Átfogóbb Nyugdíjreformra Lenne Szükség :: Nyugdíjguru News
"Majd csak jobb lesz a helyzet, mire nyugdíjba megyünk. " – szólal meg bennünk a remény, de vajon mitől lenne jobb? Érdemes és szükséges a kérdést a saját kezünkbe venni, ahelyett, hogy az állam szoknyájába akarnánk kapaszkodni, aminek már most is szakadt a széle. A cikk folytatódik, kérem, lapozzon! >>>
Nyugdíjrendszerek – Wikipédia
2. Furcsa módon Aaron matematikai modelljében egy másik felfogás fedezhető fel. Itt Aaron be- és kifizetések helyett keresetekkel és nyugdíjakkal dolgozott. Aaron második gondolatmenetét követve, Simonovits (1995) tanulmányomban egy másik megközelítést dolgoztam ki: az optimális méretű és szerkezetű PAYG2 rendszert magánmegtakarítások és kölcsönök kizárásával határoztam meg. Ebben a részben eddig elhanyagoltuk a gyereknevelési költségeket, most újra figyelembe vesszük őket. A kiterjesztett PAYG2 rendszeren keresztül transzferekben részesülvén, a gyerekek és a fiatal dolgozók többet fogyaszthatnak, mint amennyit keresnek. Mindkét kiterjesztett rendszerben (PAYG1-ben és PAYG2-ben) az Aaron-elv elveszíti érvényességét. Érdekes, hogy a nyitott gazdaság nyugdíjrendszereinek rangsorolása és a zárt gazdaság állandósult állapotának milyensége összefügg egymással. Felosztó kirovó rendszer nem elérhető. Az aranyszabály-állapot felel meg a felosztó-kirovó rendszernek, a kiegyensúlyozott állapot pedig a tőkésített rendszernek. Zárt rendszerekben Aaron elve most úgy jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott állandósult állapotok nem optimálisak.
Ezt mi mindenképpen szeretnénk elkerülni, ezért itt a véletlennek csak egyetlen, gyakorlati szempontból fontos és nem túlságosan pontosan megfogalmazott jellemvonását emeljük ki. Mégpedig azt, hogy véletlen az az esemény, aminek bekövetkezését az érintettek nem tudják előre. Egy biztosítási eseménynek mindenképpen véletlen eseménynek kell lennie, s a biztosító számára alapvető fontosságú az, hogy a véletlenszerűséget biztosítsa. Külön szakszavak is születtek ezért a véletlen különböző csorbulásaira. Ezek közül a legfontosabbak: az antiszelekció, az autoszelekció, és a morális kockázat. Antiszelekción a biztosítási gyakorlatban azt szokták érteni, amikor a szerződő felek egyike, a biztosított, élve az információs aszimmetria adta lehetőséggel eltitkolja kockázatának valóságos mértékét a másik szerződő fél, a biztosító előtt. Nyugdíjrendszerek – Wikipédia. Az információs aszimmetria azt jelenti, hogy a biztosító és a biztosított nem ugyanannyit tud a kockázat nagyságáról, tehát információik nem szimmetrikusak. Általában a biztosított jobban ismeri a konkrét körülményeket s így a kockázat nagyságát.