Sevillai Borbély — Szárított Paradicsomos Tészta

Rossini: A sevillai borbély - Nyitány (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) - YouTube

1. A sevillai borbély – Szegedi Nemzeti Színház
2. Index - Mindeközben - A sevillai borbélyt bemutatják a Margitszigeten
3. A sevillai borbély – Deszkavízió
4. Szárított paradicsomos tészta kalória

A Sevillai Borbély – Szegedi Nemzeti Színház

Rossini A sevillai borbély című, 1816-ban komponált műve a vígopera műfajának legismertebb, legtöbbet játszott darabja. Beaumarchais vígjátéki trilógiát épített Figaro, a furfangos borbély, Almaviva gróf és Susanna, a gróf szerelme, későbbi felesége személye köré. A kiváló vígjátéki karakterek és a mulatságos helyzeteket teremtő cselekmény Beaumarchais színpadi tehetségét, a szellemes, energikus – egyébként mindössze két-három hét alatt komponált – muzsika Rossini zsenialitását dicséri. I. helyár: 7. 500 Ft / II. helyár: 6. 000 Ft

Index - Mindeközben - A Sevillai Borbélyt Bemutatják A Margitszigeten

[5] 1788-ban az operát előadták Berlinben, majd Londonban, Párizsban (1789), Lisszabonban (1791), Brüsszelben (1793), Stockholmban (1797), New Orleansben (1801). 1789-ben Mozart a Schon lacht der holde Frühling (K. 580) áriát ajánlotta sógornőjének, Josepha Hofernek, aki Rosinát helyettesítette az eredeti 3. felvonásban (Già riede primavera). Bár ez hiányzik, csak a záró ritornell van meg, a hiányos hangszerelés arra utal, hogy sosem volt használva. [6] Az opera bizonyult Paisiello legnagyobb sikerének. Még Gioachino Rossini saját verziójának 1816-os premierje után is A sevillai borbély Paisiello változatában népszerűbbnek bizonyult az összehasonlításban. Idővel azonban ez a helyzet megváltozott. Ahogy Rossini változata népszerűséget szerzett, Paisiellojé ezzel párhuzamosan csökkent, egészen addig a pontig, amikor kivágták a repertoárból. Paisiello verziója megújult a későbbi években, beleértve Párizst (1868), Torinót (1875), Berlint (1913) és Monte Carlót is (1918). 2005-ben a Bampton Klasszikus Operában adták elő angolul.

A Sevillai Borbély – Deszkavízió

1816-ban, A sevillai borbély évében a huszonnégy éves Rossini operaszerzői pályafutásának alig több mit egyharmadánál tartott. Karrierjét tizennyolc éves korában kezdte, s ekkora már több mint tizennyolc színpadi mű, vígopera, opera seria állt mögötte. Beaumarchais Sevillai borbélya már az operaszínpadon sem számított újdonságnak Rossini idejében: az 1775-ben keletkezett vígjátékból legalább fél tucat zeneszerző készített operát. Rossini darabjához Cesare Sterbini írta meg a szövegkönyvet, amelynek, megkülönböztetésképpen nem A sevillai borbély, hanem az Almaviva, avagy a hiábavaló elővigyázat címet adta. Karrierjét tizennyolc éves korában kezdte, s ekkora már több mint tizennyolc színpadi mű, vígopera, opera seria állt mögötte. Az olasz operaüzem kezdettől fogva gyors iramot diktált neki. A sevillai borbély esetében azonban más tényezők még hajszoltabb tempót kívántak tőle. A sevillai borbély témájával szinte a véletlen folytán találkozott. Rossininak szerződése volt 1816 farsangi szezonjára a római Argentina Színházzal egy opera megírására.

