Virág Judit Galéria Kiállítás 2021 - Bodri Halásztanya Menü

July 25, 2024
Csontváry Kosztka Tivadar: Pirosruhás gyermek (Fotó/Forrás: Virág Judit Galéria) A Virág Judit Galéria bő fél éven belül a harmadik Csontváry művet értékesíti. Decemberben a festőóriás Titokzatos sziget című képe a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról indulva, minden rekordot megdöntve 460 millió forintért talált új tulajdonosra. A Hídon átvonuló társaság a galéria tavaly nyári private sale-jén szintén rekord áron kelt el. A Pirosruhás gyermek valószínűleg Csontváry 1894-es müncheni periódusában, vagy az azt közvetlenül megelőző időszakban készült, amikor a festő Gácson patikusként dolgozott. Talán a művész egyik rokonát ábrázolja, vagy a tűzvészben elhunyt testvérének állít emléket" - mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria és Aukciós ház tulajdonosa. Kiemelte: a kép kitüntetett népszerűségét a túlfokozott, már-már misztikus színvilágának és a modell igéző tekintetének köszönheti, amely megrendítő erővel hat a nézőre. "A Pirosruhás gyermekből áradó szuggesztivitás Csontváry főműveinek markáns képi világát idézi, ellenállhatatlan energiával tolmácsolva a művész semmivel sem összetéveszthető eredetiségét" - tette hozzá Törő István.

Virág Judit Galéria Kiállítás 2022

A Hídon átvonuló társaság a galéria tavaly nyári private sale-jén szintén rekord áron kelt el. "A Pirosruhás gyermek valószínűleg Csontváry 1894-es müncheni periódusában, vagy az azt közvetlenül megelőző időszakban készült, amikor a festő Gácson patikusként dolgozott. Talán a művész egyik rokonát ábrázolja, vagy a tűzvészben elhunyt testvérének állít emléket" - mondta el Törő István, a Virág Judit Galéria és Aukciós ház tulajdonosa. Kiemelte: a kép kitüntetett népszerűségét a túlfokozott, már-már misztikus színvilágának és a modell igéző tekintetének köszönheti, amely megrendítő erővel hat a nézőre. "A Pirosruhás gyermekből áradó szuggesztivitás Csontváry főműveinek markáns képi világát idézi, ellenállhatatlan energiával tolmácsolva a művész semmivel sem összetéveszthető eredetiségét" - tette hozzá Törő István. Nem Csontváry festménye lesz az egyetlen, amellyel az idén 25 éves Virág Judit Galéria részt vesz az Art&Antique művészeti vásáron. Március 3-6. között többek között Bak Imre, Rippl-Rónai József, Moholy-Nagy László, Taubert László és Szinyei Merse Pál alkotásai is feltűnnek a galéria standján a Bálnában.

Virág Judit Galéria Kiállítás 2021

Mostantól ez a kínálat kiegészül a hazai kortárs festők kiemelkedő alkotásaival. Ennek jegyében nyílik március 17-én a Független festmény című kiállítás. Ugyancsak az újítások közé tartozik az aukciós ház "új kiállítóhelye Budapesten", a megújuló honlapról látogatható () virtuális galéria is. A havonta váltakozó, tematikus tárlat – egyfajta szolgáltatásként – igazi művészeti csemegéket kínál majd az érdeklődőknek. Újraélednek a régmúlt, legendás külföldi és hazai kiállításai, melyeket saját korukban még nem láthattunk személyesen, valamint a legmerészebb összetételű XIX. századi, valamint kortárs tárlatok kínálnak egyedül álló élményt a látogatók számára. A kiállítás anyagát a galéria szakértő művészettörténészei állítják össze több száz év magyar és külföldi művészetének kínálatából, a képek mellé érdekes, hasznos, helyenként meglepő információkat is közölve. A Virág Judit Galéria és Aukciósház évfordulós eseményei között kiemelt helyet kap az áprilisban nyitó "best of" kiállítás, mely az árverezőház tíz évének legfontosabb képeit mutatja be egyben.

Virág Judit Galéria Kiállítás Határideje

A kiállítás november 27-ig látható a Virág Judit Galériában, ez idő alatt több tárlatvezetést is szerveznek, hiszen Kelen Anna megfogalmazása szerint a céljuk a kiállításokkal a magyar művészet meg- és elismertetése.

