Csernus Kávézó Noszvaj Lombhaz | Gobbi Hilda Fiatalon B
Ez a hely nagyon rendezett, szabályos. Te is ilyen strukturált és szabályos vagy? Nem vagyok szabályos. Ez a hely a helyén van. És én is a helyemen vagyok.
- Velvet - Élet - Dr. Csernus Imre: „A félelmek jönnek-mennek, de mindig jelen lesznek az életünkben”
- Csernus Imre Noszvaj Csendülő – Csendülő – Csendülő Kávéző
- Gobbi Hilda és "feleségei" - MyWay... MyFaith...
- Gobbi Hilda ezer arca + FOTÓK | Szeged Ma
- Gobbi Hildát gyereklányként szexuálisan zaklatták, egy életre megundorodott a férfiaktól - Blikk
Velvet - Élet - Dr. Csernus Imre: „A Félelmek Jönnek-Mennek, De Mindig Jelen Lesznek Az Életünkben”
Nekem nagyon fontos, hogy olyan helyen történjen ez, ahol az emberekből felszakadnak a fájdalmak és meg tudnak nyugodni. De ezeket majd hétköznap tartjuk, a hétvégén a kávézóé a főszerep. Hétfőként és kedden meg zárva lesz az egész, hogy magához térjen, megnyugodjon a hely, megtisztuljanak az energiák, és, hogy az itt dolgozók megpihenjenek. Mert itt nem az a cél, hogy kizsigereljük az itt dolgozókat, sőt, meg fogom tanítani őket nemet mondani a megfelelő pillanatban. Csernus Imre Noszvaj Csendülő – Csendülő – Csendülő Kávéző. Nagyon sok vendéglátó helyen tapasztalom azt, hogy mindenki elvárja, hogy a pincér a csicskája legyen. Ha nincs meg a kölcsönös tisztelet a vendég és az őt segítő ember között, akkor az ember menjen tovább. Nagyon sok olyan hely van, ahol kinyalják a seggét a pénzéért. Kérhetek tejszínt a kávéhoz? Nyugodtan kérjél, de nem fogsz kapni. Kérni kérhetsz. A kávét és a péksütit illetően magas minőséget képviselünk – még ha te történetesen ezt nem szereted, amivel nincs semmi baj –, éppen azért, hogy megadjam a választás lehetőségét a vendégeinknek.
Csernus Imre Noszvaj Csendülő – Csendülő – Csendülő Kávéző
Sokan azért jönnek, mert mástól hallottak a helyről, ízlett nekik a kávé, meg akár miattam is, kétségtelen, de sosem kérdeztem meg, hogyan kerültek ide. Épp tegnap volt itt két hölgy, akik számára elképesztő élmény volt, hogy én szolgáltam ki nekik a kávét. Nekem ebben nincs semmi extra, én is olyan ember vagyok, mint bárki más. 11 Galéria: Dr. Csernus Imre, Csendülő Fotó: Kaszás Tamás / Velvet Nemrég megjelent könyvében azt írja, egy felmérés szerint Koszovó boldogabb ország, mint Magyarország...... Koszovó nem is akkreditált ország, sokan nem ismerik el. Tudni kell, hogy a nemzeti összetételének egy jelentős része albán nemzetiségű. Náluk, ahogy a törököknél, szerbeknél is, a családi összetartás nagyon fontos. Sok férfi Németországba jár dolgozni, keresetük egy részét mindig hazaadják. Csernus kávézó noszvaj lombhaz. Elképesztő, mekkora dugó van Röszkénél a nyári szabadságolások idején, amikor mennek haza vagy éppen indulnak vissza a külföldön dolgozó családtagok. Mi kéne ahhoz, hogy a magyarokra is jellemző legyen ez az összetartás?
