Bocskai István Múzeum - Hátrafelé Futnak A Rák Ellen | Rákgyógyítás
Juhász Imre: Bocskai István Múzeum, Hajdúszoboszló (Bocskai István Múzeum, 1988) - Vezető a Bocskai István Múzeum állandó kiállításaihoz Lektor Fotózta Kiadó: Bocskai István Múzeum Kiadás helye: Hajdúszoboszló Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 81 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva, kihajtható térképmelléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Köszöntjük a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumban! Otthonunk 1891-ben épült. Eredetileg is közösségi-művelődési célokat szolgált, hiszen évtizedeken át kaszinó volt, ahol a módosabb... Tovább Tartalom Helytörténeti kiállítás 4 Szabadtéri néprajzi kiállítás 38 Népművészeti kiállítás 43 Ajánlott látnivalók a városban 63 Tudományos és népszerűsítő munkák 65 Képek 67 Német nyelvű városismertető 78
Hajdúszoboszlón A Hajdúk Szent Koronája! - Cívishír.Hu
A Bocskai Múzeum Hajdúszoboszló óvárosi városközpontjában található a fejedelemről elnevezett utcában. A Bocskai Múzeum kertjében mezőgazdasági-történeti kiállítás tekinthető meg, mely az 1800-as évektől kezdődő folyamatos technikai fejlődést mutatja be. További egyedi látványosság az Oborzil Edit és férje Jeney Tibor alumínium harangjai, melyet hagyatékul Hajdúszoboszló városának adományoztak. A város szimbolikus harangházának harangjai is e gyűjteménynek a részei. A több épületből álló Bocskai Múzeum főépületében az állandó kiállítás a Hajdúszoboszló történetét bemutató várostörténeti tárlat. Egyedi ritkaság a múzeumban, a Bocskai-zászló, mely a fejedelem adományaként került a hajdú vitézek birtokába és maradt meg napjainkra a Bocskai István Múzeum anyagában nagy értéket képviselve. A múlt emlékeként a zászlón látható címer fedezhető fel a "szoboszlói" hajdúk kiváltságlevelén és a mai Hajdúszoboszlói városi címeren is. A tárlat nagyon sokszínű, melynek részeként tekinthető meg Bocskai István fejedelem festménye, mely Szűts János alkotása, továbbá használati tárgyak, harci ereklyék, illetve a város híres szülötteinek – Szép Ernő, Pávai-Vajna Ferenc – tárgyi relikviái.
Eredetije ma is ott található, bár mind a magyar, mind a román állam máig a saját tulajdonának tartja. Az értékes műkincs másolatait először szombat délutántól a múzeumok éjszakája egyik fő attrakciójaként tekinthetik meg az érdeklődők. Hajdúszoboszló pajna zoltán Hajdú-Bihar Czeglédi Gyula Bocskai István Múzeum
Hetvenhat éves korában, szombat reggel meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. Monspart Saroltát tavaly március 31-én javasolták a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának, azután, hogy az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-ei halálával megüresedett egy hely a tizenkettőből. Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, amelyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban.
Hátrafelé Futnak A Rák Ellen | Rákgyógyítás
A budai társasház kapuján óvatosan érdemes belépni, éppen a hatalmas fákat csonkítják az udvarban. Csöngetés nélkül megyünk fel az első emeletre, a lépcsőház erkélyén Derke kutya napozik. Amint megállunk az ajtó előtt, már jelzi is a gazdinak, hogy idegen behatolók közelítenek. Monspart Sarolta – akit szigorúan Sacinak kell hívni és csak tegezni szabad – már jön is. A régi polgári lakásba cipővel lépünk be, különben kutyaszőrös lesz a zoknink, mint arra a házigazda figyelmeztet. Bár nem először találkozunk, a nappalitól mindig tátva marad az ember szája. A könyvtárnyi mennyiségű irodalom, a kanapé mellé helyezett legalább 150 éves asztali lámpa komolyságot kíván. Sacival elvileg ez nem megy könnyen, hiszen ő mindig jókedvű, vicces volt. Eddig. – Most megyek neki a harmadik kemónak, egy kicsit haragszom is a Jóistenre. Pedig jól nézel ki. – Jól is érzem magam. Közben meg az orvosok azt mondják, hogy a tumormarker rossz, gyerünk megint kemóra. Most épp kikönyörögtem, hogy még két hétig hagyjanak békén.
© Monspart Sarolta Szerinte fontos lenne, hogy a futók néha megkérdezzenek egy atlétaedzőt vagy egy testnevelő tanárt, helyes technikával futnak-e. Nagyon sok hibát lehet elkövetni: van, aki maga alatt kicsiket lép, más túlságosan előre vagy hanyatt dől, oldalirányba mozgatja a karjával. Elsőre a legnagyobb hibát kell javítani, mindent egyszerre nem lehet. Aztán a többit sorba. Honnan tudod, hogy kész vagy rá Ha az ember már tud 5 kilométert futni, nagyjából hatperces kilométerekkel, de egy órán belül még nem éri el a 10 kilométert, mert lelassul, elkezdhet a 10 km-re edzeni. Ha edzésen megvan a 7-8 kilométer folyamatos futással, bátran lehet nevezni a versenyre. A rajttól a célig sok motiváció éri az indulót, amelyek hajtják a célig. A futni kezdéstől a félmaratonig minimum 2, a maratonig 3 év szükséges – írja a tankönyv. Természetesen lehet kivétel, például aki korábban sportolt, nem túlsúlyos, az ennél gyorsabban is tud haladni. Olvassa el cikksorozatunk első részét is, amelyből kiderül, kezdőként hogyan vágjunk neki a futásnak: Monspart Sarolta szerint ez a három dolog a legfontosabb a futáshoz Három dolog kell a futáshoz: motiváció, "akaróka" (vagyis akaraterő) és egy jó futócipő - mondja Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, és 1972-ben a maratont 3 órán belül futó első nő Európában, akinek kullancs okozta betegség miatt szakadt meg aktív sportpályafutása.