Várdy Béla – Wikipédia

Várdy Béla Született 1935. július 3. Bercel Elhunyt 2018. július 23. (83 évesen) Álneve Steven Béla Várdy Állampolgársága magyar amerikai Házastársa Várdy Huszár Ágnes (–2018) Foglalkozása történész egyetemi oktató Kitüntetései a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2001) Magyar Örökség díj (2013) Tudományos pályafutása Szakterület történelem Szakintézeti tagság Magyar Tudományos Akadémia (2010–) Tudományos publikációk száma 130 (2009. november 22. ) [1] Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (külső tag, 2010) MTMT MTA Várdy Béla (Steven Béla Várdy) ( Bercel, 1935. – 2018. André Kertész világhírű fotóművész 125 éve született | Szombat Online. ) [2] amerikai magyar történész, egyetemi tanár, a Pennsylvania állambeli Pittsburghben a német alapítású katolikus Duquesne Egyetem oktatója, az MTA külső tagja. Életrajza [ szerkesztés] Kisgyermekként, a második világháború utolsó hónapjaiban szülei társaságában hagyta el Magyarországot. Több évi németországi tartózkodás után az 1950-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol egyetemi tanulmányait is végezte.

1. EszterHáz Könyvklub - Susan Faludi: Előhívás. Mindent apámról - Kibic Magazin
2. André Kertész világhírű fotóművész 125 éve született | Szombat Online
3. RadixFórum :: Vezetéknevek :: Ecsédy, Ecsedy család

Eszterház Könyvklub - Susan Faludi: Előhívás. Mindent Apámról - Kibic Magazin

kiad. ; Kairosz, Bp., 2010 Steven Béla Várdy–Agnes Huszár Várdy: Hungarian Americans in the current of history; East European Monographs–Columbia University Press, Boulder–New York, 2010 (East European monographs) Legtöbb művét Várdy Huszár Ágnes közreműködésével készítette.

André Kertész Világhírű Fotóművész 125 Éve Született | Szombat Online

Kertész Andor néven egy budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot, könyvkereskedő apját tizenöt évesen vesztette el. Gyermekkorát Szigetbecsén, nagybátyjánál töltötte, s a padláson talált kőnyomatos metszetekkel illusztrált lapokat böngészve határozta el, hogy ő majd fényképekkel mesél el történeteket. Világlátására is döntő hatással voltak ezek a természet közelében töltött időszakok. EszterHáz Könyvklub - Susan Faludi: Előhívás. Mindent apámról - Kibic Magazin. Szülei kívánságára felsőkereskedelmi iskolát végzett, tőzsdeírnokként helyezkedett el, de a hivatalnoklét nem vonzotta. Apjától kapott nehézkes gépével 1912-ben kezdett fényképezni, parasztokat és cigányokat, amivel magára vonta családja neheztelését. Az első világháború kitörése után önkéntesként bevonult, történeti értékű fotókon örökítette meg a világégés hétköznapjait, híres képe a latrinán sorban ülő katonák csoportja. 1915-ben Galíciában súlyos kézsebet szerzett, és bal karja hosszú időre lebénult. Esztergomi lábadozása során életműve jelentős darabjait készítette el. Ilyen a híres Víz alatti úszó, amely a víz torzulásaival játszik, 1916-os Önarcképével, amelyen éppen egy patak partján tetvészkedik, elnyerte a híres élclap, a Borsszem Jankó díját.

RadixfÓRum :: VezetÉKnevek :: EcsÉDy, Ecsedy CsalÁD

A moderátor orientáló kérdései: 1. Hogyan határoznád meg a könyv műfaját: riport, családregény, visszaemlékezés vagy valami egészen más? 2. A könyv eredeti címe: In the Darkroom (a sötétkamrában). A magyar: Előhívás. Mindent apámról. Melyik címet érzed kifejezőbbnek? Mit sugall a könyv tartalmáról az eredeti és a fordító által megfogalmazott cím? 3. RadixFórum :: Vezetéknevek :: Ecsédy, Ecsedy család. Milyen ideálnak felel meg Steven Faludi újonnan kialakított női image-e? XXX Az EszterHáz Egyesület Könyvklubja nyitott, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Regisztrálj, hogy biztosítsd a helyed a Bálint Ház korlátozott férőhelyű Salom termében – mi pedig tudjuk, hány résztvevőre számíthatunk. Bejelentkezés: Szeretettel várnak minden régi és új klubtagot: az ESZTEREK

Ugyancsak alapító tagja az Amerikai Magyar Tanáregyesületnek (American Hungarian Educators' Association). Feleségével együtt alapítója és vezetője a Nyugat-Pennsylvániai Magyar Kulturális Társaságnak (Hungarian Cultural Society of Western Pennsylvania), melynek keretében a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek folyamán a magyar szellemi élet jeles képviselőinek tucatjait szerepeltette Pittsburgh-ben; nemcsak a mai Magyarországról, de a történelmi Magyarország egyéb területeiről is, valamint Nyugat-Európából és Észak-Amerikából. Az elmúlt négy évtized folyamán Várdy Béla mintegy két tucat könyvet írt és szerkesztett, és ugyanakkor több száz tanulmányt és cikket írt a magyarságtudomány és a közép-európai tudományok tárgyköréből. Tanulmányai és cikkei különböző amerikai és európai folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, hetilapokban és lexikonokban jelentek meg. Az utóbbiak között van az Encyclopaedia Britannica és Encyclopedia Americana. Várdy Béla professzor könyveit a magyar történetírás története, a 19. század magyar művelődéstörténete, az amerikai magyarság története, az etnikai tisztogatás története, valamint a szovjet Gulág rabszolgatáborok története tárgyköreiből írta és szerkesztette.

1917-től az Érdekes Újság és más lapok is közölték fotóit, 1918-ban megörökítette a katonai összeomlást. A háború után a tőzsdére került vissza, ekkor ismerte meg szerelmét, későbbi feleségét és modelljét, Salomon Erzsébetet. 1923-ban az Amatőr Fotográfusok Egyesülete ezüstéremmel akarta kitüntetni, de feltételként szabták, hogy a Kálvin tér című képét brómolajjal tegye rajzosabbá, mivel erre nem volt hajlandó, csak oklevelet kapott. Itthon nem tudott kibontakozni, a Horthy-rendszer merev világlátása, fokozódó antiszemita légköre 1925-ben emigrációba kényszerítette. Párizsban telepedett le, eleinte magazinoknak dolgozott, s ekkor változtatta nevét André Kertészre. Megérkezése után fényképezőgépét ellopták, csak 1928-ban tudott újat vásárolni, s ezt a Leicát – amellyel feltűnés nélkül dolgozhatott – használta haláláig. Számos avantgárd művésszel kötött barátságot, a húszas-harmincas évek Párizsának képi krónikása lett. Fő témája a művész-, munkás- és csavargóvilág volt, a művi beállításokat következetesen kerülte.