Dr Bartis Tamás | Fúvós Hangszerek Fajtái
(Süge Csongor, Holmár Krisztina, Barts Gábor), Tomori Pál Főiskola Kalocsa, 2014, 92 oldal Vállalati pénzügyek (Süge Csongor, Holmár Krisztina, Barts Gábor), Tomori Pál Főiskola, 2014, 84 oldal Adózási ismeretek, Dunaújvárosi Főiskola, 2008 Banki belső anyagok Rendszerfolyamatok kidolgozása banki belső műveletekhez (folyamatábrák, értékelések, belső jegyzetek)
Dr Bartis Tamás Florida
Szépirodalmi Figyelő 2005/1-6.
Szűrő Az eltűnt idő nyoma "Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy pillanatra, majd visszaadni ezt a pillanatot az időnek. " Bartis Attila fotográfusként évtizedek óta kutatja, hogy mit jelent egy fénykép, íróként pedig, hogy hogyan lehetne szavakkal megragadni a fotográfia mibenlétét, és miért nem tud fényképezés nélkül létezni. Naplójegyzetekből és "cetlikből" áll össze Az eltűnt idő nyoma, amely egy hosszú ideje tartó gondolkodási folyamat néhol legszemélyesebb stációit gyűjti egybe. A nyugalom - Hangoskönyv Bartis Attila Bartis Attila nemzetközi sikert aratott regénye a rendszerváltás történetét családregény formájában beszéli el. A mű az... Amiről lehet Kemény István Bartis Attila Bartis Attila és Kemény István írók és barátok. A színek színe – Bartis Attila írása a vörös dominanciájú Fortepan képek apropóján | 24.hu. Miről beszélgethetnek, ha négyszemközt vannak? Mondhatnak még újat egymásnak? Az Amiről lehet című könyv három interjút tartalmaz: először Bartis Attila kérdezi Keményt családról, költészetről, mindenről.
Az ajaksípos hangszerek legismertebb képviselői a fuvola, a furulya, az okarina, és ide sorolandók az orgona sípjainak zömét adó ajaksípok is. Ezeknél a hangszereknél a szűk sugárban befújt levegő egy akadályba, éles perembe ütközik, ahol a keletkező légörvények a peremnek felváltva hol az egyik, hol a másik oldalán válnak le, peremhangot hozva létre. Ez a periodikus folyamat a hangszerhez csatolt csőrezonátor (vagy például az okarina esetén üregrezonátor) megfelelő sajátrezgéseit gerjeszti. Az összes többi típus a nyelvsíppal megszólaló fúvós hangszerek közé sorolható. Ezek abban hasonlóak, hogy valamilyen mozgó, rugalmas alkatrész, fémből vagy nádból készült nyelv – vagy a rézfúvósoknál a hangszerjátékos ajkai – periodikusan nyitja-zárja a befújt levegő útját, helyi nyomásingadozást, hangrezgést hozva létre. A nádnyelves és a tölcséres fúvókájú hangszerek esetén – hasonlóan az ajaksípos hangszerekhez – a zenei hang létrehozásához mindenképpen szükség van egy csőrezonátorra, de az orgona fém nyelvsípjai esetén ez már csak a hang biztosabb megszólalását, a pontosabb intonációt, a nagyobb hangerőt szolgálja, szabad nyelvsípok esetén pedig teljesen hiányzik.
Fúvós Hangszerek Fajtái És Gondozása
A hangmagasság [ szerkesztés] A fúvós hangszerek hangmagasságának megváltoztatására, dallamok játszására többféle megoldás kínálkozik. A fafúvósok esetében a hangmagasság szempontjából a hangszer testében rezonáló levegőoszlop a meghatározó, ennek hosszúságát hangképző nyílások, hanglyukak segítségével lehet módosítani. Átfúvással, a megfúvás módjának megváltoztatásával e rezonáló levegőoszlopot másféle, magasabb rezgési módok felvételére lehet késztetni, ezzel tovább bővítve a hangterjedelmet. A tölcséres fúvókájú, tehát rézfúvós hangszereknél dallamjátszáskor elsősorban ezeket a különböző rezgési móduszokat hívja elő a hangszerjátékos, ezzel a módszerrel akár komplett hangsorokat létrehozva, de a csőhosszúság megváltoztatásával is módosíthatja a hangmagasságot tolócső vagy szelepek alkalmazásával. A rezgő fémnyelvekkel létrehozott hangok esetén a hangmagasság megváltoztatása csak a fémnyelv rezgő hosszúságának módosításával érhető el, mivel e fémnyelvek rugalmassága és tömege egymagában képes eldönteni a megszólaló hang magasságát.
Fafúvós hangszerek A hang előállítása A fafúvós hangszer testében rezgő levegőoszlopot a játékos megosztja, vagyis a levegő különböző nyílásokon, a "cső vége" előtt távozik. E nyílásokat a játékos ujjai, vagy billentyűk takarják és nyitják. A hang maga a fúvókában képződik, a változó hosszúságú légoszloptól és részben a befúvástól függ a hangmagasság. A nád vagy fúvóka (befúvó)rése lehet valamilyen formájú behasítás, bevágás, amelyet a játékos ajkai közé vesz. Ezek az ajaksíp ok. A fúvóka (befúvó)rése lehet egy nyílás, amelyre egy vékony lapocska feszül, vagy pedig a nyíláshoz két egymáshoz szorított lapocska vezet. Az ilyen lapocskák kerülnek a játékos ajkai közé. Ezek a nyelvsíp ok. A befúvórés valójában egy lyuk, a fúvókát maga a játékos ajka képzi. Ilyen pl. a fuvola. A fenti három megfúvású fúvókák egyikével megszólaltatott hangszerek, függetlenül a hangszer és fúvókája testének anyagától, a fafúvós hangszerek.