Letöltés — Az 1. Világháború
account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
account_balance_wallet Fizetés módja igény szerint Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. Széles választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is.
shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
2. Példamondatok a német főnév erős ragozására: Ich sehe eine Frau. (Egy asszonyt látok. ) Es ist die Tasche meines Freundes (Ez a barátom táskája. ) Ich habe den blauen Mantel für mein Kind gekauft. (A kék kabátot a gyerekemnek vettem. ) Ich gehe mit keinen Kindern ins Kino. (Egy gyerekkel sem megyek moziba. ) Ich habe gestern Nachmittag das Auto meines Freundes gefahren. (A barátom autoját vezettem tegnap délután. ) Die weiβe Bluse gefällt ihm/ihr nicht. (A fehér blúz nem tetszik neki. ) Ich gebe ihm/ihr ein Buch. Német nyelvtani táblázatok. (Egy könyvet adok neki. ) Wir haben zum Frühstück Brot mit Schinken gegessen. (Reggelire kenyeret ettünk sonkával. ) 2. A német főnév gyenge ragozása 2. A német főnév gyenge ragozásának szabálya: Szótári alakban felismerhetőek: "˜n, ˜n" vagy "˜en, ˜en" jelölés található a kérdéses főnév szótári alakja mögött. Gyenge ragozású főnevek azok a hímnevű főnevek, amelyek egyes-szám tárgyesettől egyes-szám részes esetig, valamint többes-szám alanyi esettől többes-szám részes esetig mindenhol "-(e)n" végződést kapnak, ide tartoznak: "-at" végződésű hímnemű, német főnevek (pl.
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az osztrák-magyar, az orosz és az ottomán birodalom is megszűnt létezni. A Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés megalapította az Osztrák Köztársaságot, amely főként a megcsonkított Habsburg állam német nyelvű területeiből állt. Az Osztrák-Magyar Birodalom átadta koronabirtokait az újonnan létrejött utódállamoknak, többek között Csehszlovákiának, Lengyelországnak, illetve a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak, amelyet 1929-ben Jugoszláviára neveztek át. Emellett Dél-Tirol, Trieszt, Trentino és Isztria területeiről Olaszország, Bukovináról pedig Románia javára mondott le.
Az I. Világháború Kitörése
Németország emellett légierővel sem rendelkezhetett. A németeknek eljárást kellett indítaniuk a császár ellen az elkövetett háborús bűnökért, más vezetők ellen pedig az agresszív háború kirobbantásáért. A lipcsei tárgyalások főként felmentésekkel végződtek, anélkül, hogy a császár vagy bármelyik fontos nemzeti vezető jelen lett volna a vádlottak padján, ezért még Németországban is kirakatpereknek tekintették őket. Az újonnan megalakult német demokratikus kormány a versailles-i békeszerződést "békediktátumnak" (Diktat) tekintette. Franciaország, amely a "nagy négyes" többi tagjánál nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett, ragaszkodott a szigorú feltételekhez, azonban a békeszerződés összességében nem rendezte az I. világháborút kirobbantó nemzetközi viszályokat. Ellenkezőleg, inkább akadályozta az Európán belüli együttműködést, és elmérgesítette azokat a háborút okozó problémákat. A háború szörnyű áldozatokat és rengeteg emberéletet követelt minden oldalon, és a veszteségek óriási súlyként nehezedtek a legyőzöttekre és a győztesekre is.
Az I. Világháború Frontjai
Az 1. Világháború
Maga Sipos Gyula írja, hogy minden a bizalomra épült: ha nem bíztak volna egymásban, nem tudtak volna talpon maradni. Ez a bizalom ma már szinte ismeretlen fogalom. " A rendező: Burján Zsigmond (Fotó: Kiss László) forrás: A szerző véleménye: A lövészárokban átélt borzalmak hatalmas mentális és lelki megterhelést okoznak a besorozott katonáknak. A 21. században szinte felfoghatatlan, hogy mit élhettek át őseink a fronton. A Csak még egyszer előre! című film emberi szempontból mutatja be az I. világháború szenvedéssel teli világát. Lebilincselő látni hogyan kommunikáltak, harcoltak és tartották egymásban a reményt dédapáink. Azok az őrülten szoros baráti/bajtársi kapcsolatok, amik ott szövődtek megismételhetetlenek a mai körülmények között. Éppen ezért nagyon fontos kutatni, és foglalkozni a Nagy Háború,, egyszerű katonáinak" sorsával: talán elleshetünk valamennyit szolidaritásból, kitartásból és barátságból a 20. századi lövészárkok mélyéről… Honnan vették az emberfelettihez az emberi erőt őseink?
Az I. Világháború Vége
Az elesett katonák mellett a hosszú csatározások teljesen lepusztult csatatereket hagytak maguk után, és a pipacs volt az egyik olyan növény, amely a kopár területeken is képes volt vörös virágzásba borítani a mezőket. "Az első világháborút a híres amerikai diplomata és történész – írja Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve c. könyvében -, George F. Kennan nyomán gyakran nevezik a huszadik század "őskatasztrófájának" – abban az értelemben, hogy a későbbi nagy katasztrófák (bolsevizmus, fasizmus, nácizmus, második világháború) utána és miatta következtek be. Mindenesetre a világtörténelem nem sok olyan éles határvonalat ismer, mint amilyen 1914 nyarán a világháború hirtelen és (talán) váratlan kirobbanása volt. " Ebben az esetben a diktátumot a szó szoros értelmében kell érteni: Ferdinand Foch francia marsall a vasúti kocsiban diktálta a szövetségesek feltételeit a Matthias Erzberger német centrumpárti képviselő vezette fegyverszüneti delegációnak. A feltételek többek között tartalmazták, hogy a németek 14 napon belül kiürítik a megszállt területeket (beleértve Elzász-Lotaringiát, Belgiumot, Luxemburgot és a Rajna bal partját), Keleten pedig visszavonulnak az 1914. évi vonalak mögé.
A főoldalon kiemelt menüpontként érhetjük el a köszöntőt, de itt tudhatunk meg rengeteg érdekes információt a szarajevói merényletről is. Az események leírása mellett fényképeket láthatunk, de Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és nejének végzetes látogatásáról, majd koporsóik hazaszállításáról is megtekinthetünk egy mozgófilmet. Emellett meghallgathatunk egy katonanótát, de korabeli sajtó- és visszaemlékezéseket, valamint regényrészleteket is elolvashatunk. A Borsszem Jankó néhány korabeli karikatúráját, illetve anekdotákat is megismerhetünk. A frontvonal mögött zajló hátországi események, az ottaniak hétköznapjai ugyanolyan jelentőséggel bírnak az események megismerésében. Ehhez kapcsolódóan korabeli levelezőlapokat, fényképeket – pl. a Nemzeti Áldozat jelvényéről –, valamint a háborús hétköznapokról egy-egy mozgófilmet is megtekinthetünk. Korabeli verseket, sajtóhíreket is megismerhetünk, de tudásunkat a sajtóban megjelent hirdetések is elmélyíthetik. Szintén a főoldalról érhetjük el azt a hatalmas gyűjteményt, amely a világháború résztvevőinek portréit tartalmazza.