Almát Eszem Táncdalfesztivál, Magyar Népviseletek Tájegységenként
Fiatalos kinézete mindig is fontos volt neki, és a jóval fiatalabb férfiak társaságát különösen kedvelte. Először egy 23, majd másfél éves magány után, 2009 januárjában egy nála 40 évvel fiatalabb férfival jött össze. Sajnos, egyik kapcsolat sem állta ki az idő próbáját. Ma lenne 68 éves a tragikus sorsú Mary Zsuzsi - Blikk. Személyes tragédiája akkor kezdődött, amikor először egy autóbaleset után műfogakat kapott, és ezeket szégyellte, majd pajzsmirigy rendellenesség miatt 20 kilót felszedett, és hiába próbálta, ezt a súlyfelesleget sehogy sem tudta leadni. Halála előtt az énekesnő 15 féle gyógyszert szedett, nyugtatóból egyszerre négy volt a rendes adagja, de altatót is szedett. Mary Zsuzsinak első férjétől, Dobos Attilától egy, másodiktól, Klapka Györgytől négy gyereke született, és általuk többszörös nagymama volt. Nagy slágere volt az Almát eszem című dal is Halála előtt a nővérének elárulta, foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata, de nem lehet tudni, szándékosan avagy véletlenül szedett be több gyógyszert a kelleténél, ami a halálát okozta.
- Ma lenne 68 éves a tragikus sorsú Mary Zsuzsi - Blikk
- Mary Zsuzsi - Zeneszöveg.hu
- Az időseket köszöntik október 5-én a táti Kultúrházban - Tát Város Önkormányzat Kultúrház és Könyvtár
- Érdekességek | Magyar népviseletek
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Bíborba, bársonyba… – kendők a népi kultúrában
- Féltve őrzött kincsek – Felvidék és Erdély népviseletei babákon | Felvidék.ma
Ma Lenne 68 Éves A Tragikus Sorsú Mary Zsuzsi - Blikk
2009. októberében újra átélhettük egykori táncdalfesztiválok hangulatát a Budapest Sportarénában a Volt egyszer egy táncdalfesztivál című retró gálaműsoron, amelyen felléptek a hajdani táncdalfesztiválok előadói, és elénekelték azokat a dalokat amelyekkel a fesztiválokon indultak vagy nyertek. Előadásukat egy közel 50 tagú zenekar (big band) kísérte. 1. Bakacsi Béla - Bizony így van ez, szívem 2. Horváth Vilmos - Gitárom pengetem 3. Kovács Kati - Nem leszek a játékszered 4. Németh József - Ezután soha nem lehetsz senkié 5. Mátray Zsuzsa - Hol van az az idő? 6. Mary Zsuzsi - Zeneszöveg.hu. Tárkányi Tamara - Idegen utakon 7. Fenyvesi Gabi - Ádám hol vagy? 8. Bakacsi Béla - Bocsánat, hogyha kérdem 9. Poór Péter - Utánam a vízözön 10. Pálffy Zsuzsa - Mondd meg ha kellek 11. Dobos Attila - A boldogságtól ordítani tudnék 12. Magay Klementína - Almát eszem 13. Poór Péter - Piros tulipán 14. Karda Bea - Mindig tanul az ember 15. Késmárky Marika - Egy fiú a házból 16. Paudits Béla - Futok a pénzem után 17. Delhusa Gjon - Hegyek lánya 18.
"Technóra rázom a fejem" – jelenti be az "Almát eszem" – elektronikusan valóban erősen felturbózott változatát, és nagyjából tényleg ezt teszi. A hasonló korú közönség meg irigységgel vegyes csodálattal nézi ezt a nagymamát, aki többet tesz a korosztálya fizikai és szellemi egészségért, mint egy tucat egészségügyi kormányprogram. Oké, a magnó alásegít, de akkor is övé az est legjobb száma: "Kövek a vízparton". Tessék utánahallgatni. Koós János Koós nem egy play-black sztár. Mindent élőben nyom, a kísérőzenét is. Két hasonló korú férfi a háttérben, a billentyűs egyben a régi nagy slágerek szerzője is. Úristen, micsoda életük lehetett ezeknek a figuráknak! Az énekes nem hazudtolja meg magát. A műsorának cirka fele viccekből és kabaréelemekből áll. Azért persze előkerül a "Kislány a zongoránál". Zalatnay Sarolta Amikor kirajzolódik a fellépési sorrend, nem értem, hogy miért ő a csattanó. Aztán megértem. Az időseket köszöntik október 5-én a táti Kultúrházban - Tát Város Önkormányzat Kultúrház és Könyvtár. Át van ez gondolva az utolsó kis csavarig. Először is mert Zalatnay tud énekelni és tud koncertezni, nem a szó esztrád, hanem a klasszikus értelmében.