Virág Judit Galéria Kiállítás Győrben

A nő nem anyaszerepre, illetve a férfiúi vágy tárgyára redukálódott téma, de dolgozó, tehát cicomáktól mentes, gyakorlatiasabb, magabiztos, gondolkodó asszony. A tárlaton megtekinthető Dénes Valéria-képek merész, őszinte alkotások: Párizsi háztetők című csendélete (1913 körül) szokatlan módon felülről pozicionált, sötétebb tónusú, darabos kompozíció. A festőnő egy aszimmetrikus, kubista jegyeket hordozó belső teret alkotott, amelynek érezni a lüktetését. Endresz Alice Asztaltársasága (1925-1936) is nagyon izgalmas, minden női finomkodást és jólneveltséget nélkülöző festmény, ahol a megjelenített figurák különös, bulgakovi alakok. Az éjszakai kertben ülő csapat kába és megosztott. Van, aki maga elé bámul, bóbiskol, mások elállatiasodott, túlvilági arccal kajánul súgnak össze. Groteszk kép, baljós és izgató egyben. Lent, az alsó termek végében egy kávéházi szegletbe csöppenve a Montmartre és a Montparnasse kulisszatitkait eleveníti fel egy francia dokumentumfilm eredeti mozgóképekkel. Felbukkan rajtuk a vén Monet és Renoir, de tanúi lehetünk annak a pillanatnak, amikor az amerikai Alexander Calder éppen drótszobrocskát készít Kiki de Montparnasse-ról, erről a tipikus figuráról, aki múzsa és színésznő volt, utóbb pedig Man Ray nagy szerelme, alkotótársa.

Sokszor hallani, hogy Budapest Közép-Európa Párizsa – ez nincs is olyan messze az igazságtól, hiszen a széles sugárutak, az Andrássy út bérházai vagy a díszes középületek mind a francia főváros hangulatát adják vissza. De azért Párizs mégiscsak megismételhetetlen, ezt pontosan tudja, aki járt ott valaha. A város nem az Eiffel-toronyról, a baguettekről, a csigaevésről vagy a Champs-Élysées luxusüzleteiről szól, hanem arról a különleges hangulatról, amely az utcákon barangolva elfog bennünket. Ezt a hangulatot adják vissza azok a festmények, amelyeket Párizsban járt művészeink alkottak a 19. század végén és a 20. század derekán. A tárlat végigvezet minket a különböző stílusokon, a kubizmustól kezdve a fauvizmuson át a szürrealizmusig, és közben teljesen különböző, mégis hasonló hangulatot árasztó alkotásokat vonultat fel. Nem csoda, hogy a művészeink annyira szerették 1890-től 1960-as évekig Párizst. Ez volt a francia főváros aranykora, amikor festők, írók, költők költöztek a művésznegyedekbe, azaz a Montparnasse és a Montmartre utcáira.

A női szektor is erős: számos magyar festő- és szobrásznő költözött Párizsba, ahol a Matisse Akadémián 1908-tól koedukált képzés folyt, míg a hazai viszonyok ezt csak jóval később engedték meg. Kukovetz Nana, Kövesházi Kalmár Elza, Endresz Aliz, Gyenes Gitta, Bartoniek Anna, valamint a legismertebb, Dénes Valéria mind a fény városában keresett ihletet. Az utóbbi, aki Ady egykori menyasszonyának, Dénes Zsófiának az unokatestvére volt, így vall egy levélben Párizs-élményéről: " Akarom, hogy megismerd Párizst. Csupa, merő művészetforradalom. Nagy lecke. (…) Hogy Párizs milyen város, milyen egyetlen hely a világon, milyen anyaföld festőnek, szobrásznak, írónak, költőnek és még zenésznek is, azt majd magad látod meg. Énnekem erre nincsen szavam. " (Dénes Zsófia: Galimberti Sándor és Dénes Valéria, Corvina Kiadó, 1979., 6. o. ) Tapasztalataik változást eredményeztek a hagyományos művészettörténeti szemléletben: a tipikus női szerepek újratervezését. A kor a modernebb, a női entitás emancipáltabb oldalát megjelenítő portréknak és az önfeltáró, tárgyilagosabb aktoknak kedvez.

További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás

Magyar Étterem Kereső Szekszárdon - Top Éttermek | Etterem.Hu

"Amikor megkérdezte a pincér, hogy négy vagy nyolc szeletre vágják a pizzámat, azt mondtam; Négy. Nem hiszem, hogy meg tudnék enni nyolcat. " - Yogi Berra

Íratkozzon fel hírlevelünkre és tudjon meg többet elsőként pályázati híreinkről, programjainkról és újdonságainkról.

Toy Story 2 Teljes Film Magyarul