Mediterrán Kertek Növényei – Karrierjében Vargabetűk, Magánéletében Depresszió Gyötörte A Feledhetetlen Baritont, Latinovits Zoltánt » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Egy hosszabb nyári szünet után kerttervező vendégbloggerünk ismét jelentkezik. Tézli-Szabó Franciskával közös sorozatunkban ezúttal a mediterrán kertek sajátosságairól tudhatunk meg többet. Ezt a közkedvelt stílust bátran alkalmazhatjuk, akár egy aprócska kertben is teremthetünk meditterán hangulatot. Olyan növényeket telepítsünk, amelyek felidézik a mediterrán klíma növényeit. Ilyenek a szárazságkedvelő, gyakran illatos növények, pl. Mediterrán kert ismérvei. citrusfélék, levendula, leander. Sok melegkedvelő, különleges, architektonikus megjelenésű növény közül is választhatunk: például jukkák, kaktuszok, pálmák, díszfüvek, stb. Az évelők közül nagyszerű hatást érhetünk el a meleg árnyalatú fészkes virágzatúakkal (Coreopsis, napraforgó, varjúháj), kékes-lilás virágúakkal vegyesen (macskamenta, kékszakáll, levendula, zsálya). A hatást fokozzák az ezüstös, szőrös levelű háttérnövények (nyuszifül, üröm stb). Ne felejtsük el, hogy fűszernövényeink többsége is mediterrán eredetű, ezeket is ültethetjük tartóedénybe, fűszerágyba (kakukkfű, oregano, bazsalikom).
- Mediterrán kert ismérvei
- Tanulmány a nőkről – Wikipédia
- SONLINE - Jogosítvány nélkül és ittasan vezetett
- Karrierjében vargabetűk, magánéletében depresszió gyötörte a feledhetetlen baritont, Latinovits Zoltánt » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Mediterrán Kert Ismérvei
Ha mediterrán környezetről beszélünk, azonnal felrémlenek a vakítóan fehér görög házfalak, a sajátos, enyhe dőlésszögű, agyagcserepes tetők, terrakotta színek, napfény, a tenger és az ég kékje. Ki ne szeretné a nyaralás alatt megtapasztalt hangulatot a környezetébe csempészni. Épülnek is egyre -másra a "mediterrán' stílusú épületek, lakóparkok, és ezek több-kevesebb stíluselemmel meg is idézik a Földközi-tenger partjainak hangulatát. Kész van az épület, a falakat enyhe narancsos, bézs vagy barnás színre vakoltuk, az agyag tetőcserepek is a helyükön vannak, és a rusztikus lapokból lerakott kőterasz is megvan. Mi mégis úgy érezzük, hiányzik valami a képből. Ha jobban megnézzük a nyaralás képeit, rájövünk, hogy az igazi mediterrán hangulathoz a növények ugyanolyan fontosak, mint az épületek. Buja, lila virágeső a háttér egyik képünkön, hatalmas pálma a másikon. Este, amikor a tavernában üldögéltünk, szőlőlugas alatt iszogattuk a görög gyantás bort. Hatalmas platánfák alatt, vagy olajfaligetekben sétáltunk, az illatokat a hőségben illóolajukat párologtató fűszernövények adták.
2019. 11. 06. Budapesttől néhány kilométerre az agglomerációban találjuk Dési Andrásék otthonát és azt a kertet, amit egyedi ötletek alapján tervezett és alkotott meg saját maga. Andrást utazásaik során leginkább a mediterrán típusú kertek és a táj jellegzetes növényei inspirálták, így arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a hangulatot a saját környezetében is megvalósítja. 2017-ben kezdődtek meg a telken a munkálatok, ahol a környékre jellemző agyagos réteggel kellett megbirkózni. A rossz vízelvezető képességű talaj egy részét el is távolították. Az új, tápanyagban gazdag földrétegbe került egy automata öntözőrendszer, ami nem csak a kertet, de a ház előtti előkertet is friss vízzel látja el. Az L-alakú mediterrán kert legjellegzetesebb növényei a térben álló ciprusok, a kerítés melletti leylandi ciprus és a látványos, elszórtan ültetett mandulafenyők. András elmondása szerint olyan növényeket kellett összeválogatni, amik mediterrán jellegük mellett jól tűrik a téli, időnként meglehetősen hideg időjárást.
Latinovits Zoltánnak régi álma volt, hogy rendezhessen, de erre az "illetékes elvtársak" nemigen adtak lehetőséget. 1971-ben azonban gyakorlatilag száműzték a fővárosból, és a Veszprémben töltött két évad alatt két olyan bemutatót jegyzett rendezőként, amely métán helyet kér magának a nagy rendezések sorában. A '71–72-es évadban színre vitte Németh László Győzelem című darabját, majd a '72–73-asban Gorkij Kispolgárok című színművét. Koltai Tamás a Színház 1973 májusi számában így ír erről a (két) rendezésről ( A tétnélküliség drámája): Az első, ami vitathatatlan a veszprémi Kispolgárok-előadásban: Latinovits Zoltán rendezői professzionalizmusa. Németh László Győzelem című drámájának színpadra állításakor még úgy tűnhetett föl némelyek szemében, mint a hályogkovács, aki nincs tudatában annak, hogy életveszélyesen operál. SONLINE - Jogosítvány nélkül és ittasan vezetett. Látszat volt az is; Latinovits nem a dráma ellen rendezett, hanem megkövesedett előadási hagyományok ellen. Nem a zárt drámai konstrukciót verte szét, s főként nem az írói gondolatot, hanem csak azokat a szcenikai közhelyeket, amelyek a színpadi gyakorlatban hozzáragadtak a Németh László-drámákhoz.
Tanulmány A Nőkről – Wikipédia
(1972) Csínom Palkó (1973)
Sonline - Jogosítvány Nélkül És Ittasan Vezetett
Fotó: illusztráció
Karrierjében Vargabetűk, Magánéletében Depresszió Gyötörte A Feledhetetlen Baritont, Latinovits Zoltánt » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Verseskötetei mellett műfordításai és gyerekirodalmi művei is kimagasló irodalmi nívót képviselnek. Érdemei az Újhold című, meghatározó folyóirat lapszerkesztőjeként, esszéíróként és tanárként is maradandóak, a szellemi szabadságot és a minőséget mindenek fölé helyezte. Tárgyias költészetével, kései tömbszerű prózaverseivel a modern magyar költészet alakítójává, nemzedékének vezető egyéniségévé vált - áll a közleményben.