Ki Volt Kun Béla 1: Fürst József Festmények | Aranyhíd Galéria
Kun Béla (Szilágycseh, 1886. febr. 20. – SZU, 1939. nov. 30. ): politikus, publicista. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, 1902-ben gimnazistaként csatlakozott a szocialistákhoz. A zilahi kollégiumban Ady Endre volt a házitanítója. Érettségije után (1904) egy évig a kolozsvári egy. -en jogot tanult, majd tanulmányait abbahagyta újságírói és politikusi munkája miatt. Az MSZDP XX. Kongresszusán már mint a pártszervezet képviselője vett részt. 1908-ban a kolozsvári Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője. Az I. vh. alatt az orosz fronton teljesített szolgálatot, 1916-ban hadifogságba esett. 1917 februárja után a tomszki haditáborban szervezte a magyar és a nemzetközi hadifoglyok forradalmi mozgalmát mint a Szociális Forradalom c. lap szerkesztője. 1919 novemberében hazatért Mo. -ra. Kezdeményezője volt a KMP megalakításának. Cikkírója a Vörös Újságnak. 1919 február 21-én letartóztatták. A börtönből irányította a proletárforradalom előkészítését, a KMP és az MSZDP egyesítésének alapelveit. 1919 március 21-én a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa lett.
- Ki volt kun bela
- Ki volt kun béla di
- Kortárs magyar festők oldalai > 2. oldal > Festészet - wyw.hu
- Fürst József festmények | Aranyhíd Galéria
- Tábori Csaba festőművész | Magyar Sajtófotó Portál
Ki Volt Kun Bela
Számtalan tisztsége mellett a legrettegettebb bolsevik terrorszervezet, a "Lenin-fiúk" vezetőjeként több száz ártatlan ember haláláért felelős. Stefka István filmje Szamuely életútján keresztül eleveníti fel a Tanácsköztársaság és a vörös terror történetét. A film műfaját tekintve egyszerre játék- és dokumentumfilm. Szamuely életét és a 133 napos rémuralom alatti tevékenységét színészi játék keretében ismerheti meg a közönség, míg a Tanácsköztársaság eseménytörténetét történészi narráció vázolja fel. A két műfaj ötvözése tökéletesen kiegészíti egymást, így a filmben bemutatott Szamuely karaktere nemcsak az érzelmekre hat, de a néző a narratív részeken keresztül megismerheti a diktatúra történetét is. A film rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is. 1945 után a visszatérő kommunista diktatúra idején minden eszközzel igyekeztek eltüntetni a nyomait a Kun Béla és elvtársai által végrehajtatott rablásoknak, amelynek keretében valuták, drága ékszerek, arany és más értékek váltak a "puritán" kommunisták politikájának célpontjává.
Ki Volt Kun Béla Di
2019. február 6. Kun Béla 33 évesen győzte meg Lenint, hogy a háború utáni zűrzavaros állapotok uralta Magyarországon megszervezi a tanácsköztársaságot. Lenin 300 000 márkával kívánta fedezni a magyarországi agitáció kezdeti költségeit. Kohn Béla 1886. február 20-án született Lelén (a mai Románia Szatmár megyéjében található kis faluban) egy asszimilálódott zsidó családban. Apja Kohn Samu közjegyző, anyja Goldberger Róza volt. A zilahi református kollégium kisdiákjaként a költőóriás, Ady Endre korrepetálta, aki később megismertette őt a budapesti szociáldemokrata értelmiségi körökkel. A kolozsvári kálvinista középiskolában leérettségizett, majd 1904-ig – szintén Kolozsvárott – az egyetem joghallgatója volt. Tanulmányait hamarosan félbeszakította és újságíróként tevékenykedett a megyeszékhelyen és Nagyváradon. Valószínűleg 1904-ben változtatta meg a nevét Kohnról Kunra. Újságíró pályafutása nem zajlott eseménytelenül: többször került konfliktusba rivális lapok munkatársaival, ezek hol vascsővel való támadásban, hol pedig pofozkodásban merültek ki.