Mary Zsuzsi - Zeneszöveg.Hu
További fellépők: a táti óvodások, a III. Béla Általános Iskola Német Nemzetiségi Tánccsoportja, (Szele Dániel, ált. isk. 5. oszt. tanulója) a Táti Német Nemzetiségi Asszonykórus, a Táti Férfikórus és a Nyugdíjas Klub Vegyeskórusa.
Másodszor meg azért, mert a végére a habkönnyű tavaszi szórakoztatás drámai elemekkel emelkedik el a földről. Az énekesnő – hadd ne menjünk bele a bulvárrészletekbe, úgyis ismeri mindenki – megköszöni a szakmának és a közönségnek, hogy visszafogadták. "Az arcomat a fénynek a fordítom" – énekli, előtte is utána könnyezik rendesen. Mondom, hogy semmi nem olyan egyértelmű, mint aminek látszik. További képek a koncertről! Fotó: Smidéliusz Bence
Az Időseket Köszöntik Október 5-Én A Táti Kultúrházban - Tát Város Önkormányzat Kultúrház És Könyvtár
2015. okt 13. 10:45 #mary zsuzsi #68 #meghalt #elhunyt 141397_2 A tragikus körülmények okozták halálát. A mindig ezer fokon égő énekesnő nem tudta feldolgozni élete alakulását, ezért öngyilkos akart lenni. Egy biztos túl sok gyógyszert vett be karácsony este, ez volt halála közvetlen oka. Mary Zsuzsi különleges csengésű hangját nagyon hamar megismerte az egész ország. Alig 18 évesen elénekli a Te szeress legalább című nótát. Ám az igazi sikert a 68-as Táncdalfesztivál hozta meg. Zsuzsi megosztott első díjat nyert a Mama című dalával. A győzelem egyenes utat jelentett a Szocsiban megrendezett nemzetközi (persze nem nyugati) Táncdalfesztiválra. Itt a harmadik díjat csípte el Mary Zsuzsi. Beindult karrierje, ám ő és férje Dobos Attila a 60-es évek végén disszidáltak. Zsuzsi második férje Klapka György üzletember volt. Az énekesnőnek 5 gyermeke született. A 90-es évek végén tért vissza Magyarországra. Három nagylemeze jelent meg és persze sok fellépést vállat. Ám a korral járó gondokkal, a hízásával nem tudott kibékülni.
