetett, hogy "az a rottweiler" - majdan királynői rangban üljön férje mellett a trónon.
Rendkívül szövevényes a brit arisztokrácia címrendszere, és sokszor egészen igazságtalannak tűnő döntések születnek a hagyományok miatt. De vajon mi különbözteti meg a két királyi hitvest, a tavaly elhunyt Fülöp herceget és Katalin hercegnét, hogy előbbi csak herceg volt, utóbbiból viszont egészen biztosan királyné válik hivatalosan is? Már épp a hétvégén van a hivatalos évfordulója, hogy Erzsébet királynő 70 éve lépett trónra, évek óta megy a találgatás az utódlását illetően. Azt már most tudni, hogy amikor egyszer Katalin hercegné Vilmos oldalán trónra lép, a királyné címet viseli majd. De akkor Erzsébet férjének, Fülöp nek miért kellett beérnie az edinburgh-i hercegi címmel? A brit arisztokraták szövevényes címeinek a világát kell kicsit kibogozni, és máris világosabbnak tűnik az indok. Nemcsak a brit monarchiában, de általában a világ uralkodóinál létezik a queen consort cím (vagy császárságok esetében empress consort), mely a trónra lépő férfi uralkodó feleségét illeti meg. A consort (azaz hitves) szó gyakorlatilag ugyanazt a különbséget teszi a hivatalos uralkodói cím és a gyakorlatilag first ladyként értelmezhető pozíció közt, mint ami a mi királynő és királyné, hercegnő és hercegné szavaink -nő és -né utótagjai hivatottak elkülöníteni.