Idő kérdése hogy mikor fogunk meghalni. A változatosságot képviselem azzal, hogy mindent eladóvá teszek. De tudni kell, hogy ha elviszel valamit, akkor annak az alap része egy újabb tárgy megvásárlására fog fordítódni, a másik részére pedig keresek egy szervezetet, kórházakat, óvodát, akinek szüksége van valamire. A bútorokból származó profitot jótékonysági célra fogjuk fordítani. Mindig ki lesz függesztve, hogy mire gyűjtünk, ezt mindig meg fogom mondani. Mert fontosnak tartom, hogy ne csak magunknak kepesszünk meg gyűjtsünk, hanem odafigyeljünk a környezetünkre meg az embertársainkra is. Ez egy segítő hely. Miért ilyen fontos neked a vendéglátás? Velvet - Élet - Dr. Csernus Imre: „A félelmek jönnek-mennek, de mindig jelen lesznek az életünkben”. Menő pszichiáter vagy, könyveket írsz, előadásokat tartasz... Olyan dolgokba tudok belevágni, amiben hiszek. Szeretem a vendéglátást, szeretek egy másféle vendéglátást. Most az embereim kicsit elúsztak a munkával, én is beálltam mosogatni meg törölgetni, meg pakolni a kávéscsészéket. Bármilyen munka fontos nekem. Az egy dolog, hogy az agyammal dolgozom, meg előadásokat tartok, meg a női vízilabda válogatottnak én csinálom elsejétől az olimpiai felkészítését, de nekem fontos, hogy sokféle mindent csináljak.
színész, szereplő, közreműködő Született: 1913. június 6. (Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest) Meghalt: 1988. július 13. (Magyarország, Budapest) 1913-ban született, nagyapja Gobbi Alajos karmester-zeneszerző volt. 1932 és 1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1960 és 1970 között a József Attila Színházban játszott. A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti Színház, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt. A már fiatalon tehetségével kitűnő Gobbi Hilda legnépszerűbb szerepeinek egyike Szabó néni volt, a rádióban hetente jelentkező Szabó család című sorozatban. Nevéhez fontos intézmények alapítása fűződik a Bajor Gizi Emlékmúzeum, a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari- és az Ódry Árpád Színészotthon is.
Gobbi Hilda És "Feleségei" - Myway... Myfaith...
A Patkó-villa, vagy más néven a Gobbi-villa a Dunabogdány és Visegrád közötti Visegrád–Szentgyörgypusztán a Kisoroszi-révnél található. Az eredetileg nagyobb (egész domboldalnyi) területet Gobbi Hilda üresen vette. Mivel további beruházáshoz nem volt tőkéje, extra fellépéseket vállalt és eladott telekhelyeket, melyek közül például egyiken Kerekes János zeneszerző nyaralót épített, Eszterházy Ilona színésznő és férje, Babits Antal – urológus professzor és a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere – hétvégi faházat, egy másik területen Fónay Márta kertészkedett haláláig. Házy Erzsébet és Darvas Iván is vett telket – melyre végül sosem építkeztek. A közvetlen Gobbi telekrésze alatti földet Vály Rózsi[2] tánctörténész vette meg, ám ehhez csupán egy pallónyi ösvény vezetett, így – nem lévén hogyan odaszállítani az építőanyagot sem – egészen a művésznő haláláig nem építkezhetett rá, s az után is csak hamisítással. Ezt viszont hamar leleplezték és az építkezés félbemaradt. A hegy tetején pedig, az ott – a nyaraló felett – felépített négyszintes házban forgatta le Fábri Zoltán a Karinthy Ferenc könyvéből adaptált Gyertek el a névnapomra című filmjét 1983-ban.
Gobbi Hilda Ezer Arca + Fotók | Szeged Ma
"... A legijesztőbb, hogy lassan-lassan eltávoznak a tanúk. Elmennek, s magukkal viszik életünk egy-egy korszakát - homály fed bizonyos eseményeket, amiket már soha senkitől nem kérdezhetünk meg. Távozásukkal a mi életünk is elvékonyul, üresebb lesz, de fakóbb, valószínűtlenebb lesz a kor is - a múltunk -, amiben éltünk és játszottunk; ki-ki a maga szerepét. " Gobbi Hilda: Közben Egy lány, aki gyűlölte a fasizmust, ezért kommunista lett. Egy színésznő, aki miután az illegalitásban együtt bujkált Kádár Jánossal, egyszerűen rátörte az ajtót, ha a főtitkár nem ért rá fogadni. Vagy egy olyan pasi, aki cseppet sem titkolta, hogy mikor ki a barátnője, hiába is húzták szájukat prűd elvtársai. Vagy egy öntörvényű színész, aki szinte mindent meg- és elért, amire vágyott. A politikai rendszert, a sikert, a hírnevet, a szerepeket, a szerelmet, a jólétet. A 98 évvel ezelőtt született Gobbi Hilda ( 1913. június 6. - Budapest) Luigi a népszerű mantovai muzsikus dédunokájaként évekig kínozták a kis Hildát zeneórákkal.
