Szenzoros Feldolgozási Zavar - Tavasszal Ültethető Virághagymák
Szerző: Madács Anita, tiflopedagógia, - szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, közoktatás-vezető MA, TSMT terapeuta, mentor A TSMT-HRG College oktatója, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődés - és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék oktatója Amennyiben a TSMT és HRG terápiák szenzoros feldolgozási zavarra gyakorolt hatásmechanizmusát szeretné megtekinteni, kattintson ide! Hogyan is működünk? Környezetünk rengeteg ingert közvetít felénk, illetve keletkeznek a testünkben (izmainkban, ízületeinkben stb. ), melyet érzékszerveinken (szenzorainkon) keresztül érzékelünk. A szenzoros feldolgozási zavar – Mindennapi Fejlesztés – Kreatív Hétköznapok. Bőrünkkel, izmainkkal, szemünkkel, orrunkkal, egyensúlyszervünkkel, ezeket az ingereket felfogjuk, majd idegrendszerünk feldolgozza, értelmezi azokat, hogy reagálhassunk rájuk, pl. : ha hirtelen erős fény éri a szemünket, becsukjuk azt. Amikor a feldolgozás optimálisan megy végbe, megfelelő a válaszunk, ami segíti a környezethez való alkalmazkodást; ha hideget érzékelünk, betakarózunk, vagy felveszünk még egy ruhadarabot.
- A szenzoros feldolgozási zavar – Mindennapi Fejlesztés – Kreatív Hétköznapok
- Szenzoros integrációs zavar: típusai és jellemzői - Pszichológia - 2022
A Szenzoros Feldolgozási Zavar – Mindennapi Fejlesztés – Kreatív Hétköznapok
Szenzoros IntegráCióS Zavar: TíPusai éS Jellemzői - Pszichológia - 2022
Amennyiben az érzékelési szabályozás területén eltérő a működés, a gyermek a normál erősségű ingert túl bántónak/fájdalmasnak/ijesztőnek éli meg, kitér előle/elkerüli (ingerhárító), a kár direkt keresheti azokat (ingerkereső); lehet, hogy egy szokványos erősségű ingerre nem/alig/késve/rövid ideig reagál (alulérzékeny). A megkülönböztetési képesség nehezítettsége szintén bármely érzékszervet érintheti, pl. a bőrt egy időben ért több ingerből csak egyet érzékel, lehet, hogy nem tudja megkülönböztetni az eltérő minőségű ingereket, nehezen ismeri fel a szavakat alkotó betűk közötti eltéréseket, esetleg a hangok közötti különbségeket, látványok részletei között nehezen tesz különbséget, elveszettnek érzi magát tömegben, stb. Az érzékelés alapú mozgásos rendellenesség egyik típusa a testtartási rendellenesség, másik az ügyetlenség (diszpraxia). Az előbbi pl. az izomtónus eltérésében, a jobb/bal oldal együttes használatának problémájában, az egyensúly nem megfelelő működésében nyilvánul meg; az utóbbi gyenge motoros koordinációval rendelkezik, nehézségei vannak a kézügyességet igénylő feladatokban, hangképzési problémái lehetnek.
Tehát a probléma – hacsak a gyermek magától nem képes az évek során valamennyire kompenzálni –nem nőhető ki, mindenképpen kezelésre szorul. – Nem szabad semmit sem erőltetni, az ingerelárasztás az ilyen gyermekek esetében ellenkező hatást szokott kiváltani, így ilyesmivel ne próbálkozzunk – hívja fel a figyelmet a szakember. Mi társulhat az SPD-hez? Gyakran fordul elő együtt autizmus spektrumzavarral, diszlexiával, diszgráfiával, tanulási nehézségekkel, depresszióval, ADHD-val. De ne feledje: attól még, hogy vannak magatartásproblémái egy SPD-s gyermeknek, magatartászavara még nem feltétlenül van! Számtalan terápiás lehetőség áll rendelkezésre, például foglalkozásterápia (OT), DSZIT/Ayres, vizuális terápiák, hallásterápiák, TSMT/HRG. A terápia beállítását és az ezt megelőző állapotfelmérést mindig szakember végzi el.
