Konrád Névnap - Névnapja, Jelentése, Eredete, Gyakorisága - A Titkos Történet
Posted on április 21, 2018 április 21, 2019 Konrád névnap(ok): április 21. Egyéb névnap(ok): február 14., február 18., február 19., április 20., június 1., november 26., december 14. A Konrád név eredete A Konrád név német eredetű férfinév, a Kuonrat név magyarosított változata, jelentései: merész, tanács. Rokon nevei a Kunó és a Kurt, mindkét név a Konrád német becézéseiből származik. Február 26 névnap. Becézési formái a Koni, Konrádka, Radi. A Konrád név jellemzése Energikus és szenvedélyes, környezetének sokszor nehéz felvennie vele a tempót. Ezeket a hatalmas energiákat nem mindig jól használja fel, ezért könnyen csalódások és sikertelenségek érhetik. Ragaszkodó, érzelmileg szorosan kötődő típus, ha valakivel kapcsolatot ápol, azt rendkívül komolyan veszi. Nehezen zárja le az elmúlt kapcsolatokat, és úgy általában a múltat, sokat mereng azon, hogy "mi lett volna ha", ezért meg kell tanulnia a jövőre a koncentrálni. A Konrád név gyakorisága A kilencvenes években igen ritka névnek számított, a kétezres években sem szerepel a száz leggyakoribb magyar férfi utónév listáján.
Február 24 Névnap
e. 20 körül) 1513 – II. Február 24 névnap. Gyula pápa a reneszánsz kor legismertebb egyházfője (* 1443) 1677 – Baruch Spinoza holland humanista filozófus (* 1632) 1822 – Nemesnépi Zakál György őrségi író, az első magyar nyelvű tájmongráfia szerzője (* 1761) 1892 – Hamary Dániel magyar orvosdoktor, író, 1848-as nemzetőr, magyar királyi honvéd törzsorvos (* 1826) 1900 – Charles Piazzi Smyth skót csillagász (* 1819) 1912 – Osborne Reynolds ír születésű angol mérnök, fizikus, matematikus, a Reynolds-számot róla nevezték el (* 1842). 1922 – Chernel István magyar ornitológus (* 1865).
Zenei események [ szerkesztés] Sportesemények [ szerkesztés] Egyéb események [ szerkesztés] Születések [ szerkesztés] 1609 – Raimondo Montecuccoli olasz gróf, osztrák császári fővezér († 1680) 1728 – III. Péter orosz cár, II. Katalin cárnő férje († 1762) 1791 – John Mercer kémikus, festékiparos, a mercerizáció feltalálója († 1866) 1825 – Görgey István honvéd százados, történetíró († 1912) 1844 – Charles-Marie Widor francia orgonaművész, zeneszerző, zenepedagógus († 1937) 1847 – Baumler János András magyar botanikus († 1926) 1865 – Kenyeres Balázs igazságügyi orvos, hisztológus, az MTA tagja († 1940) 1866 – August von Wassermann német bakteriológus, a szifiliszteszt kidolgozója († 1925) 1876 – Lehár Antal, legitimista katonatiszt, IV.
1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztérimban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. Ferenc József temetéséről hazajövet vasúti szerencsétlenség áldozata lett.
A Titkos Történet 2018
Most eszembe jutott az, amikor az egyik Kész Átverésben úgy verték át a Lacit játszó színészt, hogy kivitték a halál faszára egy isten hátamögötti tanyára, ahol a haldokló néni látni akarja "Lacit". A három nagydarab parasztgyerek be is kíséri, és a nénike meg ott fűzi, hogy: "Lacikám! Nekem nincs sok hátra! Minden vagyonomat rád hagyom! Azt akarom, hogy újra fellendüljön a Novák Futár! " Szegény meg hiába magyarázza, hogy ő csak színész, és az egy szerep. "Lacikám! Ne törd össze egy haldokló öregasszony szívét! Csak fogadd el! Már az ügyvéddel is elintéztem mindent! " Szegény, egy zabszemet tudott a seggéhez szorítani ahogy ül a "parasztgyerekek" között, akik elmagyarázzák neki, hogy ez most hogy is lesz... Valami történt – Wikiforrás. :D
Titkos Történelem
- Fraknói 1898:85. - Schem. Mv. 1896:86. - Bihar vm. 1901. - MÉL I:510. - Grieger, R. : Filipecz Johann Bischof von Wardein. München, 1982. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:66. [Magyar Katolikus Lexikon] Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Lásd még: Címerhatározó
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. H E R A L D I K A – Bánffy Miklós Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 29. – Budapest, 1950. június 6. ) író, festőművész, a Kisfaludy irodalmi társaság tagja. A grófi ág utolsó tagja. Jogászként végzett. Császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Kolozs vármegye és Kolzsvár szabad királyi város főispánja, 1921. április 14. és 1922. A titkos történet 2018. december 19-e között magyar külügyminiszter volt. A magyar főrendiház örökös tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa. Legfontosabb műve az Erdélyi történet trilógia (Megszámláltattál… 1935; És híjával találtattál… 1937; Darabokra szaggattatol, 1940), amely I. Ferenc József korának magyar arisztokráciáját és erdélyi történetét mutatja be. Tamási Áron Címeresek (Kolozsvár, 1931) című regényével vitatkozva írta meg, mely realista hangvételű, társadalomkritikai regény volt és csak magánkiadásban jelenhetett meg. Irodalom [ szerkesztés] Új magyar irodalmi lexikon.