Katolikus Rádió Frekvencia Radio – Halotti Beszéd Szövege

Létrehozás: 2010. április 22., 13:41 Legutolsó módosítás: 2010. április 22., 13:42 Csalódott a Fidesz és a KDNP, mert nem a Magyar Katolikus Rádió nyerte "az utolsó" szabad fővárosi frekvenciát – pedig ez volt a "nem titkolt cél". Ezért perelnek, de azt mondják, kormányra kerülve úgyis visszacsinálják. Valóban ez volt az utolsó frekvencia? És valóban a katolikus rádiót akarták "elhallgattatni", vagy a célpontban inkább a Klubrádió megmentése állt? Forrás: Népszabadság / Nyusztay Máté Az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvencia (92, 9 MHz) sorsa dőlt el közvetlenül a parlamenti választások második fordulója előtt: az ORTT a Klubrádió pályázatát nyilvánította nyertesnek, a második helyezett a Magyar Katolikus Rádió lett. A szavazásban a fideszes Szalai Annamária nem vett részt, a KDNP-s Tirts Tamás pedig külföldön tartózkodott. A Klubrádiót Ladvánszky Gyögy (MSZP), Gyuricza Péter (MSZP) és Tímár János (SZDSZ) szavazatával nyilvánították győztesnek. Szalai Annamária lapunknak azt mondta, azért nem vett részt a szavazásban, mivel szerinte "törvénysértő eljárás zajlott".

1. Mária Rádió adóhálózata - az imádság rádiója - katolikus médium
2. Az új frekvenciákról - Mária Rádió Magazin
3. Egy kézbe került több vidéki rádiós frekvencia - Napi.hu
4. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd : hungarianliterature

Mária Rádió Adóhálózata - Az Imádság Rádiója - Katolikus Médium

Vasárnaptól a Katolikus Rádió, februártól pedig a Klubrádió is frekvencia nélkül marad, mert a Médiatanács érvénytelenítette azt a pályázatot, amelyen mindkét rádió indult. A pályázatot elismerten a Katolikus Rádióra szabták, a Médiatanács és a Klubrádió közötti vita azonban oda vezetett, hogy várhatóan bizonytalan ideig a katolikus adó is eltűnik a rádiósávokról. Az új médiahatóságnak 59 másik rádióadó sorsáról is dönteni kell rövid időn belül. "Kétségbe vagyunk esve" - mondta az [origo]-nak Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese. A rádiónak január 16-án vasárnap be kell fejeznie a sugárzást az eddig használt középhullámú frekvenciákon, és egyelőre nem világos, mikor és milyen frekvencián folytathatják az adást. Interneten, műholdon, digitális adáson és néhány kábelhálózaton keresztül ugyan tovább működnek, de hallgatóságuk nagyobb része biztosan nem tudja majd fogni a rádiót. Nem egyedül a Katolikus Rádió van bizonytalan helyzetben, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint országszerte 59 olyan rádiófrekvencia van, amelynek szerződése vagy már lejárt, vagy idén le fog járni, de használatukra nincs még kiírva pályázat.

Az Új Frekvenciákról - Mária Rádió Magazin

Az [origo] az elmúlt héten megkereste a Médiatanács több tagját is, hogy megtudjuk, miért érvénytelenítették a 92, 9 MHz-re kiírt pályázatot, illetve ha elvették a Klubrádiótól a frekvenciát, miért nem adták a Katolikus Rádiónak. Szerettük volna megtudni azt is, hogy milyen médiapolitikai megfontolások alapján fognak dönteni a hamarosan kiírandó rádiós pályázatokról. A tanács tagjai azonban eddig mindig elhárították a megkereséseinket.

Egy Kézbe Került Több Vidéki Rádiós Frekvencia - Napi.Hu

Két év alatt szerezték még az orosházi jogosultságot. Közel kétéves pályázati eljárás eredményeképpen nemrég Orosházán nyert frekvenciát a Magyar Katolikus Rádió, ami a 20. FM adóállomásuk lesz. "Megkezdjük a hálózatépítést a dél-alföldi régióban is" – közölte a csatorna. Az új adó várhatóan szeptember végén szólal meg és 30-40 km-es vételkörzetben biztosítja majd a műsor hallgathatóságát a 88. 6 MHz-en. Orosháza és közvetlen környékéről minden hétköznap helyi tudósítók fognak jelentkezni, így a helyi hírek, érdekességek, események is megjelennek a műsorban. A 20. frekvencia elindítását követően a Magyar Katolikus Rádió vételkörzetében élők száma megközelíti majd a 4 millió főt. "Természetesen tovább dolgozunk azon, hogy az alföldi régióban is minél gyorsabban és minél több ember számára legyen elérhető az Örömhír" – adta hírül a keresztény csatorna. ()

Mivel egy bizonytalan pályázatra nem lehet tervet alapozni, úgy ítéltük meg, hogy meg kell pályáznunk a 92, 9-es sávot. Komoly pályázatot készítettünk, ezt honorálta az ORTT azzal, hogy győztesnek hirdetett – hangsúlyozta a rádió elnöke.

