Az Első Újkori Olimpia Színhelye, Nagyok Vári Fábián Lászlóval | Médiaklikk
Sydney, 2000 Atlanta, 1996 Barcelona, 1992 Szöul, 1988 Los Angeles, 1984 Moszkva, 1980 Montreal, 1976 München, 1972 Mexikó, 1968 Tokió, 1964 Róma, 1960 Melbourne, 1956 Helsinki, 1952 London, 1948 Berlin, 1936 Los Angeles, 1932 Amszterdam, 1928 Párizs, 1924 Antwerpen, 1920 Stockholm, 1912 London, 1908 St Louis, 1904 Párizs, 1900 Athén, 1896 Az első újkori Olimpia de Coubertin báró ihletésére jött létre Az első újkori Olimpiát a görög fővárosban, Athénban rendezték meg, bár anyagi problémák miatt kishíján Budapest lett a helyszín. Az eredeti tervek szerint az első Olimpiát Párizsban rendezték volna meg 1900-ban. Ám mégis Athént választották az első Olimpia helyszínéül, négy évvel a tervezett időpont előtt, noha az ország anyagi gondokkal küzdött. Budapest felajánlotta, hogy átveszi az Olimpia megrendezését, de Konsztantin görög koronaherceg szervezőbizottságot hozott létre, és hirtelen megindult az adományozás. Összesen 43 sportágban 200 férfi mérte össze az erejét, 14 ország képviseletében.
- Az első újkori olimpia színhelye
- Vári Fábián László: - Filmzene, musical - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Vári Fábián László: Tábori posta
- Egy kárpátaljai tollforgató, aki a magyar irodalmi kánon részévé vált
Az Első Újkori Olimpia Színhelye
A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, aki birkózásban és tornában győzött, súlyemelésben harmadik lett. A tenisztornát egyéniben és párosban is a brit színekben induló, ír John Pius Boland nyerte meg, aki egy barátját látogatta meg Athénban, s csak azután nevezett, hogy értesült az olimpiáról. Végeredményben az Egyesült Államok 11, a görögök 10, a németek 7, a franciák 5, a britek, a magyarok, az osztrákok és az ausztrálok 2-2, Dánia és Svájc 1-1 aranyérmet nyert, egy győzelmet a brit-német teniszpáros aratott. A magyar Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett, miután kiderült, hogy a célon előtte, harmadikként átfutó görög versenyző csalt; a görög király egy aranyórával engesztelte ki Kellnert. Az egyes számok győztesei ezüstérmet, oklevelet és olajfalevél koszorút, a második helyezettek rézérmet és babérkoszorút kaptak, a harmadik helyen végzettek üres kézzel távoztak. A mai arany-, ezüst- és bronzérmeket csak 1904-től adják át.
Vári Fábián László - Tábori posta Vári Fábián László Tábori posta kiadó: Kortárs cikkszám: 11211887 ISBN: 9789634350989 megjelenés: 2021-09-15 Készleten Ár: 3000 Ft webes rendelés esetén: 2700 Ft Leírás: Minden férfitársaságban előbb-utóbb előjönnek a katonatörténetek. Vári Fábián László lényegében önéletrajzi regényének szerkezeti alapegységét is ilyen életszilánkok és anekdoták adják. Apropójuk az a különleges, ám valóságos élethelyzet, amely során a szerző-elbeszélőt kárpátaljai magyarként a szovjet hadseregbe sorozzák be. Kétéves szolgálata során így kerül a szerző alteregó - ma már úgy mondható, "a megszálló hadtesttel" együtt - a néhai, ulbrichti NDK-ba. - Hatalmas, lánctalpas rakétahordozó vezetőjeként képtelenebbnél képtelenebb lakatanyai, hadgyakorlati szituációkon esik át, és közben felidéződnek az otthoni ifjúkor boldog-tiszta emlékei, egyetemi kicsapatásának háttértörténete, a tiltott irodalommal való találkozás édes és olykor életveszélyes birodalmi létélménye. És persze a szerelmek.
Vári Fábián László: - Filmzene, Musical - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
Vári Fábián László: Tábori Posta
Beke Mihály András, a beregszászi magyar konzulátus első beosztott konzulja köszöntőjében visszaemlékezett azokra az időkre, amikor megismerkedett Kárpátaljával, vele együtt a költővel és a műveivel is. Szóba hozta Balla Gyulát és S. Benedek Andrást, akik megismertették vele a régiót. Elmondta, hogy a költő verseiben "ott él Farkas Árpád, Nagy László, Illyés Gyula és Mikes Kelemen lelke – a fogak közé szorított elvek". A köszöntők zárásaként Kacsur András tolmácsolásában az Illyés Gyula fejfája előtt című vers hangzott el. Vári Fábián László megköszönte az ünnepség szervezését a konzulátusnak és a köszöntőbeszédeket, valamint megemlékezett S. Benedek Andrásról, aki 2017-ben töltötte volna be 70. életévét. "Lassan kerekedik a kárpátaljai magyar irodalom története, és az a szép benne, hogy nem fog teljesen bekerekedni, mert itt van a váltás" – mondta az ünnepelt. Ennek kapcsán elmondta, hogy Marcsák Gergely "nemcsak irodalomtörténészi minőségében kiváló szakember, hanem ő az a lírikusa Kárpátaljának" akiben az utódját látja.
Egy Kárpátaljai Tollforgató, Aki A Magyar Irodalmi Kánon Részévé Vált
Dupka György, az Együtt folyóirat kiadója küzdőtársának nevezte a művészt. Elmondta, hogy a költő verseiből válogatást állítanak össze egy antológia formájában. Életében és verseiben az ablak motívumát emelte ki. A kritikusok szavait idézve kijelentette, hogy Vári Fábián László "a kárpátaljai magyarság szívhangja a költészetben". A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Zubánics László is köszöntötte a kárpátaljai tollforgatót. Elmondta, hogy "a történelem számára azok a versek, amelyekben Rákóczi, Mikes Kelemen, Ady Endre, mindazok a fontos emberek, akik számunkra kedvesek" nem jöttek volna létre, ha nincs Vári Fábián László és azok az emberek, akik őt támogatják. Az alkalom a Szózattal zárult. Szabó Kata Kárpá
Második kiadása jelent meg most a Kortárs kiadónál, s a lengyel kiadás ügyében is folynak a tárgyalások – mondta, majd kérésemre legkedvesebb kötetét is megnevezte. – Mindig a legújabb a legkedvesebb. 2020-ban jelent meg a Magyar Napló kiadónál a Koponyámban gyertya című válogatás, amely száz költemény tartalmaz az 1969–2019 között írt versekből. Jánosi Zoltán, a Rádiusz könyvek sorozatának megálmodója terjedelmes és alapos utószót írt hozzá, amelyben nemcsak a verseket, hanem a költészetemet is alaposan elemezte. Ezt a kötetemet tartom olyan kiadványnak, amely kellő színvonalon reprezentálja eddigi munkásságom nagyobbik részét. Az anyagot öt tematikai ciklusba rendeztem. A szellembeszéd a gondolati versek ciklusa, az Akit bölcsőbe szültek a személyes sors és dráma tépelődéseit egyesíti, a Frivol furulyán a szerelem igéit variálja, a Sikoly és sóhajban a történelem által sokat rángatott szülőföldünk sorsa elevenedik fel, a Palackba zárt üzenetben pedig az egykor keresztény Európáért, az emberiségért, a bizonytalan jövőért aggódó versek sorakoznak.