Gobbi Hildát Gyereklányként Szexuálisan Zaklatták, Egy Életre Megundorodott A Férfiaktól - Blikk
A színésznő önéletrajzi könyvében adott választ arra, hogy szerinte mire vezethető vissza az, hogy már egészen fiatalon a női nemért rajongott még akkor is, ha tudta, ez teljesen szembe megy a társadalmi normákkal. Szexuális irányultsága miatt nagy árat fizetett. Nem félt nyíltan szembe menni a megszokottal Gobbi Hilda eredetisége és tehetsége a legnagyobb magaslatokig emelte a színésznőt pályafutása során, ami azt eredményezte, hogy nemcsak korának kiválóságaként tartják számon, hanem a mai napig a magyar színház- és filmtörténet egyik legközkedveltebb karaktereként. Éppen ezért nem meglepő, hogy munkásságát Kossut-díjjal is kitüntették, valamint részesült az érdemes és kiváló művész állami kitüntetésekben is. Karrierjéről ódákat lehetne zengeni: minden akkor kezdődött, amikor 1932 és 1935 között az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia ösztöndíjas diákjaként tanult, a diploma után pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött. Nem egyszer állt színpadon a József Attila Színházban, valamint a Katona József Színházban, amely szereplések meghozták számára várva-várt sikereket.
Az évi fenntartási költséget – mely 2004-ben 2, 5 millió forint volt – a Pesti Magyar Színház, mint az állami tulajdonú alkotóház fenntartója saját büdzséjéből fedezi, támogatást nem kap rá. A villa jogi helyzete sokáig bizonytalan maradt, lassan a végakaratban foglalt cél is szinte feledésbe merült. Ezt nehezítette, hogy 2000-ben a kultuszminisztérium a régi Nemzeti nevét Pesti Magyar Színházra változtatta. 2002-ben, az új Nemzeti Színház felépülésekor viszont a megnevezett vagyontárgyak között – vagyis amelyeket az új teátrumnak kellett átadni – az alkotóház nem szerepelt. Így lett 2000 óta a Magyar Színház tulajdona a Nemzeti Színház tagjain kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok számára hagyományozott villa. 2010-ben Őze Áron, a teátrum akkori igazgatója újra megnyitotta az épület kapuit, s vették birtokba újra előbb a társulat tagjai, majd a legendás színésznő születésének századik évfordulója alkalmából a sajtó és a nagyközönség számára is látogatható lett. 2014-ben pedig itt forgatták Szabó Szonja rendezésében a Pesti Magyar Színiakadémia végzős színész hallgatóinak Jaffa című vizsgafilmjét.
A 70. születésnapjára rendezett gálaműsor százezer forintnyi bevételét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház felépítésére, és országos gyűjtést kezdeményezett, melynek végeredményeként 3, 3 milliárd forint gyűlt össze. Az új színházat sajnos már nem láthatta. 1961. Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal Gobbi és a nők Homoszexualitását soha nem titkolta, és úgy tűnt, hogy ezt a rendszer is elfogadta, az azonban valószínű, hogy legjobb barátja, Major Tamás 1959-ben emiatt rúgta ki a Nemzeti Színházból. Ezután a színésznő a József Attila Színházhoz szerződött, és továbbra is elkötelezett baloldali maradt. Bohém életet élt, sokat ivott – de soha nem a részegségig –, és állandóan cigarettázott. (Majorral tíz évig nem beszéltek a történtek után, de később kibékültek, bár a színésznő sosem bocsátott meg, viszont testvérként szerette Majort. ) A kollégák körében homoszexualitása sosem volt téma, így ismerték meg, így szerették és becsülték, és a Nemzetiből való eltávolításán kívül soha nem is származott hátránya másságából.