Megyei És Városi Bál Szombathelyen (2014. Január 11.) - Alon.Hu - Egry József, A Balaton Festője - Cultura.Hu
Múzeumi programok - 2022. április Élőlény és környezete 2. Megnyílt a Sisi-kiállítás! A Sisi-kiállítás látogatásáról Múzeumpedagógust keresünk! Múzeumi programok - 2022. március Szántó Piroska - könyvbemutató Széchenyi 2020 Hétvégén zárva a Savaria Múzeum
Városi Bál Szombathely 2017 Express
Puskás Tivadar polgármester szerint a politikában nincsenek véletlenek, így semmi rendkívüli nincs abban, hogy Hende Csaba a 86-os számú tombola tulajdonosa lett. Városi bál szombathely 2017 express. A városvezető megköszönte Hendének, hogy elintézte az M86-os útra vonatkozó fizetési kötelezettség eltörlését, végül pedig emlékeztetett arra, hogy a jótékonykodás Szombathely szellemiségéhez tartozik. A programban a vacsora után tánc és fiatal Vas megyei tehetségek produkciói, bor- és pálinkakóstolás, tombolasorsolás szerepeltek. A sztárvendég Foki Dániel volt, a Magyar Televízió Virtuózok című műsorának döntőse.
Szabadon felhasználhatóvá váltak Egry József festményei, Almásy László, Makkai Sándor, Sinclair Lewis, André Gide, Maróczy Géza, Henry de Vere Stacpoole írásai, Rosenberg Zsigmond zeneművei, illetve Fodor Jenő építészeti tervei január 1-jétől Magyarországon.
Festmények, Zenei És Irodalmi Művek Is Közkinccsé Váltak
Holnaptól, azaz január 1-től válnak szabadon felhasználhatóvá a hetven éve elhunyt szerzők művei. A nevek listáján többek között a "Balaton festőjeként" aposztrofált Egry József is szerepel – tájékoztatott az MTI. A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1951-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban védett szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek – felhasználására, újrapublikálására – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel. Mint írták, a szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. Festmények, zenei és irodalmi művek is közkinccsé váltak. A szerzői jog az Európai Unió szinte valamennyi államában – így Magyarországon is – megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított hetven évig. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.
Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan "újraindul". A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel - feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább hetven éve elhunyt.