Az elvirágzott szárakat mindenképpen távolítsa el, hisz a hagymákra nézve káros hatású lehet a felesleges magképzés, sőt elmaradhat a következő évi virágzás is. Az őszi ültetésű virághagymáknál a kifejlődött fiókhagymákat (pl. tulipánoknál) rendszeresen válassza le az anyahagymáról. Öntözés Az ültetés után nem igényelnek további öntözést. Tápanyagutánpótlás Tavasszal, mihelyt megjelennek a hajtások, szórjon ki szervestrágyát, vagy komplex műtrágyát. Téli védelem A tavasszal ültethető hagymákat a virágszárak leszáradása után, de legkésőbb az első őszi fagyok beállta előtt szedje fel. A nyáron és ősszel virágzó, tavaszi ültetésű hagymákat és gumókat (kardvirág, dáliák, begóniák, stb. ) – tekintettel fagyérzékenységükre- csak a májusi fagyok után ültesse ki. Melegebb fekvésű helyeken esetleg már április végén. A bebarnult illetve befeketedett, száraz leveleket vágja le, de a hagymákat késő őszig hagyja a földben érni. Október végén, száraz időben vegye ki a hagymákat, és fagymentes, száraz, szellős helyen teleltesse át őket, kb.
Szinte valamennyi tavasszal virágzó hagymás optimális ültetési ideje augusztus végétől október végéig tart (ezért hívják őket őszi hagymáknak). A hóvirág és a téltemető virágzik először, majd a krókuszok és nárciszok, a Scilla fajokon át egészen a májusig is virágzó tulipánokig. 10? C körüli hőmérsékleten gyökeresednek meg még a téli fagyok beállta előtt. Tavasszal azokat a hagymákat ültesse, amelyek fagyérzékenyek, a földben hagyva nem telelnek át (pl. Kardvirág, begónia, dália, kanna, stb. ) Az őszi ültetésű hagymákat évekig hagyhatja egy helyen (kivétel a tulipánok és a jácintok, ezeket a szebb virágzás érdekében legalább 2 évente át kell ültetni). A tavasszal ültethető hagymákat a virágszárak leszáradása után, de legkésőbb az első őszi fagyok beállta előtt szedje fel. Metszés Virágzás után hagyja a lombot visszahúzódni: várja meg türelmesen amíg a levelek elsárgulnak és leszáradnak. A krókuszokat, törpe íriszt nyugodtan ültetheti a fűbe is. Korai virágzásuk miatt visszahúzódnak a fűnyírás megkezdéséig.
A hóvirág és a téltemető virágzik először, majd a krókuszok és nárciszok, a Scilla fajokon át egészen a májusig is virágzó tulipánokig. 10? C körüli hőmérsékleten gyökeresednek meg még a téli fagyok beállta előtt. Tavasszal azokat a hagymákat ültesse, amelyek fagyérzékenyek, a földben hagyva nem telelnek át (pl. Kardvirág, begónia, dália, kanna, stb. ) Az őszi ültetésű hagymákat évekig hagyhatja egy helyen (kivétel a tulipánok és a jácintok, ezeket a szebb virágzás érdekében legalább 2 évente át kell ültetni). A tavasszal ültethető hagymákat a virágszárak leszáradása után, de legkésőbb az első őszi fagyok beállta előtt szedje fel. Metszés Virágzás után hagyja a lombot visszahúzódni: várja meg türelmesen amíg a levelek elsárgulnak és leszáradnak. A krókuszokat, törpe íriszt nyugodtan ültetheti a fűbe is. Korai virágzásuk miatt visszahúzódnak a fűnyírás megkezdéséig. Az elvirágzott szárakat mindenképpen távolítsa el, hisz a hagymákra nézve káros hatású lehet a felesleges magképzés, sőt elmaradhat a következő évi virágzás is.
Az őszi ültetésű virághagymáknál a kifejlődött fiókhagymákat (pl. tulipánoknál) rendszeresen válassza le az anyahagymáról. Öntözés Az ültetés után nem igényelnek további öntözést. Tápanyagutánpótlás Tavasszal, mihelyt megjelennek a hajtások, szórjon ki szervestrágyát, vagy komplex műtrágyát. Téli védelem A tavasszal ültethető hagymákat a virágszárak leszáradása után, de legkésőbb az első őszi fagyok beállta előtt szedje fel. A nyáron és ősszel virágzó, tavaszi ültetésű hagymákat és gumókat (kardvirág, dáliák, begóniák, stb. ) – tekintettel fagyérzékenységükre- csak a májusi fagyok után ültesse ki. Melegebb fekvésű helyeken esetleg már április végén. A bebarnult illetve befeketedett, száraz leveleket vágja le, de a hagymákat késő őszig hagyja a földben érni. Október végén, száraz időben vegye ki a hagymákat, és fagymentes, száraz, szellős helyen teleltesse át őket, kb. 5-8? C-os hőmérsékleten. Az ősszel és tavasszal egyaránt ültethető hagymákat (frézia, szellőrózsa) átteleltetheti a földben, takarással védve a fagyok ellen.