Hogy kell elképzelni egy ilyen frekvenciapályázatot? Maga a pályázat egy 300-400 oldalas dokumentum, ebből kifolyólag sok hibázási lehetőség van benne, ami miatt akár ki is zárhatnak minket a folyamatból, így nagyon komoly odafi gyelést igényel ezeknek az elkészítése. Évente 6-8 frekvenciapályázaton indulunk, tulajdonképpen az összesen, ami beleillik a profi lunkba és jogilag is lehetőségünk van megnyerni. Az utóbbi években tényleg minden alkalmat megragadtunk, hogy új sugárzási lehetőséghez jussunk, és jó úton is járunk, hiszen nem volt olyan pályázatunk, amit kizártak volna valamilyen tartalmi vagy formai hiba miatt. Olyasmi persze előfordult, hogy a több pályázó közül nem minket hoztak ki győztesnek, de ez sajnos benne van a pakliban. Ha egyáltalán nem biztos, hogy megnyerünk egy adott frekvenciát, miért érdemes mégis mindig nekifutni, és elkészíteni a többszáz oldalas pályázatot? Honnan merítitek az erőt? Szinte minden nap érkezik egy telefon vagy egy e-mail hozzánk, hogy adott településen miért nem szól még a Mária Rádió.

Pray utóda a diplomatikai tanszéken Cornides Dániel [1] Pray György történetíró, apátkanonok, egyetemi tanár 1740-ben lépett a jezsuita rendbe, 1742-ben bölcsészeti tanulmányokat végzett Nagyszombatban. 1754- ben – miután pappá szentelték – a bécsi Theresianumban, majd Győrött, Nagyszombatban, végül Budán volt tanár. 1777-ben a Budára áthelyezett nagyszombati egyetem könyvtárosának nevezték ki. A történettudomány terén széles körű munkásságot fejtett ki, felkutatta a magyar történetírás sok, addig ismeretlen forrását. Ő hívta fel először a fi gyelmet az egyik legrégibb magyar nyelvemlékre, a Halotti Beszédre. Bethlen Gábor iratai I-II. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd : hungarianliterature. : [2] Művei [ szerkesztés] Pray, (György) Georgius: Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae pluribusque aliis. Opus postumum cum XVI. tabulis aeri incisis. Budae, 1805. Reg. Univ. Pest. [3] [4] [5]

Kosztolányi Dezső: Halotti Beszéd : Hungarianliterature

A' kis czím következő: Mi Első Ferdinand Isten kegyelméből Ausztria császárja, Magyar és Csehországoknak e' néven ötödik, Lombardia és Velencze, Galliczia és Lodomeria, Illiria királya, ausztriai főherczeg. Közép czím: Ausztria császárja, Magyar, Cseh, Lombardia és Velencze, Dalmát, Horvát, Tót, Galliczia és Lodomeria, Illirországok királya, ausztriai főherczeg, Lotharingia, salzburg, Stájer, Karinthia és Karniolia, Felső és Alsó Szilézia herczege, erdélyországi nagy fejedelem, morvaországi márkgróf, Habsburg és Tirol herczegi grófja.

A 15. század közepétől az országos ügyintézésben megjelentek a címmel kitüntetett személyek, akiket kezdetben címzetes báróknak (barones solo nomine) neveztek, szemben a természetes bárókkal (barones naturales). A két csoport közti különbség kezdett elmosódni, majd az 1608. évi I. tc. a főnemességet jogilag is elkülönítette a köznemességtől. Ettől kezdve a személyre szóló törvénykezési jog együttjárt minden főnemesi címadományozással, illetve külföldi címek magyarországi honfiúsításával. Az 1885. évi VII. tc-től 1918-ig olyan főnemesi címeket is adományoztak, melyek nem jogosítottak örökös főrendiházi tagságra (ún. "papírbárók"). A monarchia megszűnése után a nemesi címeket és rangokat számos (nemcsak szocialista) országban törölték el (Franciaország 1871, Oroszország 1917, Németország 1918, Japán – az uralkodócsalád kivételével – 1946). Németországban viszont ezután is megmaradt a von előtag használata, mert ezt továbbra is a név részének tekintették. Ausztriában a Monarchia megszűnte után a főnemesi és nemesi rangot nem lehet bejegyezni a hivatalos okmányokba (születési, házassági, halotti bizonyítvány, útlevél, személyazonossági igazolvány stb.