Zalay Lídia színész, énekes. Keszler Éva a Fővárosi Operett Színház, majd a Győri és Pécsi Nemzeti Színház tagja, jelenleg szabadúszó, az Interoperett rendszeres fellépője. Egri József táncos komikus. Őt aligha kell bemutatni. Ismerhetik a magyar televízióból, a Thália Színház Marica grófnő előadásából, illetve személyesen a legutóbbi rimaszombati fellépéséről, ahol operettek és nóták előadásával, illetve frappáns összekötő szövegeivel lopta be magát minden jelenlévő szívébe. A gálaműsorra jegyek elővételben a Tompa Mihály Könyvesboltban, a rimaszombati kultúrházban és online a oldalon kaphatók. Belépődíj 12 €. A jegyek helyre szólnak. Várunk minden kedves érdeklődőt. -vmk-
A népviseletet először a férfiak hagyták el, mikor a városokban kezdtek dolgozni, vagy ha elvitték őket katonának. Kivételt képezett az Alföld térsége, itt az állattenyésztés miatt volt bőven munka, ezért kevesebben vándoroltak el. Azokon a helyeken, ahol anyagilag jobban álltak, a nők megtehették, hogy a népviseletet városira cserélik. A szegényebb településeken a betegek, a gyomorfájósok és tüdőbajosok kezdték a "kivetkőzést", a nehéz, vaskos ruhák ugyanis súlyos terhet jelentettek számukra. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Bíborba, bársonyba… – kendők a népi kultúrában. Eleinte a mezei munkához és jobbára titokban vették fel a kényelmes városi ruhát, aztán már a házi munkához is, míg lassan teljesen lecserélődött, még az idősebbek körében is. Felhasznált irodalom: Gáborján Alice: Magyar népviseletek Földvári Melinda: Színkommunikáció Címkék öltözködés népviselet divattörténet szimbólum színkód
Érdekességek | Magyar Népviseletek
A magyar népviseletek a különböző tájegységek jellegzetességeit, hagyományait magukon viselő öltözékek. A főbb tájak közé tartozik a Dunántúl, a Felvidék, az Alföld és Erdély – ezeken belül pedig számtalan vidék viseletei találhatóak meg. A ruhadarabok színvilága és motívumaik igen változatosak. Készítésükkor fontos szempont volt a tartósság, így több generáció is viselhette – ami ma, a fast fashion világában sajnos már elképzelhetetlen. A 19. Érdekességek | Magyar népviseletek. századig nem volt jellemző a manapság ismert gazdag díszítettség, ekkoriban színeket még nem igazán használtak - festékanyag híján. Bár léteztek természetes festékek is, piros, sárga, zöld, kék és barna színekben, nem volt elterjedt a használatuk a hétköznapokban – inkább ünnepnapokra tartogatták a különlegesebb darabokat. Az otthon szőtt, varrt ruhadarabok sokszor eredeti, nyersfehér, szürkés, barnás színükben maradtak meg. A tört, ma rusztikusnak mondott szín a szegénységet szimbolizálta, így nem preferálták az emberek – ellentétben a mai, főként a lakástextíliákat érintő divattal.
A paraszti esztétika egyértelműen nem "a kevesebb néha több" elvét követte, azt tartották szépnek, ha a teljes felület ki van töltve. A kevés díszítés ugyanis a szegénységet jelentette. Az 1920-as években a matyóknál szokássá vált az úgynevezett ragyogók használata, ezek üveggyöngyök, flitterek, aranycsipkék voltak. Először a jobb módúak körében, aztán a szegényebb családok is követték a példát, ami eléggé megdrágította az öltözetet. Féltve őrzött kincsek – Felvidék és Erdély népviseletei babákon | Felvidék.ma. El is terjedt a mondás: "hadd korogjon, csak ragyogjon". Volt azért haszna is a ragyogóknak: a legények ingujja hosszú és bő volt, erre széles hímzés került, benne üveg- és fémdíszekkel. Verekedések során rendkívül nagy hasznát vették a csicsáknak, az ingujjat felgyűrve brutális ütőfegyverként szolgáltak, talán a Vasember is megirigyelte volna őket. Amikor már tarthatatlanná kezdett válni az állapot, az egyház és az értelmiségiek összefogtak, és elrendelték a díszek összegyűjtését. 1925 februárjában Mezőkövesd főterén az emberek levagdosták a ruhadíszeiket, és nyilvánosan elégették, ez volt a híres ragyogóégetés.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Bíborba, Bársonyba… – Kendők A Népi Kultúrában
Az elmúlt másfél évszázadban azonban nagy változások is zajlottak a falusi öltözködésben. A XVIII-XIX. század fordulójától egyre szélesebb arányban terjedtek el a színes gyári kelmék, szövetek, s kialakultak a közismert, színes, díszes ünneplő öltözetek. A felszabaduló parasztság, különösen eleinte a korábbi nemesi öltözet számos elemét átvette, de a polgári divatok egyes vonásai is hatottak rá. Utóbb a viselet sokfelé úgy alakult, hogy megsokszorozódtak az öltözetdarabok, halmozódtak a ruhára kerülő díszek. Magyar nepviseletek tájegységenként. Kiformálódtak azok az ünnepi öltözetek, amelyeket "parasztosnak" könyvelt el az egykori közvélemény. Egy-egy viseletben járó község öltözködése finoman kidolgozott jelzésekkel, eltérésekkel kifejezésre juttatta a nem, életkor, családi állapot, rang szerinti különbségeket.