5-8? C-os hőmérsékleten. Az ősszel és tavasszal egyaránt ültethető hagymákat (frézia, szellőrózsa) átteleltetheti a földben, takarással védve a fagyok ellen. A virághagymákat ültetés előtt célszerű a gombabetegségek ellen kb. 3-4 órán át Fundazol 0, 2%-os oldatban áztatni. Ez a művelet egyben a csírázást is elősegíti. Az ültetési mélység általában a hagyma átmérőjének a kétszerese. Kézzel, kis hagymaültető lapát segítségével ültessen, majd alaposan öntözze be a területet. Figyelem! A hagymákat és a gumókat mindig a csúcsukkal felfelé ültesse. A tavaszi ültetésű hagymákat csak a tavaszi fagyok elmúltával ültesse szabadföldbe (tetszés szerint cserépben előhajtatható). Az őszi ültetésű virághagymákat, május végén-június, elején szedheti fel a talaj feletti részek elszáradása után, majd letisztítva, szellős, viszonylag hűvös (10-15 C) helyen tárolja a következő őszi ültetésig. A kifejlődött virághagymákat (pl. tulipánoknál) rendszeresen válassza le az anyahagymáról. A virághagymák és gumók sikerrel ültethetők erkélyládába, teraszokon virágtartókba, vagy cserépbe, vigyázva az állandóan nedves talajra és az átteleltetésre.
Gyakran azok a legnépszerűbb virághagymák, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást, mégis ellenállóak és szokatlan alakú virágaikkal, érdekes levélzetükkel a tavaszi kert díszére válnak. A legtöbb virághagyma fagytűrő, így nem károsítják őket a tavasz eleji fagyok. Melyek a legnépszerűbb tavaszi virághagymák? A tél unalmas szürkesége után kellemes felüdülést jelent, ha szemünk a tavaszi virágok színes látványában gyönyörködhet. Termeszthetjük őket kertünkben virágágyásokban, nagyobb fák vagy cserjék alatt, konténerben, de az erkélyen és az ablakpárkányon is tavaszi hangulatot teremtenek. A tavaszi sáfrány (Crocus vernus) Fehér, lila és sávos virágai tavasszal nyílnak. Azt állítják róla, hogy a legellenállóbb sáfrányfajta. Évelő növény, nem nő 15 cm-nél magasabbra. Ültethető cserjék alá, virágágyásba, gyepszőnyeg alá vagy akár balkonládába is. A tavasz jöttét jelzi, ha a földből kibújt sáfrány lassan növekedésnek indul, és megjelennek az első virágcsokrok. A csésze alakú virágkehely lila színű virágai fehéres csíkozásúak, erőteljes kontrasztban a sárga középpel.
A virághagymákat ültetés előtt célszerű a gombabetegségek ellen kb. 3-4 órán át Fundazol 0, 2%-os oldatban áztatni. Ez a művelet egyben a csírázást is elősegíti. Az ültetési mélység általában a hagyma átmérőjének a kétszerese. Kézzel, kis hagymaültető lapát segítségével ültessen, majd alaposan öntözze be a területet. Figyelem! A hagymákat és a gumókat mindig a csúcsukkal felfelé ültesse. A tavaszi ültetésű hagymákat csak a tavaszi fagyok elmúltával ültesse szabadföldbe (tetszés szerint cserépben előhajtatható). Az őszi ültetésű virághagymákat, május végén-június, elején szedheti fel a talaj feletti részek elszáradása után, majd letisztítva, szellős, viszonylag hűvös (10-15 C) helyen tárolja a következő őszi ültetésig. A kifejlődött virághagymákat (pl. tulipánoknál) rendszeresen válassza le az anyahagymáról. A virághagymák és gumók sikerrel ültethetők erkélyládába, teraszokon virágtartókba, vagy cserépbe, vigyázva az állandóan nedves talajra és az átteleltetésre. Ültetési ideje Tavasszal: dáliák, kardvirágok, begóniák, kálák, kannák.