A húszas-harmincas évek fordulóján súlyos frakcióharcok tizedelték meg az emigráns és a Magyarországon tartózkodó kommunisták sorait. Horthy rendőrsége itthon egymás után buktatta le az illegális kommunistákat. Közben a moszkvai emigránsok között is életre-halálra vívott belső harcok zajlottak. A szovjetunióbeli felelősségre vonásokban Kun rendkívül dicstelen szerepet játszott. Nagy valószínűséggel miatta halt meg 1932-ben a Szovjetunióban Bergmann József és Krieszl János, akiket koholt vádak alapján tartóztattak le, másokat pedig hosszú és borzalmas börtönbüntetésre juttatott Kun. Rettegésben Ám hamarosan visszaütött rá a harmincas évek eleji sztálini tisztogatás: az évtized másik felében hirtelen légüres térbe került, korábbi elvtársai elárulták vagy elfordultak tőle. 1935-ben már nem választják be a Kommunista Internacionálé elnökségébe, majd 1936-ban, a magyarországi kommunisták sokadik sorozatos lebukása után kezdődik a "Kun-ügy" Moszkvában. Ekkor már nem kerül be az illegális, illetve emigrációban tevékenykedő magyar kommunista párt, a KMP vezetőségébe sem.
Irodalom: POGÁNY G. : A hegedülő krampusz, Művészet, 1986/10. ~, Békés, 1988 RIDEG G. : ~, Budapest, 1992 ~ [SZERK. ]: Cs. Tóth J., Békéscsaba, 1994 RIDEG G. [szerk., bev. tan. ]: ~, Budapest, 1998. (Pogány Gábor)
Kortárs Magyar Festők Oldalai ≫ 2. Oldal ≫ Festészet - Wyw.Hu
A gellérthegyi villalakásban, a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban a festő unokája... "Más vagyok, mint ahogy egy művészembert elképzelnek" – Vladár Krisztina festőművész "Más vagyok, mint ahogy egy művészembert elképzelnek"
Fürst József Festmények | Aranyhíd Galéria
A cikk lejjebb folytatódik.
Tábori Csaba Festőművész | Magyar Sajtófotó Portál
Czimbal Gyula 1958-ban született Budapesten. Érettségi után a Magyar Távirati Iroda fotószerkesztőségében helyezkedett el, mint világosító, majd elvégezte a fotós szakiskolát. Közben a legnagyobb fotóművészek mellett sajátíthatta el szakmája mesterfogásait. Ekkor főképp kulturális témák feldolgozásával foglalkoztak: színészeket, festő-, szobrász- és zeneművészeket, színházi előadásokat fényképeztek, ami meghatározta későbbi érdeklődését. Ezt követően az MTI fotóüzletkötője lett. Számtalan szerkesztőség fotórovatának munkájába nyert beletekintést. Itt igazi műhelymunkával, sokféle stílusú, nézetű, műfajú fotográfussal ismerkedett meg. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián képszerkesztőként képezte tovább magát, majd tanítani kezdett a Matild Média iskolában. 2011 óta az MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap munkatársa, a Fotóarchívum képszerkesztője. Tábori Csaba festőművész | Magyar Sajtófotó Portál. Hazai és nemzetközi művész- és sajtófotó pályázatok rendszeres díjazottja. 2008-ban elnyerte az MTI Év fotóriportere díjat.
A 80-as évek közepétől egyre több hazai egyházi megrendelést teljesített. Grafikái folyamatosan jelennek meg irodalmi és napilapokban, több könyvet illusztrált. Itthon és külföldön készített mozaikjai monumentális hatással, a színek és az elvont formák festői kölcsönhatására épülő struktúrákkal rendelkeznek. Irodalom PÉTER I. : ~ és Kővári Sándor grafikus kiállítása, Művészet, 1965/3. MIKÓ Z. : (kat. bev., 1967) ÚJVÁRI B. : ~ kiállítása, Magyar Ifjúság, 1967. február 25. TASNÁDI A. : ~, Kortárs, 1967/6. VÉGVÁRI L. : ~ kiállítása, Művészet, 1967/5. KISDÉGINÉ KIRIMI I. : ~ festészetéről, Művészet, 1970/8. SOLYMÁR I. : ~, Művészet, 1971/4. LOSONCI M. : A Kis-Duna festője, Művészet, 1974/7. : ~ festményei, Tükör, 1977. szeptember 11. 8 rajzát tartalmazó grafikai albuma, kat. adatokkal, 1980 LOSONCI M. : ~ képei, Új Tükör, 1982/34. : ~ festőművész (kismonogr. ) Budapest, 1983 GYÁRFÁS P. : A Kis-Duna mellõl..., Művészet, 1986/11. TÓTH S. Kortárs magyar festők oldalai > 2. oldal > Festészet - wyw.hu. : ~ mikrorealizmusa, Vigilia, 1990/3. STOLMÁR G. I. : Pipacs a sziklák fölött, Magyar Fórum, 1993. március 4.