Szegedi Tudományegyetem | Tanrend / Együttműködés | | Sales | Central Médiacsoport

July 30, 2024

Megjelent a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Módszertani Csoport kiadásában a Felmérő módszerek az idősellátásban (Szerző: dr. Szabó Lajos) c. továbbképző füzet, melyet elsősorban a területi ellátásban dolgozó szakemberek figyelmébe ajánlunk. A szociális munka számos területén a kliensekkel folyó esetviteli munkában elvárásként jelenik meg az, hogy esetvitelünk jól felépített, tervezett és folyamatában követhető tevékenységként jelenjen meg. A jelen munka alapvetően arra törekszik, hogy szemben a sok helyen tapasztalható jelen gyakorlattal ösztönözze azt, hogy az idős ember segítése igényes szakmai munkává váljon. A felmérő módszerek alkalmazása egy kezdeti lépés ehhez. Ez a munka kísérletet tesz arra, hogy egy komplex felmérő rendszerben átfogó képet nyújtson kliensünkről, és ennek nyomán átgondolt és differenciált gondozási terv születhessen. Esetbemutatás szociális munka. A kiadvány tartalma: Bevezetés I. A tájékozódó interjú II. A támogató hátterek és források vizsgálata III. Az önálló életvitel képessége IV.

Esetbemutatás Szociális Munka Tv

3 alkalom, ülésenként 30-50 perc + 5-5 perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról  A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól  Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál! 3 A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései 4 A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van    Megismerő szakasz: az egyén megismeri a kiemelten fontos tulajdonságait. A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. Esetbemutatás szociális munka tv. Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített.

Esetbemutatás Szociális Munka Napja

Team munka a rehabilitációban – az ülővizit Rehabilitációs orvos BETEG Ápolónő Rehabilitációs orvos Gyógytornász Pszichológus Ergoterapeuta BETEG Logopédus Szociális munkás Logopédus Ortopéd műszerész Szociális munkás Dietetikus Rehabilitációs szakorvos Ápolónő Gyógytornász Pszichológus Ergoterapeuta BETEG Logopédus Ortopéd műszerész Szakorvosok Dietetikus Rehabilitációs szakorvos Ápolónő Gyógytornász DÖNTÉS Pszichológus A beteg és Beteg családja Mit jelent a rehabilitációs szemlélet az orvosi gyakorlatban? • Az akut – aktív ellátás során a beteg szerepe általában passzív (pl. appendectomia)! • A krónikus betegségek hátterében valamilyen károsodás áll (pl. Esetbemutatás szociális munka napja. vérnyomás szabályozás), melyek következménye további károsodás (), mely valamilyen fogyatékosságot okoz • A rehabilitáció is csak a beteggel, mint emberrel az együttműködő képességére, aktivitására építve lehet sikeres! • A "rehabilitációs szemlélet" nem más, mint a klasszikus orvosi szemlélet!

Esetbemutatás Szociális Munka

Motivációs interjú, mint technika Alap: Prochaska-DiClemente modell    felépülési mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van 14 Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják 15 1.

     Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos! Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) ártalomcsökkentés tünetek kezelése, családi probl.

5 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét 6 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II. Forrás: Szilágyi Klára 2000 7 Kapcsolatfelvétel  Első interjú  Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével    Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás) Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív 8 Kapcsolatfelvétel II.

10-06-027201, székhely: 3300 Eger, Bródy Sándor utca 6. I. em. 1. ) – a honlap működtetése céljából Az adattárolás módja: elektronikusan Külső szolgáltatók: Google Analytics Facebook Ireland Ltd.

Kárpátok Alapítvány – Egy Gyereket Sem Hagyunk Hátra? | Effekteam

A résztvevő pedagógus legyen tisztában az előítéletek, a másság problémáinak kezelési lehetőségeivel. A tanfolyam végére a résztvevő pedagógus váljon alkalmassá egy olyan esettanulmány/esszé elkészítésére, melynek témája konkrét problémákra, nevelési helyzetekre tett megoldási, fejlesztési javaslatok megfogalmazása. Az ismeretek számonkérésének módja: Min. Kárpátok Alapítvány – Egy gyereket sem hagyunk hátra? | Effekteam. 5-10 oldalas záró dolgozat leadása a tanfolyam utáni második héten, melynek témája konkrét problémákra, nevelési helyzetekre tett megoldási, fejlesztési javaslatok megfogalmazása. A jelentkezés feltételei: – iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; bármely szak; bármely pedagógus szakképzettség. – megelõzõ szakmai gyakorlat: – egyéb, éspedig: Javasolt munkakörök: Óvodapedagógus, Tanító, Szociálpedagógus Javasolt megbízások, funkciók (tevékenységek): Gyermekvédelmi felelős, Osztályfőnök A szakvizsgába történõ beszámítás lehetõsége: nincs ilyen megállapodás A továbbképzés kötõdik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez?

Hátrányos Helyzetű És Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek &Ndash; Fenntartható Fejlődési Célok

Ennek ismeretében már könnyebben felismeri a konfliktushelyzeteket a pedagógiai gyakorlatban. Célunk, hogy ismerjék meg a konfliktuskezelő, problémamegoldó stratégiákat, tudják ezeket a pedagógiai gyakorlatukban alkalmazni. A képzés során feltárjuk a konfliktuskezeléshez szükséges kompetenciákat, ezen kompetenciák fejlesztési lehetőségeit (döntésképesség, hitelesség, reflektivitás, énazonosság, kooperáció). Megismerik személyes kompetenciáikat, megismerik önmagukat. Nagyon fontos feladatunk, hogy a pedagógusok és gyermekek/tanulók legyenek képesek mások elfogadására. Ehhez kínálunk módszereket bemutatni, melyek segítik a tanulói önismeretet, a társas készségek fejlesztését. A résztvevők számára olyan ismeretek átadására kerül sor, amelyek megismerése után el tudnak készíteni egy esettanulmányt. A továbbképzés kilenc tematikai egység köré épül: 1. Bevezetés 2. Szintetizáló ismeretek 3. Személyes és társas kompetenciák a konfliktuskezelésben 4. Hátrányos helyzetű gyermek esettanulmány. A konfliktus meghatározása, pedagógiai értelmezése 5.

A 2019. évi adatok alapján minden 9. kiskorú gyermek kap HH vagy HHH minősítést, ami a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülők háromnegyede. A minősítés alapjául három tényező szolgál: a szülő, illetve a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége vagy alacsony foglalkoztatottsága, valamint az elégtelen lakó- és lakáskörülmények. Az RGYK-ra való jogosultságon kívül egy tényező megléte a hátrányos helyzet, legalább két tényező pedig a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelenti. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek – Fenntartható fejlődési célok. A családjából kiemelt, szakellátást nyújtó intézményekben elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő, tanulói, hallgatói jogviszonyban állók esetében az illetékes járási gyámhivatal hivatalból állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. Relevancia A társadalmi felzárkózás olyan viszonyok kialakítását kívánja meg, amelyek hosszú távon mindenki számára biztosítják a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit. A gyermekkori hátrányok feltárása és mielőbbi leküzdése kulcsfontosságú a későbbi boldogulás szempontjából.

Online Activity Játék