Szalézi Templom Szombathely Miserend | József Attila Születésnapomra Verselemzés
Szombathely 4. sz-ban vértanúhalált halt szentje, Szent Quirinus püspök a Száva partján, a ma Horvátországban található Sziszeken (római neve: Siscia) működött keresztény hívei között a Római Birodalomban. Bátor tanúságtevő hite miatt elfogták az agg püspököt, és az akkori tartományi fővárosba, Savariába szállították. Itt Amantius helytartó halálra ítélte a hajlíthatatlan hitű főpásztort, és malomkővel a nyakán a megáradt Perint vizébe dobták 305-ben v. 309-ben. Ereklyéi nagyrészt Rómában, de templomunk kereszthajóban is találhatók. A templom építtetője - a helyi szaléziak és az egyházközösség képviseletében - Ádám László szalézi igazgató (és Koller József plébános). Tervezője Foerk (Förk) Ernő főiskolai tanár (több más templom mellett a szegedi Fogadalmi Templom tervezője). 1932-ben bekövetkező halála után Brenner János építészmérnök vette át az építkezés irányítását. A templom alapkőletételére 1932 májusában került sor. Felszentelését 1938. Szalézi templom szombathely miserend. június 4-én Hlond Ágoston lengyel szalézi bíboros-prímás végezte.
Szent Kvirin Plébánia - Szalézi Templom , Szombathely
A 12 kereszt a kettős gyertyatartókkal a felszentelés jele. Írta: Dr. Tóth Jenő SDB
Az oltár koporsót szimbolizál, Kullai János asztalos és Rácz Gábor iparművész alkotása. Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom , Szombathely. Az altemplom oltára pedig piszkei vörösmárványból készült. A kriptában helyezték örök nyugalomra sok más hívő mellett a templom első jótevőit és az első, templomépítő szombathelyi szalézi generációt, de ide temették a díszpolgár Pável Ágoston költőt, Országh László nyelvészt, Rauscher Miksa építészt, Vukán Györgyöt, aki nem csak fogorvos, világhírű jazz-zongorista, de zeneszerző is volt, Brenner János vértanú papot, Tóth István szobrászművészt, akinek köszönhetjük Szily János és Horváth Boldizsár köztéri szobrait. A kriptában található Nepomuki Szent János szobrának agyagmintája is, amely szintén Tóth István alkotása. A Szent Kvirin Szalézi Plébánia temploma rendkívül tágas és világos, de egy másodpercig sem érezzük a méreteket túlzottnak, hiszen nincs túldíszítve, sokkal inkább puritán, céltudatosan "minimalista", barátságos és befogadó liturgikus tér.
Nagy László: József Attila! — Petri György: N. L. emlékére Görömbei András, Nagy László költészete, Debrecen, 2005, 319-341. 11. Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása Bedecs László, A költészet határai = B. L., Beszélni nehéz: Tanulmányok Tandori Dezsőről. Jozsef attila születésnapomra verselemzés . Bp., 2006, 62-81. 12. Zárthelyi dolgozat Témajavaslatok a házi dolgozat elkészítéséhez (Összehasonlító elemzés) Petőfi Sándor: A természet vadvirága — Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… Ady Endre: A Duna vallomása — József Attila: A Dunánál Vörösmarty Mihály: Az emberek — Petőfi Sándor: A világ és én Petőfi Sándor: A puszta, télen — József Attila: Holt vidék Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez — Illyés Gyula: Bartók Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen — Petri György: A szerelmi költészet nehézségeiről Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség — Kovács András Ferenc: Versforgatókönyv. Munkafilm Petőfi Sándor: A XIX. 5. Karinthy Frigyes: Így írtok ti – Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra Bónus Tibor, Irónia, paródia, esztétikai szublimáció: Karinthy Frigyes: Így írtok ti, Alföld, 2000/4, 56-63.
József Attila: Születésnapomra
2011-05-01 Széténeklés József Attila Születésnapomra c. versének utótörténetéről - másodszor. J. versének mai "átiratairól". Top 100 romantikus
Az állítás mellett rendre ott a tagadás is, gyakran a tagadószó ("Nem volna szép" – "nem lógok" – "nem adom" – "sziszegve se szolgálok" – "nincs alku"), máskor az ellentétezés, az értelmező magyarázat ("Költő vagyok" – "Mit érdekelne engem a költészet maga? " – "Szép a forrás – fürödni abban! " – "Más költők – mi gondom ezekkel? ") utal rá. József Attila: Születésnapomra. A vitát, a szembeállítást idézi a tisztaság és a mocsok ellentétes képsora, amelyhez a természet és a kocsma, az emberi cselekvés és a mímelés ellentéte kapcsolódik. Az elutasított költői magatartás szerint a költészet menekülés lehet a valóság kínzó gondjai elől. Az átkozódó hangulatú kifejezésekben megfogalmazódó ítélet a meghátrálókat, a kiegyezőket sújtja, azokat, akik nem tartják be "A mindenséggel mérd magad! " erkölcsi és szakmai parancsát, akik megalkusznak, s ezzel elvesztik a boldogsághoz való jogukat. A 8–10. szakasz a vállalt állásfoglalás történelmi-társadalmi igazságtartalmát, a művészet "termelőerővé" válását, elementáris hatóerejét bontja ki.