Egy valamire azonban sem ő, sem az impresszárió nem számított: a pápai állam cenzúrája miatt egymás után el kellett vetniük a kiszemelt librettókat. Így jutottak végül arra az elhatározásra, hogy felhasználják újból a régóta bevált Beaumarchais-vígjátékot. Ezzel magyarázható az is, hogy Rossini a szokásosnál is súlyosabb időzavarba került: állítólag 21 nap, sőt egyes tudósítások szerint 13 nap alatt komponálta meg azt az operát, amely élete egyik főművének bizonyult. A hajszolt munkatempó arra is rákényszerítette – amire egyébként nála is, s a korszak más szerzőinél is akad példa -, hogy saját korábbi kompozícióiból kölcsönözzön egyet s mást. Ma már aligha gondolunk arra, hogy A sevillai borbély vérbő nyitánya, amely elválaszthatatlanul összeforrt a vígopera zenéjével, már két korábbi Rossini-operában is betöltötte ugyanezt a szerepet, ráadásul két komoly operában, az Aurelianus Palmira és az Angliai Erzsébet című opera seriákban.

38 videó Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27. ) Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton). Szlovák paraszti családból származik (szülei: Melis Mihály és Szrnka Judit), hetedik gyermekként, csak ötéves korában tanult meg magyarul. A lelkésze fedezte fel és az evangélikus gyülekezet patronálta. Szarvasi evangélikus gimnázium után, 1943-ban került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában (Morales szerepében), majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.

Hozzávalók: bazsalikom majoranna olívaolaj 6 gerezd fokhagyma 1 vöröshagyma 3 paradicsom 1 nagyobb cukkini egy csomag szárított paradicsom tészta (spagetti vagy kagyló) Elkészítés: A szárított paradicsomot néhány napra olívaolajba tesszük friss bazsalikommal, majorannával és a fokhagymákkal. A vöröshagymát az áztatásra használt olajban üvegesre pirítjuk, rádobjuk az olajból kivett és összepréselt fokhagymát, majd a feldarabolt friss és szárított paradicsomot. A cukkinit elfelezzük, meghámozzuk, és a felét apró darabokra vágva a paradicsomos, szárított paradicsomos öntettel együtt pároljuk. Közben a tésztát kifőzzük és kivajazunk egy jénai tálat. Amikor a szószban minden hozzávaló megpárolódott (kb. 15 perc) az egészet összeturmixoljuk. A kivajazott tálba egy réteg tésztára egy réteg szárított paradicsomos szósz kerül, erre jön a cukkini másik fele felszeletelve, majd újra tészta, majd szósz. A tetejére sajtot szórunk, és forró sütőőben kb. 30 perc alatt összesütjük. Szárított paradicsomos rakott tészta recept | Gasztrostúdió.hu. Megjegyzés: A receptet és a fotót Basi küldte.

Szárított Paradicsomos Tészta Kalória

Az egyik legjobb dolog a nyárban a rengeteg paradicsom, ami ilyenkor terem, és nemcsak hogy most terem, hanem most a legfinomabb! A szárítással annyira koncentráljuk a benne lévő cukrokat és ízeket, hogy végeredményben olyan lesz, mintha egy cukorkát csináltunk volna. Most egy nagyon gyors tejszínes tésztában landolt. A házi szárított paradicsom elkészítéséhez a paradicsomot elfelezzük, sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, és 120 fokra előmelegített sütőben 4 óra alatt megsütjük. Szárított paradicsomos tészta ételek. Ezután hagyjuk kihűlni. Fertőtlenített kis üvegekbe pakoljuk, rétegezve a fokhagymával és az oregánóval, felöntjük olívaolajjal, és kész is, hűtőben legalább 2 hétig eláll. Ha tésztához szeretnénk felhasználni, az összmennyiség negyede kell 2 főre. Egy serpenyőben zsírjára pirítjuk az apróra vágott bacont, kiszedjük, és a visszamaradt zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Rádobjuk a spenótot, és ha összeesett sózzuk, borsozzuk, felöntjük a tejszínnel, jöhet bele a bacon és a szárított paradicsom, belereszeljük a parmezánt, kicsit megvárjuk, hogy besűrűsödjön, ezután mehet bele a citrom héja és leve.

5l Nestle szénsavmentes ásványvíz 1. 5l