Egyes ünnepek előtt a lányok bokrétát küldtek a legényeknek, akik aztán a kalapjukon viselték azt. A férfiak színe egyértelműen a kék volt, ám ruharendelet szabályozta, hogy ezt csak ünnepnapokon és templomban viselhették, hétköznapokra maradt a szürke posztó. A férfi viseletet legfőképpen a foglalkozásuk határozta meg, eszközös táncoknál is a munkához használt eszközeikkel táncoltak – mesélte Rásó Barnabás, a Bihari János Művészeti Iskola és a Pesovár Ferenc Művészeti Iskola oktatója. A sárga egyértelműen a falusi erkölcs határait túllépő bujaság jelképe volt, sőt, gyakran a csalódást, szakítást, hűtlenséget, megesett lányt jelképezte. "Elmehetsz már a templomba, szép híred van a faluba, béülhetsz az első székbe, sárig (sárga) rojtos keszkenőbe" – ahogy a népdal is megmondta. Egyébként a piros a húsvéti tojás esetében is az udvarlás elfogadását jelentette, a sárga pedig az elutasítást. Feketét sokáig nem viseltek, aztán idővel a polgárságtól eljutott a falvakba is, és a fényes, hímzett, díszes sötét ruha lett az ünnepélyes viselet.
Féltve Őrzött Kincsek – Felvidék És Erdély Népviseletei Babákon | Felvidék.Ma
A menyecskék kendőviselete megkülönböztető jelleggel bírt a kendők fajtáját, anyagát tekintve, ahogy azt a továbbiakban is olvashatjuk. A kendőket gyakran a kontyra rögzítették vagy a főkötő felett hordták. Az ún. menyecskés kötés például a háromszögre hajtott kendő főkötő feletti, tarkón való megkötése. Az elől kötött kendőt áll alá valónak hívták. A hétköznapi színes, kékfestéssel készült kendők mellett az ünnepi viseletet a selyem és rojtosszegélyű kendők jelentették, télen a vastagabb anyagok, a gyapjú és a posztó védték az asszonyok fejét a hidegtől. A hosszúkendő vagy fidel/fedél 2-3 méter hosszú, fél méter széles volt, és sokféle variációban viselhető. A dulandlé (tulle anglais, azaz angol tüll) tüllből készült, hímzett sarkú, nagyméretű kendő, amelyet félbehajtva, háromszög alakjában hordtak. Kalotaszegen az új asszony ünnepi viselete volt. A bíbor vagy tekerődzőfátyol a főkötőre tűzött és a nyakon körbetekert fátyolkendő szintén a fiatalasszonyok cifra kiegészítője volt. Főként az ország legdíszesebb viseleteiről híres Sárközben volt használatban.
A helyi magyar fiatalok a kalotaszegi táncrendből a legényest, a csárdást és a szapora táncokat járták el. Ezután Szobi Eszter bemutatta az erdélyi falu közönségének a felvidéki népviseletbe öltöztetett babacsaládokat. A résztvevők a babákon kívül nagy érdeklődéssel tekintették meg a búcsi Kissné Peredi Erzsébet csipketerítőit is. A kézdivásárhelyi Vigadóban közös kiállítást rendeztek Április 25-én, Kézdivásárhelyen, a Vigadó épületében került sor a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének népművészeti munkáiból és a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok gyűjteményéből rendezett közös kiállításra. A megnyitón Fülöp Magdolna, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnöke szeretettel üdvözölte a felvidéki vendégeket. Köszöntőjében elmondta, hogy egy évvel ezelőtt jártak a felvidéki Búcson és Bátorkeszin, így nagy öröm számukra, hogy viszonozhatják a vendéglátást. Kiemelte, fontos számukra a népviseletek szenvedélyes gyűjtése, a babák szeretete, a hagyományok életben tartása és a barátság ápolása, a nagy távolság ellenére is.