Károlyi Kastély Parád | Komlói - Időkép Képtár
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Menü Kezdőlap Képgaléria Látnivalók A "jó palócokról" "A kedvenc falu 2016" Kezdőlap » Képgaléria » Régmúlt idők képeslapokon » Károlyi kastély kápolnája Régmúlt idők képeslapokon Károlyi kastély kápolnája « » ← Előző Következő → Vissza a mappához Profilkép PARÁD-PARÁDFÜRDŐ Palócház (Parád, Sziget u. 10. ) Tájház (Parád, Kossuth u. 53. ) Utolsó kép Elérhetőség Keresés Archívum Naptár << Augusztus / 2019 >> RSS Forrás megtekintése Statisztika Most: 1 Összes: 30702 30 nap: 573 24 óra: 21, 2007-2018 © Minden jog fenntartva. Károlyi-kastély - Parád. | RSS
Károlyi Kastély Parádsasvár
A dualizmus kora a parádi üveggyártás számára is fellendülést hozott. Károlyi Mihály 1890-ben vette át apjától az uradalmat, s vele a gyárat. Az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. 1923-ban a gyár nagy része leégett, ám még abban az évben hozzákezdtek az újjáépítéséhez. Az új kemencék beállításával a parádi gyár állította elő a hazai gyógyszeres üvegek 90 százalékát. Károlyi kastély parádsasvár. 1945 után élte legválságosabb időszakát a gyár, az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is. 1949-54 között szünetelt a termelés. A drága szállítási költségek miatt az akkori kommunista vezetés inkább szövőgyárat látott volna szívesen az üveggyár helyén. Így előbb szövőüzem működött, később karácsonyfadíszeket készítettek itt. 1954-ben azonban megindult a rekonstrukció, alig három évvel később már lényegesen bővítették is az üzemet. Egy évtized alatt a termelés megötszöröződött, a termékek mintegy 40 százalékát exportálták. Az 1960-as évek második felében jelentős kivitelt bonyolított a gyár Kanadába, az Egyesült Államokba és több európai országba is.
Károlyi Kastély Paradiiz
A vállalkozás magyar tulajdonban maradt, és folytatható a több száz éves üveggyártási hagyomány, Kristály Manufaktúra Parád 1708 Export-Import Kft. néven. A gyár történetéből érdemes kiemelni, hogy 1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem állíttatta fel az első üveghutát, a mai üveggyár elődjét Parádóhután. Szinte egyedülálló, hogy ez az üzem lassan 300 éves múltra tekint vissza. Károlyi kastély paradiiz. Van olyan feltevés, mely szerint Rákóczi hadiipari termelés céljával állította fel a hutát, bár erre konkrét bizonyítékok nincsenek. A Rákóczi-szabadságharc bukása után birtokai idegen kézre kerültek. A debrői uradalom és benne Parádóhuta új tulajdonosa gróf Aspremont Károly lett. A termelés mennyiségéről nincsenek pontos adataink, azt azonban tudjuk, hogy a műhely nemcsak a debrői uradalom szükségleteit elégítette ki, hanem ellátta a környék településeit is ablaküveggel, háztartási edényekkel. 1740-ben Grassalkovich Antal vette meg debrői uradalmat, így Parád is az ő tulajdonába került. 1767-ben Parádsasvárra került a műhely, melynek oka az volt, hogy az egyre jobban fejlődő manufaktúrának a korábbi hely már nem tudott elég fát biztosítani.
[3] Közélete [ szerkesztés] Polgármesterei [ szerkesztés] 1990–1994: Holló Henrik (független) [4] 1994–1998: Holló Henrik (független) [5] 1998–2002: Holló Henrik (független) [6] 2002–2006: Holló Henrik (független) [7] 2006–2010: Holló Henrik (független) [8] 2010–2014: Holló Henrik (független) [9] 2014–2019: Holló Henrik (független) [10] 2019-től: Holló Henrik (független) [1] Népesség [ szerkesztés] A település népességének változása: 2001 -ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. [11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90, 4%-a magyarnak, 1% németnek, 0, 2% románnak, 0, 5% szlováknak mondta magát (9, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46, 8%, református 6, 4%, evangélikus 0, 5%, görögkatolikus 2, 7%, felekezeten kívüli 12, 3% (30, 9% nem nyilatkozott). Parád, a palóc föld - Képgaléria - Régmúlt idők képeslapokon - Károlyi kastély kápolnája. [12] Gazdaság [ szerkesztés] A Parádi Üveggyár 2005 -ben bezárt. [13] Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt. )
A felhőtípus és a felhőforma alkotja a felhőfajtát, amihez további változatok, járulékos képződmények, kísérő felhők is kapcsolódhatnak. 1. pehelyfelhők – Cirrus (Ci) A felhőtípusok közül 7–9 km magasan találhatók a pehelyfelhők, latinul a Cirrus (Ci) felhők. Széttagolt felhők, fehér, finom rostokból, vagy fehér, vagy túlnyomóan fehér foltokból, vagy keskeny szalagokból állnak. Ezek a felhők rostos, vagy selymes külsőt mutatnak, áttetszők. Majdnem kizárólag jégkristályokból állnak. E kristályok elég aprók és viszonylag ritkásan helyezkednek el, ezért a legtöbb Cirrus felhő átlátszó. A nagyobb jégkristályok nagyobb vertikális sebességet érhetnek el, ezáltal hullósávokat alkothatnak. A jégkristályok halo-jelenséget hozhatnak létre. Ebből a felhőtípusból nem hullik csapadék. Idokep komló. 2. Bárányfelhő – Cirrocumulus (Cc) Magasszintű felhő a gomolyos bárányfelhő, a Cirrocumulus (Cc). A bárányfelhő vékony, fehér, önárnyék nélküli felhő. Olyan felhőréteg, amely kis szemcsés fodorszerű elemekből áll. Ezek egybeolvadhatnak, vagy elkülönülhetnek egymástól és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vehetnek fel.
Időkép Hu Komló Térkép
Előző Következő Komló 11 kedveli A megtekintések számát nap végén összesítjük tibszek 2022. január 3. 15:28 Hozzászólások tagota Klassz! :) 2022. január 03. 21:52 hopihe78 Lenyűgöző ❤ 2022. 19:58 kocka55 Szép! 2022. 16:52 jelento2020 Csodás kép! :) 2022. 15:35