Rómeó És Júlia Musical 2013 Relatif | Kodály Zoltán Kállai Kettős
Helyszín: Papp László Sportaréna Budapest 1143 Budapest, Stefánia út 2 Dátum: 2022. április 14. Jegyvásárlás RÓMEÓ ÉS JÚLIA MUSICAL - BUDAPEST PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA 2022. 04. 14. Pécs, Baja, Sopron, Debrecen, Budapest és Szeged közönsége láthatta már élőben a francia világsiker musical magyar feldolgozását a Rómeó és Júliát. A legendás musicalből a Lehetsz király című dalt mindenki jól ismeri, hiszen a magyar nyelvű lemez platinalemez lett és a Lehetsz királyt a rádiók is játszották. A több mnit 10 éven át futó musical 500-nál is több előadásával legalább 500. 000 nézőt csábított be a színházba. A musicalből Szinetár Dóra, Dolhai Attila, Janza Kata, Náray Erika, Csengeri Ottilia, Földes Tamás, Németh Attila, Homonnay Zsolt, Csuha Lajos, Bereczki Zoltán, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter főszereplésével még DVD is készült a musicalből. Szereposztás: Rómeó: Veréb Tamás Júlia: Kardffy Aisha és Vágó Bernadett Benvolio: Kerényi Miklós Máté Mercutio: Cseh Dávid Péter Lőrinc barát: Mészáros Árpád Zsolt és Földes Tamás Capulett: Makrai Pál és Csuha Lajos Capulet-né: Janza Kata Montague-né: Détár Enikő Verona hercege: Egyházi Géza Tybalt: Horváth Dániel és Szabó P. Szilveszter Paris: Kádár Szabolcs János Dada: Mester Viktória Lovászfiú: Zayzon Csaba Rendező: Kerényi Miklós Gábor KERO Zenei rendező: Nyers Alex Házigazda: Szulák Andrea 3 olyan dal is felcsendül majd, amit korábban nem hallhattunk a magyar előadásban!
- Rómeó és júlia musical 2010 relatif
- Rómeó és júlia musical 2010 qui me suit
- Kodály Zoltán: Kállai kettős - hegedűre és zongorára - Partitúra Zenemű- és Hangszer Webáruház - Hangszer és kotta egy helyen
- Kállai kettős – Filharmonikusok
- Kodály Zoltán: Kállai kettős | Komolyzene videók
Rómeó És Júlia Musical 2010 Relatif
Az eredeti jogok tulajdonosa, a Netanya-Servicios de Consultoria LDA engedélyével. Magyarországi jogok: Pentaton Művész- és Koncertügynökség Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét eredetileg a párizsi Palais des Congres-ben, Franciaországban mutatta be a Glem Gerard Louvin, 2001. január 19-én Rendező: Redha, Díszlet: Petrika Ionesco, Jelmez: Dominique Borg, Világítás: Antonio de Carvalho A Rómeó és Júlia nemzetközi képviselete: Netanya-Servicios de Consultoria LDA. Fax: +41(0) 22 994 49 08; e-mail: A Budapesti Operettszínházban 2004. január 23-án bemutatott előadás a szerző által jóváhagyott eredeti magyar változat.
Rómeó És Júlia Musical 2010 Qui Me Suit
A szereplőválogatáson a következő szerepekre keresnek szólistákat: Rómeó; Júlia; Capuletné; Capulet; Benvolio; Mercutio; Tybalt; Páris; Dajka; Montague-né; Lőrinc barát; Escalus, Verona hercege ➡ A szereplőválogatáson résztvevőknek javasoljuk: ne csak egy szereppel készüljenek! ❗ FONTOS ❗ A szereplőválogatáson résztvevőknek ismerniük kell William Shakespeare Rómeó és Júlia című művét – az alábbi linken elérhető fordításban: ❗ FIGYELEM ❗ Az énekkarba és a tánckarba jelentkezők számára későbbi időpontokban szervezünk meghallgatást! A szereplőválogatás követelményei: SZEREP KÖVETELMÉNY RÓMEÓ Kötelező dalok: Miért fáj? ; Szívből szeretni VAGY Mindenség; Lehetsz király Kötelező szöveg (kívülről): Rómeó-monológ a megadott fordításból (9. oldal) "De csönd – ott fény gyullad egy ablakon! Az ott kelet, és Júlia a nap! (…) Bár lehetnék kesztyû azon a kézen, s érinteném! " + 1 választott dal (ha szükséges, a zenei alapot a jelentkező hozza magával USB-adathordozón, MP3 formátumban) + 1 választott prózai/dramatikus monológ (kívülről) VAGY egy választott vers (kívülről) JÚLIA Kötelező dalok: Júlia halála; Szívől szeretni VAGY Mindenség; Méreg Kötelező szöveg (kívülről): Júlia-monológ a megadott fordításból (22. oldal) "Ég áldjon.
Az behúz a csőbe. Hogy én egy nőbe? Az ki van csukva! És durva lenne, ha földre verne Egy ostoba érzés, egy orkán, egy szélvész, Egy tájfun, egy ciklon, ha támad? Én nem vagyok itthon! De megőrzöm én a hidegvérem, Ha forró a talaj, lelépek szépen A gyönyör, a mámor, az nem áll távol Az alkatától egy megrögzött kannak, Ki mindig annak tenné a szépet, Ki bejön, köszön, és már le is lépett Hát keress egy kost, és szeress most, Mert holnap már lehet hogy véged! (Mámort és kéjt kínál minden bájos szempár) Élj, ahogy jólesik, nem baj az ha megislesik tedd, ami élvezet! ) (Mámort hoz, kéjjel kínál minden bájos szempár Mámort hoz, kéjjel kínál! )
Kodály Zoltán: Kállai Kettős - Hegedűre És Zongorára - Partitúra Zenemű- És Hangszer Webáruház - Hangszer És Kotta Egy Helyen
Felülről fúj az őszi szél Műfaj magyar népdal Stílus régi Hangfaj bőkvartos dór A kotta hangneme D dór Sorok A B B v C Hangterjedelem 5–8 1–7 1–7 1–6 Kadencia 5 (1) 5 [1] Szótagszám 8 8 8 8 Előadásmód Tempo giusto Előadási tempó 82 A gyűjtés adatai Gyűjtő Kodály Zoltán A gyűjtés helye Nagykálló A gyűjtés ideje 1928 (Vár)megye Szabolcs megye Kiemelt források Kodály–Vargyas 256 Népdaltípus 1950 A Felülről fúj az őszi szél lassú csárdás, a kállai kettősként ismert zenés/táncos történet első dala. Kodály Zoltán gyűjtötte 1928-ban a Szabolcs megyei Nagykállón, és Rábai Miklóssal dolgozta fel táncos zenekari és énekkari művé 1950-ben Kállai kettős címmel. A mű első dala két szerelmes civakodásáról és kibéküléséről szól. Kodály Zoltán: Kállai kettős - hegedűre és zongorára - Partitúra Zenemű- és Hangszer Webáruház - Hangszer és kotta egy helyen. Feldolgozások: Szerző Mire Mű Előadás Kodály Zoltán vegyeskar, zenekar Kállai kettős, 1. dal [2] Presser Gábor zenekar [3] Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 20. kotta Kotta és dallam [ szerkesztés] Felülről fúj az őszi szél, zörög a fán a falevél.
Kállai Kettős – Filharmonikusok
Hiteles források szerint a kállai kettőst 1670 körül Kelet-Magyarországon és Erdélyben, mint nagykállói táncot ismerték. Sőt, már 1549 táján is említik egy versben: "most már elől járod a Kállai Kettőst". Az 1800-as évekből maradtak fenn írásos emlékek, melyekből megtudhatjuk, honnan is ered a kállai kettős elnevezés. Akkoriban az volt a kállói várvédő katonák szórakozása, hogyha elfogtak egy törököt vagy egy osztrákot, összekötözték őket egymásnak háttal, s rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak, miközben ők muzsikáltak nekik. Azonban, ha látták, hogy a foglyok ügyetlenül léptek, megcélozták korbáccsal a lábukat. Így aztán mindegyik rab igyekezett úgy táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. Ezt az idétlen ugrabugrálást, kettős táncot nevezték el kállai kettősnek. Kállai kettős – Filharmonikusok. Akkoriban így ijesztgették az anyukák is a csintalan gyerekeiket: "Vigyázz, mert még eljárod a kállai kettőst! " 1926. november 7-én jegyezte le Kodály Zoltán, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a kállai kettős dallamait.
Kodály Zoltán: Kállai Kettős | Komolyzene Videók
A legendákkal azonban sokszor sántít valami. Itt is van egy kis bibi, ugyanis ez az épület 1769-ben készült el, viszont a kállai kettősről sokkal régebbről vannak adatok. Az első adat 1674-ből, tehát több mint száz évvel korábbról való, ebből következőleg a kállai kettős sokkal régebben született, méghozzá nem a vármegyeháza, hanem a kállói vár létezése idején. A megye levéltárosa írta le az 1800-as években, hogy a Vár idején volt egy mókája a várvédő katonáknak. Ha elfogtak egy törököt, akit úgy is neveztek, hogy kontyos vagy egy osztrákot ugye a kuruc korban egy labancot, akit úgy becéztek, hogy copfos, akkor ezt, főleg ha kettőt sikerült elfogni, akkor úgy mókáztak, hogy összekötötték a két foglyot egymásnak háttal és aztán elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljatok. Hát persze, hogy ügyetlenül táncoltak egymáshoz kötözve háttal, de ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik.